A TASZ munkatársa: Kiváncsian várjuk a többi kormányhivatal döntését az önazonossági rendeletekről

Egyértelmű siker, hogy a Nógrád megyei kormányhivatal elsöprő többségében diszkriminatívnak találta az önkormányzatok a betelepülés korlátozására használt helyi önazonossági rendeleteit. Nagyon kiváncsiak vagyunk a többi kormányhivatal döntésére, bízunk benne, hogy hasonló lesz a nógrádihoz. Ezeknél is ott vannak a beadványaink, igaz, tavaly ősszel volt, ahol azt jelezték, konzultálniuk kell a minisztériummal, ezekben az esetekben nem kaptunk választ, a tárcától sem – mondta Boros Ilona a Reggeli gyorsban. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) Egyenlőség programjának vezetője megjegyezte, a kormányhivatalok rendeleteket vizsgáló osztályaival korábban már voltak jó tapasztalataik. Létezik egyfajta jógyakorlat, például a közösségi együttélési rendeletek esetében – amelyek szintén gyakran diszkriminatívak – sokszor pozitívan bírálták el a beadványainkat és utasították az önkormányzatokat, hogy változtassanak ezeken – mondta Boros.

Szerdán derült ki, hogy Nógrádban húszból tizenkilenc esetben súlyosan diszkriminatívnak találta a megyében lévő településeken hozott önazonossági rendeleteket, amelyeket így meg kell semmisíteni. Ezek elfogadását a tavaly nyár óta hatályos helyi önazonosság védelméről szóló törvény, illetve az azt megelőző alkotmánymódosítás tette lehetővé. A megfogalmazott cél az volt, hogy azokon a településeken, melyeken súlyos problémákat okoz a gyorsan növekvő lakosságszám – tipikusan a budapesti agglomerációban, illetve a Balaton-felvidéken –, az önkormányzatoknak legyen lehetősége egyéni módokon korlátozni a betelepülők számát, azzal, hogy az ingatlanvásárlást különböző feltételekhez kötik. Jogvédő civil szervezetek már a törvény elfogadása előtt jelezték, hogy a gyakorlatban ebből sokkal inkább születhetnek diszkriminatív, különösen a romákat hátrányosan érintő helyi szabályozások. A civilek a törvény elfogadása óta monitorozzák az elfogadott rendeleteket, az önkormányzatok ebben elég serények voltak, sok megyében tucatszámra születtek ilyen szabályozások.

Meglepő és cinikus, hogy a Navracsis Tibor vezette, eddig a megkereséseinkre nem reagáló Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium a nógrádi kormányhivatal döntéséről beszámoló közleményünkre azt reagálta, a civilek nem vettek részt a törvény társadalmi egyeztetésében. Mást sem csináltunk egész nyáron, mint, hogy minden létező módon jeleztük, azt szeretnénk, hogy ne fogadják el a törvényt és ne születhessenek meg ezek a helyi rendeletek – mondta Boros.

A TASZ-nak jelenleg nincs olyan ügyfele, aki azért fordult volna a szervezethez, mert valamelyik önazonossági rendelet miatt diszkrimináció érte. Boros azonban felhívta a figyelmet, ezek sokszor nem olyan egyértelmű helyzetek, nyilván senkinek nem fogják szemtől szembe azt mondani, hogy a származása miatt nem látják szívesen, ettől még világos, hogy ilyen esetek történnek.

Sok rendeletbe az lett beleírva, hogy személyes meghallgatás során hoznak döntést, itt nyilván mindenféle kifogással elő tudnak állni, burkoltan zajlik a diszkrimináció. Mondjuk Pilis polgármestere egy hónapja például azt nyilatkozta egy hónapja, hogy na, megakadályoztuk egy cigány család beköltözését. Szóval ebből is tudjuk, hogy használják a rendeletet erre a célra – mondta Boros.

A helyi önazonosság védelméről szóló törvény szembemegy mindennel, ami egy jogállamban elfogadható. Az aggályaikat korábban megfogalmazták a jogvédő civilek és az önkormányzatok szövetsége is, érdekes fejlemény a kormányhivatal döntése. Lehet, hogy a választásokhoz közeledve egyre többen kezdik érezni, nem lenne baj, ha Magyarország demokratikus jogállammá válna – mondta Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere, A Magyar Önkormányzatok Szövetségének alelnöke a Klubrádiónak.

A teljes beszélgetést, illetve az összeállítást meghallgathatják a fenti lejátszókra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszók nem jelennek meg, ezért a hanganyagok meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)