Ezermilliárdok folytak el támogatásra, mégsem csökkent a lakhatási szegénység

Számításaik szerint a 2025-ös árakon összesen mintegy 23 ezer milliárd forintot fordított az állam lakhatási problémák enyhítésére a rendszerváltás óta. Ennek ellenére a lakhatási szegénységben élők száma tartósan 2-3 millió fő között mozog. A kormány jövőre 1030 milliárd forintot tervez lakhatási célokra, adó és járulék kedvezményekre, valamint 300 milliárd forintos profitorientált lakásfejlesztőknek szóló tőkeprogramra.

 

Somogyi Eszter, szociológus, lakáspolitikai szakértő a Reggeli gyorsban azt mondta, a legnagyobb probléma az, hogy az állami kiadások 95 százaléka nem célzott, vagyis szinte mindenki számára elérhető, és így sok olyan háztartás is részesül támogatásban, amely nem szorul rá, miközben a valóban rászorulók jelentős része nem felel meg a feltételeknek.

"Fontos tisztázni, mit jelent az, hogy a lakhatás alapjog. Ez alapvetően azt jelenti, hogy egyrészt az állam elismeri, hogy a méltóságteljes élethez a megfelelő lakhatás elengedhetetlen. A másik, hogy ez gyakorlatban nem azt jelenti, hogy mindenki rögtön jogosult egy lakásra, hanem az, hogy az állam olyan lakáspolitikai intézkedéseket hoz, amely abban az irányban vezet, hogy akik nem képesek biztosítani saját magának a lakhatását, azoknak megfelelő segítséget nyújtson. Ehhez kapcsolódóan az egyik legfontosabb, hogy ez a kormányzat és az előzőek is elsősorban a saját tulajdon támogatását támogatták, elég jelentős összegekkel és nem célzott módon. Ezzel elletétben ugye azt mondjuk, hogy egy non-profit bérlakás-szektor kialakítása szükséges, és ennek a támogatása finanszírozási mechanizmusainak a kialakítása. Jelenleg mintegy 90 ezer önkormányzati bérlakás van Magyarországon, ez az igényekhez képest nagyon kevés, kb. 2%-a az állománynak, és ezt kellene hosszú távon kiszámítható feltételek mellett növelni" - magyarázta Somogyi Eszter.

A Lakhatási Minimum program célja az, hogy 

- Hosszú távon kiszámítható, a szociális különbségeket csökkentő lakhatási szakpolitika valósuljon meg;

- Csökkenjen és megelőzhető legyen a hajléktalanság;

- Csökkenjen a lakhatási szegénység;

- Bővüljön a nonprofit lakásszektor és a megfizethető lakások köre;

- Energetikai felújítások által csökkenjen az energiaszegénység.

Az 50 oldalas program 21 pontból áll. A javaslatcsomagot tartalmazza  egyebek mellett, hogy fel kell lépni a lakhatási diszkrimináció összes formája ellen. Különösen fontos a helyi önazonosság védelméről szóló tör­vény azonnali hatályon kívül helyezése és a lakhatási szegregáció és marginalizációs folyamatok rendszerszintű lakás- és szoci­álpolitikai beavatkozásokkal való kezelése. Emellett követelik, hogy azonnal helyezzék hatályon kívül a haj­léktalanság kriminalizációját, módosítsák a végrehajtási törvényt, legyen felelősségteljes lakáspolitika Magyarországon, ami a megfizethető lakhatást tűzi ki célul, és csökkenti a szociális különbségeket, legyen támogatott bérlakásszektor, vezessenek be lakásfenntartási támogatást, legyen célzott lakásprogram a fogyatékossággal élők számára, indítson a kormányzat szociálisan célzott lakossági felújítási programokat, az energiaszegénység kezeléséhez egy igazságosabb támogatási rendszerre van szükség.

A program készítői: a Habitat for Humanity Magyarország, a Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont, az Utcajogász Egyesület, az Utcáról Lakásba! Egyesület és a Városkutatás Kft.