A Szőlő utcai botrány az Epstein-ügy kontrollálhatatlan jellegére emlékeztet
17/12/2025 05:54
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
| Szerkesztő: Bárkay Tamás
– állapítja meg a Le Monde. A párizsi lap felidézi: a 15 éve hatalmon lévő Orbán rendszeresen arról beszél, hogy meg akarja védeni a gyerekeket az úgynevezett LMBTQ propagandától, azonban az elmúlt közel két év során a gyermekvédelmi intézményekben előforduló szexbotrányokkal kénytelen szembesülni. Nemzetközi lapszemle.
Gyermekvédelmi botrányok gyengítik Orbán Viktort Magyarországon
– írja a párizsi Le Monde. A cikk az elmúlt hétvégén lezajlott tiltakozó demonstrációkról szóló beszámolójában kiemeli: a 15 éve hatalmon levő miniszterelnök rendszeresen arról beszél, hogy meg akarja védeni a gyerekeket az úgynevezett LMBTQ propagandától, és megtiltja, hogy a fiatalkorúak számára elérhető legyen a homoszexualitás bemutatása. Emellett azonban az elmúlt közel két év során a gyermekvédelmi intézményekben előforduló szexbotrányokkal kénytelen szembesülni. Ezek az intézmények folyamatosan finanszírozási hiánytól szenvednek ebben az országban, ahol továbbra is megnyirbálják a szociális kiadásokat – állapítja meg a liberális szemléletű, vezető francia lap.
Jean-Baptiste Chastand, a közép-európai térséget figyelő Le Monde-tudósító részletesen ismerteti a Szőlő utcai ügyet. Kitér arra: az, hogy a letartóztatott intézményvezető közel állhatott a hatalomhoz, hónapok óta olyan híreszteléseknek adott tápot, ami ártalmas a hatalomra nézve, és az egész az amerikai Epstein-ügy kontrollálhatatlan jellegére emlékeztet.
A cikk megemlíti azt is, hogy Orbán a hét végén, szembesülve a botrány mértékével, korrigálta saját szóvivőjének az első megállapításait, és arról beszélt, hogy bár a zárt intézet egyfajta börtönnek mondható, elfogadhatatlan az a bánásmód a fiatalkorú bűnelkövetőkkel, ami nyilvánosságra került.
Ami a napi világpolitikai aktualitások fő témakörét illeti,
a Politico hírt ad arról, hogy a január elsejével hivatalba lépő új, ciprusi soros EU-elnökség – amely a dánokat váltja a félévenkénti rotáció jegyében - közölte: Ukrajna finanszírozásáról mindenképpen meg akarnak állapodni még az év vége előtt, ha tehát az e hét második felében, csütörtökön és pénteken tartandó EU-csúcson nem születik megoldás, akkor a vezetők akár karácsonyi szünetet se tartanak, mert nem tágítanak a céljuktól. Marilena Rauna, , Ciprus EU-ügyi miniszterhelyettese úgy nyilatkozott a portálnak, hogy készség mutatkozik arra, addig maradnak Brüsszelben, amíg egyezség nem születik a finanszírozás ügyében.
Megemlítenék ezúttal még egy Politico írást,
mert az kifejezetten Magyarországra vonatkozó utalással is alátámasztja, hogy az Egyesült Államok beavatkozik más országok belső ügyeibe.
A szerző Laura Thornton, a washingtoni Mc’Cain Intézet demokráciaprogramjának az igazgatója. Mint írja, nemrég felszólalt egy bukaresti konferencián, amelyen kelet-európai demokráciaaktivisták vettek részt. Amikor az Oroszország által Moldovában folytatott, úgynevezett hibrid hadviselésről beszélt, egy magyar résztvevő felállt, és kifejtette, hogy Donald Trump amerikai elnök egy évre szóló felmentést ajánlott fel Orbán Viktornak, „Magyarország illiberális erős emberének” az orosz olaj és gáz vásárlásának esetére kilátásba helyezett amerikai szankciók alól. Tekintettel arra, hogy Magyarországon közelednek a választások, az Orbánnak nyújtott ilyen közvetlen könnyítés „mi másnak minősíthető, mint beavatkozásnak?” – tette fel a kérdést a vita magyar résztvevője.
Thornton elismeri: naivitás lenne azt sugallni, hogy az Egyesült Államok mindig jóhiszeműen lépett fel. Sokszor beavatkozott más országok belharcaiba, olyan vezetőket is támogatva, akik nem saját népük jólétét, illetve szabadságát tartották szem előtt. Ám ennek ellenére Amerikában mindig kétpárti egyetértés uralkodott abba, hogy az Egyesült Államoknak megbízható szövetségesnek kell lennie, olyan országnak, amely támogatja a kevésbé szerencséseket, világszerte fellép a zsarnokság ellen, és a szabadság fénysugarát jelenti az emberi jogok védelmezőinek. A mai amerikai külpolitika szakított ezzel a megközelítéssel – állítja Laura Thornton, és kifejti: Washington feladta a második világháború utáni konszenzust a szövetségeseket, a szabadság megvédésének az értékeit illetően. Ehelyett alkukat köt, és a vámtarifákat büntetésre, illetve jutalmazásra használja. A szövetségeseket a pénzügyi haszonszerzés szempontja alapján határozza meg, nem annyira a demokratikus értékek alapján.
A Mc’Cain Intézet vezetője szerint érthető, ha a demokratikus világ olyan kisértésbe esik, hogy szakítson az Egyesült Államokkal, mint partnerrel. De a cikk végén igyekszik meggyőzni őket arról, hogy nem a demokratikus amerikai szerveződések hagyták őket cserben, és hogy nem minden a szövetségi szintű politikai változás, a viszonyok alakítása számos formát ölthet.
És végül röviden kitérek arra
– bővebben nem is tudnék, mert a német Der Spiegel írása teljes terjedelemben csak az előfizetők számára érhető el -, tehát arra, hogy az Európai Bizottság közölte: a legújabb elképzelések szerint nem kell 2035-től megtagadni az engedélyt a robbanómotoros új autóktól. Az elektromos meghajtásra való teljes átállási kötelezettség halasztásának azonban ára van: a gyártóknak úgymond zöld módon kell előállítaniuk az acélt, valamint klímakímélő üzemanyagot kell alkalmazniuk.
Címlapfotó: Mátyus László/Klubrádió
A lapszemlét meghallgathatják a cikk elején elhelyezett lejátszóra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszók nem jelennek meg, ezért az interjúk meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra)
2025.12.17., szerda 7.00
Szerkesztő: Kárpáti János
