„Vásároljon
Megbeszéljük...

A Sukoró-ügy vádlottjai börtönbe mentek, Kósát elő sem veszik a csengeri asszony ügyében

12/05/2021 20:16

| Szerző: Klubrádió/L.Cs.

Kósa Lajost 63-an jelentették fel, amiért az állítólagos csengeri örökösnőtől ajándékot fogadott el, az ügyészség szerint azonban nem történt bűncselekmény. Császy Zsolt, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő egykori értékesítési igazgatója – akit a Sukoró-ügyben hűtlen kezelés kísérlete miatt ítélt el a Kúria – úgy látja, a tövény előtti egyenlőség nem működik minden esetben.

2021. május 12. Megbeszéljük - részlet 21.05.12. Császy Zsolt
15:38
00:00

A Kúria hűtlen kezelés kísérlete miatt a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezetőit Tátrai Miklóst és Császy Zsoltot elítélte a Sukorói telekcsere ügyében.

Kósa Lajost 63-an jelentették fel, amiért az állítólagos csengeri örökösnőtől elfogadta a francia Credit Industrial et Commercial Bank (CIC AG) tulajdonának 24,09 százalékát, az ügyészség szerint viszont nem is történt semmi – írja az Átlátszó.

Császy Zsolt a Klubrádiónak azt mondta: "a különbség az, hogy nem Kósa Lajossal szerződtünk, hanem egy amerikai-izraeli befektetőcsoport képviselőjével, mert ha Kósával szerződtünk volna, nem lett volna bűncselekmény az ügyészség álláspontjából kiindulva" – mondta Császy hozzátéve, hogy az eljárást nemzetközi szinten folytatják.

 
Fotó: Facebook
 
Sukoró-ügy

A Sukoró-ügy lényege, hogy még a Gyurcsány-kormány idején, 2008. július 30-án Joav Blum izraeli-magyar üzletember csereszerződést kötött az állam képviseletében eljáró Magyar Nemzeti Vagyonkezelővel (MNV). Blum egy befektetőcsoportot képviselt, amely King’s City néven kaszinóvárost akart építeni a Velencei-tó partjára, Sukoró területén. A megállapodás szerint az állam tulajdonában lévő sukorói telkeket cserélték volna el Joav Blum pilisi és albertirsai ingatlanjaival. Ha a telekcsere megvalósul, a vád szerint 1,2 milliárd forintos kár érthette volna a magyar államot.
Noha a telekcsere meg sem valósult, így a becsült kár sem realizálódhatott, Tátrait és Császyt mégis elítélték. (hvg.hu)

A saját és Kósa Lajos ügye közti hasonlóságként emelte ki, hogy míg a sukorói telekcsere során is kötöttek érvényes szerződéseket, amelyeket aztán nem hajtottak végre, a magyar állam és a befektető cég is elállt tőle, ennek ellenére ítéltek el embereket. Kósa nevét a másik ügy vádiratában nem is említették.

Megjegyezte, Kósa Lajost még a rendszerváltás idejéből ismeri, és különösen furcsának tartja, hogy éppen őt keresték meg ilyen ajándékozási szándékkal, amikor Császy szerint Kósa nincs felkészülve ilyen gazdasági ügyekben eljárni.

Hozzátette, ilyen ajándékokat azért sem szokás elfogadni, mert "elég furcsa lenne, ha egyik évről a másikra valakinek a vagyonnyilatkozatában megjelenne egy ekkora örökség" – mondta.

A két eset eltérő megítélésével kapcsolatban orwelli hasonlatot hozott: "Minden állat egyenlő, de egyes állatok egyenlőbbek a többinél." Császy úgy véli, az ügyészség abból indul ki, hogy a tövény előtti egyenlőség nem mindig működik. Azt is hozzátette, hogy míg a Sukoró-ügy kapcsán a kísérletért rótták ki a büntetést, a csengeri örökösnő esetében valamiért megfeledkeztek erről a jogi fogalomról.

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.

Megbeszéljük.../interjú Császy Zsolttal
2021.05.12., szerda 16:45
Riporter: Bolgár György