„1%
Megbeszéljük...

A rektorok hallgatnak

3/09/2020 18:02

| Szerző: Bolgár György/Klubrádió/K.K.

Mi a célja a kormánynak az egyetemek átalakításával? Pénzlenyúlás, tisztogatás, ideológiai átállítás? Egyszer majd vissza lehet csinálni?

2020. szeptember 03. Megbeszéljük - részlet 20.09.03. Magyar Bálint
16:08
00:00

Az autonómia felszámolását már majd' tíz éve elindította a kormány a felsőoktatásban. Voltak a konzisztóriumok, aztán kancellárokat neveztek ki, most pedig alapítványi fenntartásba adják az állami intézményeket. Orbán Viktor végleges jogi helyzetet akar teremteni, olyat, ami akkor is működik, ha már nem ő lesz hatalmon. Ha már a haverok kezében lesznek a kiprivatizált intézmények, akkor nem kell foglalkozni a tanszabadság, a véleményszabadság kérdésével. Az alapítványi forma arra is jó, hogy a kellemetlen oktatóktól könnyű szerrel meg lehessen szabadulni, hiszen már nem lesznek közalkalmazottak, az alapítványok bármikor bárkit kitehetnek.

Az Orbán-kormány átfogó zsarolási pozíciót alakít ki, amelynek folyamatáról Magyar Bálint szociológus, korábbi oktatási miniszter beszélt Bolgár György műsorában. Először is számvevőszéki vizsgálatokat indíttatott. Egy nagy intézménynél mindig lehet találni valami hibát, szabálytalanságot, ami miatt meg lehet hurcolni a vezetőket, akkor is, ha a bíróság ártatlannak találja őket. Ez bevált, a vezető emberek hallgattak. Akkor is, amikor megnyirbálták az állami pénzeket és a normatív támogatás helyett intézményi támogatást kaptak. Így váltak az egyetemek egymás farkasaivá, amelyik vezető jóban volt a minisztériummal, az kapott pénzt, amelyik nem, az pedig nem kapott. A rektorok hallgattak, tehát egy bűnös amorális helyzet alakult ki. A rektori konferencia akkor is hallgatott, amikor 2012-ben komoly diáktüntetések voltak. Most a Színház- és Filmművészeti egyetem példáján látszik, hogy mit veszített akkor a társadalom, amikor az egyetemi vezetők nem álltak a diákjaik mellé.

Amit megtettek a közoktatásban, az zajlik most a felsőoktatásban. A tisztogatások első köre után jön az önkéntes távozások korszaka, majd a megmaradt oktatók belesimulnak a rendszerbe. Olyanok kerülnek pozícióba, akik megértik, sőt ki is találják, hogy mit várnak tőlük. Itt már nem arról van szó, hogy Orbán szűk körének hozzon pénzt az átalakítás, a szekuláris rablók idejét éljük. Ilyennek tekint Magyar Bálint a „sértett és telhetetlen bendőjű” Vidnyánszkyt is. A lojalitáson van a hangsúly és azon, hogy lefojtsák a különböző szabadságjogokat.

Mit lehet tenni egy kormányváltás után? A volt miniszter szerint különbséget kell tenni békés és jogfolytonos kormányváltás között. Az előbbi még lehetséges, az utóbbiról egyre több jogtudós mondja, hogy már nem. Ez egy bűnöző, illegitim kormány, olyanokat tesznek a tagjai, amiket a saját alkotmányuk is tilt. A váltásra akkor van esély, ha az ellenzék még a választás előtt bizonyítani tudja a kormányképességet. A mostani összefogás csak az osztozkodásról szól, ennél sokkal több kell.

Az interjút a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép:Klubrádió.

Megbeszéljük
2020.09.03.16:00
Műsorvezető: Bolgár György