„Klubrádió“
Reggeli gyors

A populistákat nem lehet legyőzni, csak feltartóztatni

31/05/2019 08:03

| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió

Végigfutott a nemzetközi médián a hír, hogy Magyarországon felfüggesztik a közigazgatási bírósági rendszer létrehozását. A Bloomberg szerint a Fidesz csak a néppárti kizárás elkerülése miatt lépte meg ezt. A Der Standard arra hívja fel a figyelmet, hogy Orbánék kikosarazták Matteo Salvinit és az olasz Ligát. A Politico szerint azt a stratégiát kell alkalmazni a populistákkal szemben, amely működött a kommunizmus ellen. Kárpáti János lapszemléje.

2019. május 31. Reggeli gyors / részlet - lapszemle (19.05.31.)
04:59
00:00

A Fidesz visszatáncolna a Néppárthoz

A Bloomberg amerikai üzleti hírügynökség megfogalmazása szerint az ország nacionalista miniszterelnöke azért hozta meg ezt a váratlan döntést, mert el akarja kerülni, hogy a Fideszt kizárják az Európai Néppártból. Előzőleg – írja a Bloomberg – az európai parlamenti választásokon a centrista pártok összezárták soraikat a nacionalista áradattal szemben, amely nem tudott elég erős pozíciót kivívni ahhoz, hogy megváltoztassa az EU irányvonalát. A Politico című amerikai hírportál brüsszeli kiadása Gulyás Gergely erről szóló bejelentését „az Európai Néppárt iránti jószándék potenciális gesztusának” minősíti.

Az is megjelent számos tudósításban – így például a bécsi Der Standard közli a Reuters hírügynökség erről szóló jelentését –, hogy a magyar kormánypárt kikosarazta Matteo Salvini olasz belügyminiszter Liga nevű EU-ellenes pártját, már nem tud vele elképzelni szorosabb együttműködést, illetve közös frakciót az Európai Parlamentben.

 
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön jelentette be, hogy elhalasztják a közigazgatási bíráskodás bevezetését, amely eredetileg 2020 januárjában indult volna. A közigazgatási bíróságok döntöttek volna az állam és állampolgárok/cégek közötti perekben. (fotó: Facebook)
 
 


Ha már működött a kommunizmussal szemben

Az imént már említett Politico érdekes írást közöl azzal a címmel, hogy „Európa populistáit nem lehet legyőzni, csak feltartóztatni”. Ez működött a kommunizmussal szemben, és nincs olyan ok, ami miatt ne működne a jobboldali nacionalistákkal szemben – véli a cikk két lengyel szerzője, Maciej Kisilowski, aki a CEU jogász professzora, valamint Anna Wojciuk, a varsói egyetem politológusa. Szerintük a jobboldali populizmus jelentős erővé vált Európában, és ez a helyzet fenn is marad, mégis túlzóak azok a széles körben elterjedt nézetek, amelyek a liberális rend végét vizionálják a kontinensen. Lehetőség van ugyanis ennek a populizmusnak a feltartóztatására, miként a második világháború után a nyugati demokráciák szintén a feltartóztatás stratégiáját alkalmazták a kommunizmussal szemben. A feltartóztatás arról szól, hogy a politikai realitások felmérését elválasztjuk attól a végkimeneteltől, amire erkölcsi értelemben vágyunk. Most a tények maguktól beszélnek: a populisták a helyek több mint egynegyedét megszerezték az Európai Parlamentben, és kormányon vannak annyi tagországban, hogy azzal az Európai Unió Brexit utáni összlakosságának több mint az egynegyedét képviselik. A szerzők Olaszországot, Lengyelországot és Magyarországot említik ebben az értelemben. A feltartóztatás stratégiájának a megvalósítása során a gyakorlatban időnként az is szükséges lesz – vélekedik a Politico két tudós vendégszerzője –, hogy együttműködjenek a populistákkal, keresve a konszenzus lehetőségét olyan kérdésekben, mint például az unió új költségvetése. Mindez azonban – folytatódik a cikk – nem jelenti azt, hogy morális síkon egyet kell érteni a populista vezetőkkel, és „normálisnak” kell elfogadni azt, amit ők képviselnek. Éppen ellenkezőleg: határozottan el kell utasítani azt, hogy engedményt tegyünk a demokráciának és a jogállamiságnak az önkényuralom fölötti erkölcsi fölényéből.

Az irracionális politikai projektek idővel összeomlanak a saját súlyuk alatt. A kommunizmus esetében évtizedek türelmesen és gondosan megtervezett tevékenységére volt szükség ahhoz, hogy ez a jóslat beteljesedjék – emlékeztet Kisilowski és Wojciuk. Szerintük vannak arra utaló jelek, hogy a jobboldali populizmus belső ellentmondásai még a szovjet kommunizmusénál is elképesztőbbek. Így például nem lehet úgymond kívül tartani a migránsokat, és közben fizetni az egyre növekvő számú nyugdíjasnak. Közepes méretű államként nem lehet egyszerre visszavenni az ellenőrzést, és erősíteni a saját pozíciókat a globális piacon. Nem lehet növelni egy kormányzatnak a nép általi elszámoltathatóságát, és közben lerombolni a független intézményeket. És nem lehet újító szellemű gazdaságot teremteni, és közben elfojtani a kritikus gondolkodást.

A szerzők szerint talán a Brexit a legjobb példa arra, miként mutatkoznak meg ezek az ellentmondások. Nem egészen három éve, hogy a populisták és idegengyűlölők győzelmesen ünnepelték az EU-ból való kilépés mellett döntő brit népszavazást, a múlt héten pedig tanúi lehettünk a brit miniszterelnök megszégyenülésének, annak, hogy el kellett ismernie, nem talált életképes megoldást arra, miképpen vezesse ki Nagz-Britanniát az unióból. Európa demokratáinak nem kell pánikba esniük, ehelyett arra kell összpontosítaniuk, hogy segítség elő a jó kormányzás gyakorlatát az EU-országok többségében, amelyeket még ők ellenőriznek.

Kárpáti János lapszemléjét a fenti lejátszás ikonra kattintva hallgathatják meg!