"A múltba láthatunk vissza a James Webb űrtávcsővel"
23/10/2022 06:30
| Szerző: Klubrádió/Bodnár Barna
Hogy kerül egy 31 éves magyar csillagász Németországba, hogy ott a James Webb űrteleszkópon dolgozzon? Hogy képes az új űrtávcső a múltba tekinteni, és mi a legfőbb különbség közte és elődje, a Hubble között? Hogyan és meddig készül egy kép egy bolygóról, vagy távoli galaxisról, amit végül mi is láthatunk? Detre Örs Hunorral Bodnár Barna beszélgetett.
Detre Örs Hunor csillagász és fizikus, 2008 óta a német Max Planck Institute for Astronomy kutatóintézetben lévő James Webb Űrteleszkóp (JWST) MIRI tudományos műszerének európai elektronikai vezetője. Ő az egyik a három magyarból, aki ezen a műszeren dolgozik.
Saját bevallása szerint örömmel adott az életéből 15 évet azért, hogy jelen lehessen a James Webb űrtávcső születésénél, és első sorból nézhesse végig az emberiség tudását gyökeresen átformáló csoda első szívdobbanásait. A mai napig nincs a távcsövön végzett munka közt olyan, ami ne gondolkodtatná el őt az univerzum hatalmasságáról, és élete végéig büszke lesz arra, hogy részt vett a csillagászat új, korszakalkotó eszközének létrehozásában.
Detre elmondta, hogy az űrben a legkritikusabb egy kijuttatott eszköz esetében a mechanika. Ezek karbantartása a távolból különösen nehéz, így a javítások is komplikált feladtaok.
Hozzátette, a James Webb űrtávcső másképpen alkot képet, mint az elődjének tekintett Hubble. Mivel a JWST az infra tartományban fogja be a fényt, a nagyon távooli galaxisok vöröseltolódását iis érzékeli. Ez Detre szerint nem csupán a távolságot jelenti, hiszen annak a fénynek amely egy különösen távoli galaxis felől érkezik, akár több milliárd évig tartott. Minél távolabb van egy galaxis, annál korábbi állapotáról kaphatunk képet. így a korai galaxisok és csillagok keletkezéséről is pontosabb képet kaphatunk.
A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
