„Klubrádió“
Reggeli gyors

A magyarok külföldi utazásait is megnehezítenék

8/05/2019 09:49

| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió

Keményen nekimenne a magyar kormánynak Hollandia és Franciaország. A pénzmegvonáson túl a határokon való szabad átjárás jogát is el kell venni azoktól az országoktól, amelyek aláássák a jogállamiságot, illetve amelyek nem vesznek részt a közös migrációs politika érvényesítésében – számolt be a Financial Times Wopke Hoekstra holland pénzügyminiszter nyilatkozatáról. A Frankfurter Allgemeine Zeitungban pedig arról jelent meg cikk, a gazdasági problémákra adott populista válaszok csak tovább rontanak a helyzeten. Külföldi lapszemle a Klubrádióban.

2019. május 08. Reggeli gyors-részlet/Külföldi lapszemle/Kárpáti János (2019.05.08.)
05:11
00:00
Csak a szabadság nyújthat segítséget a populizmus ellen – írja a tekintélyes, konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitungban megjelent vendégkommentárjában Clemens Fuest, az Ifo gazdaságkutató intézet elnöke, a müncheni egyetem gazdaságtudományi központjának az igazgatója.

Kifejti, hogy a gazdasági problémákra adott populista válaszok csak tovább rontanak a helyzeten. Szerinte mostanság a gazdasági és társadalmi rend fontos alapelveit érik támadások. Ilyen, megtámadott alapelv, illetve célkitűzés a szabad világkereskedelem, a verseny és a piacgazdaság, a magántulajdon védelme, továbbá az európai integráció és a pluralizmus.

Demagóg és megragadja az alkalmat

Még a francia és a német kormánynál is érzékelhető a piaci verseny gyengítésére irányuló szándék, a helyes utat azonban a szabadságon alapuló gazdaságpolitika jelenti. Azon populisták sorából, akik ma az említett fontos alaptételek ellen támadnak, Fuest kiemeli Donald Trump amerikai elnököt, az olasz Északi Liga, illetve Öt Csillag Mozgalom nevű pártot, Lengyelország és Magyarország befolyásos politikusait, illetve a francia Marine Le Pent.

A populista politikáról megállapítja, hogy annak jelenleg nincs tűpontos definíciója, de segítségül lehet hívni a Duden értelmező szótárt, amely szerint a populizmus olyan, az alkalmi lehetőségeket megragadó, népközeli, gyakran demagóg politika, amelynek az a célja, hogy a politikai helyzet drámaiként való beállítása révén elnyerje a tömegek jóindulatát.

Sokkal szigorúbb lenne Magyarországgal

Hollandia, Franciaországgal együtt, kemény feltételeket kíván szabni azoknak az országoknak, amelyek uniós költségvetési támogatásban részesülnek – ismerteti a londoni Financial Times Wopke Hoekstra holland pénzügyminiszter nyilatkozatát.

A miniszter ilyen, uniós forrásokból részesülő országként kiemelten említi Lengyelországot és Magyarországot, és úgy vélekedik, hogy a pénzmegvonáson túl a határokon való szabad átjárás jogát is el kell venni azoktól az országoktól, amelyek aláássák a jogállamiságot, illetve amelyek nem vesznek részt a közös migrációs politika érvényesítésében.

„Ha Európa az értékek közössége, akkor ezen a területen is következményeket kell fűzni a kudarchoz. Nem fogadhatjuk el, hogy egyes országok húzd meg, ereszd meg játékot játsszanak mindazzal, ami becsesnek számít Európa szemében” – fogalmaz Hoekstra.

 
Peter Kazimir, Hartwig Löger és Wopke Hoekstra
 
Forrás: Flickr
Fotó: Foto: Georg Wilke
 


A gazdagokat miért nem vonzza?

Az unió előtt álló főbb kihívások közül a holland pénzügyi tárcavezető kiemeli az éghajlatváltozás elleni küzdelmet, az EU védelmi együttműködésének a fejlesztését, valamint a külső határok megerősítését.

Hoekstra kitér arra is, hogy az Európai Uniónak tükörbe kell néznie, és el kell gondolkodnia azon, miként lehetséges az, hogy nem képes magához vonzani, rábírni a belépésre olyan gazdag európai államokat, mint Norvégia vagy Svájc, hogy Dánia, illetve Svédország távol tartja magát az euróövezettől, nem is beszélve az EU-ból kilépni szándékozó Nagy-Britanniáról. A leggazdagabbak távolságtartása akár az EU összeomlásának a veszélyét is magában hordozza a miniszter szerint.

Kevesebb segítséget adna a közösből

Wopke Hoekstrát – írja a Financial Times – a pénzügyi héják között tartják számon az unióban. Erős bírálatot kapott Párizstól, amiért élére állt annak a szövetségnek, amely nagyobb fokú nemzeti felelősségérzetet követel a tagállamoktól az adósság és a deficit kérdését illetően.

E szövetségnek tagja több kisebb euróövezeti tagország, így Írország és a balti államok, továbbá az eurót elutasító Dánia és Svédország. Hollandia ellenzi olyan finanszírozási eszközök megteremtését, amelyek az euróövezet botladozó gazdaságainak a kisegítését céloznák. Karcsúbb uniós költségvetést és különböző szabályozásokkal kevésbé terhelt egységes piacot akar.

Hoekstra azonban tagadja, hogy a britek várható távozásával országa kívánná átvenni azt a szerepkört, amely nemet mond minden további uniós integrációs tervre. Országa – állítja a miniszter – építő szerepet kíván játszani, miközben elvárja, hogy a tagországok tartsák magukat a korábban elért megállapodásokhoz és közös értékekhez.

Mély benyomást kelt

A svájci Neue Zürcher Zeitung az utóbbi időszak jelentős mértékű magyar fegyverbeszerzéseiről közöl terjedelmes beszámolót. Negyvennégy új Leopard páncélos, 24 modern német páncéltörő ágyú, 36 harci helikopter, új, Samoc típusú légvédelmi rendszer az Airbustól, valamint amerikai légvédelmi rakéták beszerzéséről szóló bejelentés – a magyar bevásárlólista a lap szerint az elmúlt év dereka óta meglehetősen hosszú, és mély benyomást kelt.

Magyarország nincs egyedül ezzel, a térség NATO-tagállamai sorra növelik katonai kiadásaikat, igyekezvén eleget tenni Donald Trump amerikai elnök felszólításainak, és felelősségteljes partnernek kívánnak mutatkozni a védelemről való gondoskodást illetően.

Reggeli gyors/Külföldi lapszemle
2019. május 08., szerda 08.00h
riporter: Kárpáti János