A magyar vir(t)us – Kárpáti János jegyzete

Úgy tudom, a téli influenzaoltások összetételét annak alapján szokták évről évre meghatározni, hogy melyik vírustörzs tombolt a korábbi hónapokban a déli féltekén. A vírus szeszélyes, de legalábbis változékony. Különösen az a koronavírus – ezt ma már valamennyien tudjuk.

Van a vuhani alapeset, aztán a brit mutáns, amit brit földön egyesek nem ezen a néven emlegetnek, hanem ráragasztják arra a grófságra, ahol állítólag először felbukkant, így lett belőle kenti mutáns. Továbbá létezik a brazil mutáns, az indiai mutáns, de állítólag már szingapúri mutánssal is találkoztak. Nem tudjuk még, hány fejű hidrával akad dolgunk: idén a rendelkezésre álló vakcinával mondjuk jó esetben visszaszorítja az emberiség a brit változatot, de jövőre jöhet – teszem azt – a nyugat-hondurasi mutáns, és akkor annak a tulajdonságaihoz érdemes egy kicsit hozzáigazítani az oltóanyagot. Vagy akár mutáció nélkül is csökkenhet egy év múlva a védettség, tehát emlékeztető oltásra van szükség. Ezt a meccset aligha lehet egycsapásra, teljes mértékben, végérvényesen megnyerni.

Ehhez képest a magyar kormány most arról döntött, hogy nem kíván részt venni a brüsszeli vakcinabeszerzés "következő fejezetében". Gulyás Gergely arra hivatkozott, hogy Magyarország 2022 végéig már több mint 10 millió vakcinát rendelt.

Szelíden emlékeztetnék arra, hogy a 10 millió  bármennyire nagy, mégis csak véges szám, és kérdezném, hogy amint elfogy ez a készlet, marad-e más választásunk, mint hogy kérjük felvételünket a Kínai Népköztársaságba.

Kárpáti János jegyzete a 2021. május 20-i Esti gyorsban hangzott el.