A lengyeleknél és a magyaroknál is óriási a szembenállás
2/08/2021 13:15
| Szerző: Klubrádió
A lengyel és a magyar kormánypárti választói viselkedést vizsgálta a kistelepüléseken és a falvakban két kutatócég. Kiderült, hogy a lengyeleknél a helyi önkormányzatokat nem hatja át annyira az országos politika, mint nálunk, és az is, hogy mind a két országban szétvált a társadalom.
A Magyar 21 Kutatóközpont és a Projekt: Polska kutatása szerint Magyarországon és Lengyelországban is a kormánypártok támogatói leginkább olyan kistelepüléseken élnek, ahol az életminőség, a végzettség és a munkalehetőség sem nagy, mégis ezek a kormánypártok erős bástyái.
Kósa Lívia a Reggeli gyorsban arról beszélt, hogy a kisvárosokban és a falvakban mind a Fidesznek, mind pedig a lengyel Jog és Igazságosságnak (PiS) is aránytalanul magas a támogatottsága. "Lengyelországban a PiS identitáspolitikája, a kultúrharcra épülő stratégiája célba tudott találni a mélyen konzervatív, kistelepüléseken élő idősebb korosztály körében főleg a keleti régióban, ahol, hasonlóan a Fideszhez, identitásalapú, szorongásokra rájátszva gerjesztik a gyűlöletet a kisebbségi csoportok ellen. Most éppen az LMBTQ-közösség ellen, amit a Fidesz importált Magyarországra" - mondta a kutató.
A lengyel kormány a kiterjedt szociális intézkedései - családtámogatási program, minimálbér-emelés -miatt is nagyon népszerű. Hasonlóan Magyarországon, ahol a kormánypártiak nagyon, de az ellenzéki szavazók is elismerik, hogy milyen juttatásokat kaptak a családok, és hogy a középosztály jobban boldogul.
Ami a két ország közötti különbségeket illeti, Magyarországon a helyi döntéshozatal paternalista, elvileg léteznek platformok, ahova be lehet csatornázni a közvéleményt, de valójában ezeket nem használják, mondta Kósa, aki szerint ezért az egyoldalú kommunikáció a jellemző. A polgármesternek erős hatalma van, közli, hogy mi fog történni a településen. De ezzel a kormánypártiak elégedettek, mert azt látják, hogy van fejlődés, a polgármester önállóan is el tud járni. Az ellenzékiek viszont sérelmezték, hogy nincs diskurzus, nem számít a véleményük.
Lengyelországban a hatékonyság alapján értékelik az önkormányzatot. Ott a helyieknek van lehetőségük nyomásgyakorlásra, kapcsolattartásra, így sikertörténetek is vannak, és a megoldatlan problémákat az ország vezetői felelősségének gondolják. "Itthon nagyon átpolitizált a helyi szintű politika is" - mondta. Az ellenzékiek és a kormánypártiak is egyetértenek abban, hogy a siker annak köszönhető, hogy a polgármester fideszes (kormánypárti), és ha nem lenne fideszes, akkor a falujuk sem fejlődne: ebben az ellenzékiek és a kormánypártiak is egyetértenek. Lengyelországban tud hatékonyan működni egy ellenzéki polgármester is.
Azt mind a két országban látják az emberek, hogy az EU-finanszírozásnak köszönhetően fejlődnek a települések, csakhogy Lengyelországban a pénz el is jut a településre akkor is, ha ellenzéki a vezetője.
Mind a két országban nagyon polarizált a társadalom, nagy a szembenállás. Ez mindkét országban jelentős probléma.
Magyarországon a társadalom kettévált, a politikai konfliktusok az élet más területére is kiterjednek, és ma már mindenkire úgy néznek, hogy ki ellenzéki, ki fideszes még nem közügyekben is
. Emiatt "több település közösségében szembenállás alakult ki". Jellemzőnek mondta Kósa, hogy az agymosott szót mind a két csoport a másik csoportra érti.
Különbség, hogy Lengyelországban a törésvonalak egymást erősítik, megjelent egy generációs szakadék is, aminek az egyik oldalán az idős, vallásos vidéki válaszadók állnak, akik lenézik a fiatal, liberális városokban élő értelmiséget, Magyarországon pedig vannak idősebb és vidéki ellenzéki szavazók is.