A home office megmutatta, ki a jó vezető

Új ablakban

2020. augusztus 10. Vállalkozók Klubja (2020. augusztus 10., hétfő 14:30)

22:36

00:00

Műsorvezetők: Kárpáti Iván Szerkesztők: Kárpáti Iván

Átfogó felmérés készült a koronavírus-járvány ideje alatti otthoni munkavégzés, a home office hatásairól. Vizsgálták, hogy miként alakult a vezetői bizalom, a vezetői rugalmasság és azt is, hogy hogyan sikerült megoldani a gazdasági nehézségeket. A Vállalkozók klubjában Szirtes Hajnalka szervezet-pszichológus ismertette az eredményeket, illetve következtetéseket.

A munkáltatók nagy része munkaidő csökkentéssel, ebből következően bércsökkentéssel igyekezett átvészelni a nehéz időszakot. A legnagyobb és a mikrocégek pedig egyszerűen fizetés nélküli szabadságra küldték a dolgozóikat. Azok a multinacionális vállalatok, amelyek a korábbi időszakban is végeztettek munkát az online térben -mintegy 60 százalékban-, természetesen rugalmasan reagáltak. A kis- és középvállalkozások, amelyek 30 százaléka idegenkedett a home office-tól, nyilván lassabban mozdultak és néha meglehetősen furcsán. Mondjuk a főnök kapott otthonra számítógépet, a dolgozók nem.

 

Az online munkavégzés sokszor önkizsákmányoláshoz vezetett, minden 4. dolgozónak nőtt a munkaideje, jellemzően 2 órával. Ennek volt olyan oka, hogy az illető nagyon lelkiismeretesen akart dolgozni, de olyan is, hogy technikai hiányosságokkal, vagy a gyakorlat hiányával kellett megküzdenie. Ugyanilyen arányban számoltak be arról, hogy ők viszont sokkal hatékonyabban, gyorsabban tudtak dolgozni otthon. Egyébként ezek nem magyar sajátosságok, más országokban is hasonlóak a tapasztalatok. Akinek eddig be kellett járnia a munkahelyére minden nap, az örült, hogy a családja körében lehet. A rendszeresen online térben dolgozóknál viszont az a tapasztalat erősödött meg, hogy a lelki egészségnek nem tesz jót, ha 3-4 napnál többet kell egyhuzamban otthon lenni. Utána már hiányzik a beszélgetés, a konzultáció a kollégákkal.

Nagy különbség mutatkozott a vezetők magatartásában. Aki empatikus, humánus munkahelyi vezető volt, az könnyen kezelte ezt a helyzetet is. Aki viszont kontrollfókuszú, abban csak megerősödött az ellenőrzési vágy. Ez aztán a munkavállalókban azt az érzetet fokozta, hogy a főnök nem bízik bennük. Valószínűleg ezek az emberek igyekeznek új munkahelyet keresni. Amint Szirtes Hajnalka elmondta, a bizalmatlanság nem csak a dolgozói elégedetlenséget növeli, de kimutathatóan, számszerűen csökkenti a hatékonyságot. A járvány tehát megmutatta, hogy át kell értékelni a menedzselési, vezetői attitűdöt.

A megkérdezett munkavállalók számára az emberséges bánásmód a prioritás, második helyre az informatikai fejlesztést és a vezetők informatikai képzését tették, a fizetés csak az ötödik helyen szerepel a fontossági sorrendben.

A műsort a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Fotók: Flickr.com.