„Klubrádió“
Eurozóna

A gyenge forintról, másképp

24/01/2020 16:56

| Szerző: Klubrádió

Az Egyesült Államok, Japán, Svájc, sőt az eurozóna országai is szeretnék, ha gyengülne a devizájuk, úgy mint a forint. Nézzük, mi van e törekvés mögött!

2020. január 24. Eurozóna 20.01.24. Balásy Zsolt
11:35
00:00

Magyarország jobban teljesít! - üvölti a kormánypropaganda, közben meg kell állapítani, hogy a térségben a magyar fizetőeszköz teljesít a legrosszabbul. Néhány százalékkal bár, de évről-évre gyengül. Az is tény, hogy például az Amerikai Egyesült Államok, azaz Trump elnök szeretne gyengébb dollárt, de Japán, vagy Svájc is erősnek tartja a devizáját.

Balásy Zsolt, a Hold Alapkezelő vezető elemzője a szándék megértéséhez történelmi példát hozott: Németországnak áldás volt az euró bevezetése, mert egy versenyképes gazdaság párosult a gyenge devizával, ami extra növekedési lehetőséget teremtett.

Magyarországon egyelőre a forint gyengülése jelenti a növekedés hátszelét. Ez részben tudatos kormánypolitika, a jegybank alacsonyan tartja a kamatot, részben azonban piaci folyamatok is vannak már mögötte. Egyébként eljöhet az a pillanat, amikor a piaci szereplők már nyomást gyakorolnak a MNB-re, hogy emelje a kamatot.

A kamatpolitika következménye a magasabb infláció, a magyar vásárlóerő csökkenése. Az áremelkedést azonban nem lehet csak ennek betudni, jelentősebb szerepe van benne a bérnövekedésnek. S ha már itt tartunk: a béremelés nyilván nem érdeke a külföldi munkáltatóknak. Ha mondjuk 10 százalékkal kell bért emelniük, de közben gyengül a forint például 5 százalékkal, akkor máris kedvezőbb helyzetben vannak.

A forint gyengülését természetesen nem nézik jó szemmel az emberek. Ám ha az csak évi 2-3 százalék, akkor nem nagyon veszik észre - mondja Balásy Zsolt. Mintegy védekezésül pedig ott lehet az euróra váltás, vagy az állampapír plusz.

Az interjút a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: Pixabay.

Eurozóna
2020.01. 24.
Műsorvezető: Zentai Péter