„Vásároljon
Utópia

"A csillagok az igazi alkimisták"

1/06/2021 15:01

| Szerző: Klubrádió/L.Cs.

Több nemzetközi kutatóintézet közös munkája során igyekeznek a kémiai elemek eredetét felderíteni. Dr. Fülöp Zsolt, az Atomki tudományos tanácsadója szerint a legtöbb ma ismert elem az ősrobbanással, valamint a csillagok belsejében alakult ki, és szóródott szét.

2021. május 25. Utópia (2021. május 25., kedd 19:00)
54:12
00:00
Műsorvezetők: Neuman Gábor Szerkesztők: Neuman Gábor

Tizenhét ország harminckét intézetét, köztük az Eötvös Lóránt Kutató Hálózat (ELKH) Atommagkutató Intézetét (Atomki) és a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetet támogatja a ChETEC-INFRA nevű projekt abban, hogy feltárják a világyetemben előforduló kémiai elemek eredetét.

Dr. Fülöp Zsolt, az Atomki tudományos tanácsadója az Utópiában beszélt arról, hogy a kémiai elemek eredetének megértése hozzájárul ahhoz, hogy a csillagok működését is megértsük. Mivel a kémai elemek nagy része csillagokban keletkezett, egy anyagból egy másik lett. „A csillagok, mint alkimisták új elemeket hoznak létre” – tette hozzá.

Ez komplex, több tudományt érintő vizsgálatokat tesz szükségessé:

- a kémiai elemek,
- a csillagok
- és a meteoritok vizsgálatát. 

Hozzátette, hogy az elemek nagy része csillagokban, fúziós tevékenység során keletkezett és keletkezik, valamint az ősrobbanás korai szakaszában szóródott szét. Mivel azonban mindkét esetben nukleáris tevékenységről van szó, fontos megérteni az egyes elemek atomjainak viselkedését. Nem is igazán az elemekről, hanem az izotópokról van szó. A különböző neutronszámú, de azonos protonszámú atomokat az elem különböző izotópjainak nevezzük.

Fotó: Pixabay
 

Bár a világegyetemben számos elem fordul elő, azonban legnagyobb mennyiségben a szinte kizárólag hidrogénről és héliumról van szó.

Alapesetben ezek az elemek viszonylag ritkán találkoznak, amikor mégis megtörténik és nagy mennyiség kerül egy helyre, egy gravitációs gócpont körül, az így keletkező nyomás hatására megnő a hőmérséklet és a kritikus pontnál megindul a magfúzió, megkezdi működését az új csillag. Ezek az égitestek a világegyetem legalapvetőbb fúziós reaktorai. Hidrogén atomok ütköznek egymással, és héliummá egyesülnek.

Egy csillag esetében egyszerű fúziós menetről van szó: Előbb két hidrogén héliummá, majd a hélium szénné, a szén neonná, a neon oxigénné, az szilíciummá, végül pedig vas jön létre. Azonban itt a mi Napunk esetében megáll a csillagfúzió, mert a vas fúziójához már külső energia szükséges, nincs fölös energia.

A kémiai elemek keletkezésének megértésével közelebb kerülhetünk az energiaprobléma megoldásához is.

A műsort a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.

Utópia
2021.05.25., kedd 19:00
Riporter: Neuman János