
Repülőrajtot vett az infláció – Kárpáti Iván jegyzete
Miután a gazdaság teljesítménye helyett az infláció vett repülőrajtot, idén nem marad más, mint feltekerni kattanásig a gyűlöletet és az ideológiai harcot. Mivel a törzsszavazók is bemennek a boltba és bekerülnek a kórházba, valahogy bennük is kell tartani a lelket, valami nagyobb és félelmetesebb képet muszáj festeni eléjük.

Mészáros Lőrinc rekreál - Dési János jegyzete
Jegyzetében Dési János azt képzelte el, hogy nézhet ki a Ga(rá)zdálkodj okosan NER-módra.

Gazdag szegények – Józsa Márta jegyzete
Sebestyén Géza, az MCC gazdaságpolitikai műhelyének vezetője szerint ma jobb szegénynek lenni Magyarországon, mint a bűnös nyolc év utolsó évében, 2010-ben gazdagnak lenni volt, mert a szegényeknek sokkal több mobiljuk, autójuk, vagy éppen mikrohullámú sütőjük van, mint amennyit a korábban gazdagabbnak számítók a NER áldásai előtt birtokoltak. Józsa Márta jegyzetében elmondja, ő nem állt volna meg itt.

Zavarkeltés nyugaton – Hardy Mihály jegyzete
Az orosz propaganda boldogan tolja Trump szekerét, alkalomadtán pedig orosz diplomaták jelennek meg Magyarországon a magukat „hagyományőrzőknek” nevező félkatonai vagy a szimplán nyilasnak tekintő szervezetek háza táján.

Ady, Trump és akik már nem bíznak senkiben
Ha nem gondolom mindenről ugyanazt, mint a tábor, mondjuk a harmadik oltást már nem akarom járvány idején, vagy Trump híveként is elismerem, hogy az előző választást amúgy elvesztette, akkor könnyen elveszhetek a semmiben.

Bye-bye Dubaj, bye-bye Orbán - Rózsa Péter jegyzete
Amit tizennégy év alatt elloptak, amit kiszárítottak vagy éppen felszámoltak, már hirtelen jött pénzzel sem lehet helyreállítani. És ez itt a lényeg; most jutott el ez a politikai rendszer a fordulóponthoz, akár tovább öntik a pénzt és gyarapítják a vagyont maguk számára, vagy a föltámadott társadalmi feszültségeket bármekkora pénztömeggel próbálják enyhíteni, nem megy.

Jó hír – Szénási Sándor jegyzete
Újabban csupa, csupa jó hír érkezik a kisembernek, hogy a rokoni és kliensi körnek továbbra is folyamatosan juttatott százmilliárdok mellett neki is csurran-cseppen. Úgy, ahogy ez eddig is volt, és ami olyan szépen aládúcolta, mit aládúcolta!: gránitszilárdságúvá tette a rezsim neofeudál épületét.

Mennyit ér Trump barátsága?
A Győrben gyártott Audira nem lesz büntetővám, az ingolstadtira meg igen? Kétlem. Vagy mostantól amerikai gázt és olajat veszünk? Akkor mi lesz a gondosan vigyázott szuverenitásunkkal?
Repülőrajt – Rózsa Péter jegyzete
1/02/2025 14:55
| Szerző: Rózsa Péter/Klubrádió
| Szerkesztő: Szikora Gábor
A minap beszéltem egy szakemberrel, akit frissen rúgtak ki az egyik minisztériumból. Elmondta, ma már nincs olyan döntés a hivatalokban, amit nem maga a miniszterelnök kezdeményez, de legalábbis nem ő hagyná jóvá. Van, hogy a szemétszállítás megreformálásáról, egy nappal később mondjuk már az építészeti szabályok megváltoztatásáról delirál.
Micsoda fejlődéstörténet az Orbáné. Nem semmi, ahogy eljutott a „Ne mi nyerjük a legtöbbet” elhíresült mondatától a mai harácsig. Az sem hétköznapi teljesítmény, hogy a 2006-os „Hazudtak reggel, hazudtak délben, hazudtak este” szózuhatagtól ma már igen távol áll, hiszen ő a nap minden órájában füllent, csúsztat, mellébeszél, de leginkább hazudik. Nem említem az egész étlapot, holnap estig sem érnék a végére, csak, ami a mai életünket rontja tovább. Kezdjük Paks II.-vel. Hetekig tagadták hű szolgái, hogy áll az építkezés, pedig már a mélyépítési munkák elején megcsúszott a föld. Hiába készült erről fotó, tagadták. Arról is kiszivárogtak hírek korábban, hogy az egyik alvállalkozó elbocsátja a dolgozóit. Ma már ismerjük a részleteket, maga a Roszatom és fővállalkozó cégének két vezetője keveredett súlyos korrupciós ügybe. A Orgenergosztroj Intézet így bajba jutott, ezért tömeges elbocsátásba kezdett az atomerőmű építkezésén. Már régen látni, hogy Orbán sebbel-lobbal megkötött atomerőmű szerződése nehezen, és egyre drágábban teljesíthető, most legalábbis egy időre – biztosan elakadt.
Megint előjött a szájhős a Covid-járvány sikeres kormányzati kezelésével, hencegése azonban gyorsan ellene fordult, hiszen ismét a címlapokon a borzasztó szám; több mint 47 ezer haláleset, a milliárdokért megbindzsizett és használhatatlan, ma is raktárban porosodó lélegeztetőgépek árnyékában ez különösen szomorú. Lakosságarányosan Magyarországon halt meg a legtöbb ember közvetlenül a Covid vírus miatt.
Elképesztő propaganda kíséri már évek óta a családbarát kormány támogatási szisztémáját, az eredmény sokkoló; éppen pénteken közölték az újságok: tavaly 7725-el kevesebben születtek, mint az előző évben, és azt megelőzően is folyamatosan csökken Magyarországon a születésszám.
A magyar kormány annyira jól kezelte az inflációt, hogy nálunk volt az unióban a legmagasabb, majdnem 25 százalékos az élelmiszerek árának emelkedése. Vegyük hozzá a szintén világrekorder 27 százalékos áfát, hipp-hopp látjuk, milyen jól élünk. Alig másfél éves nyugalom után ma ismét emelkednek az árak, a nyugati országrészben lakók közül egyre többen Bécsben ejtik meg a nagybevásárlást. Megéri, olcsóbb. Orbánnak a valóság fordított tükörképében persze ez úgy látszik, megelőztük az osztrákokat, őt aztán igazán nem zavarja, hogy ez éppen negatív árverseny. Mert amikor előre megy, valójában hátrál, egészen pontosan egy már lejárt recept szerint működő politikai rezsim, a totalitárius hatalomgyakorlás felé. A rendeleti kormányzást lehetővé tevő rendkívüli állapot folyamatos meghosszabbításával egyre jobban szorítja keretek közé a mi életünket. A minap beszéltem egy szakemberrel, akit frissen rúgtak ki az egyik minisztériumból. Elmondta, ma már nincs olyan döntés a hivatalokban, amit nem maga a miniszterelnök kezdeményez, de legalábbis nem ő hagyná jóvá. Van, hogy a szemétszállítás megreformálásáról, egy nappal később mondjuk már az építészeti szabályok megváltoztatásáról delirál. Az apparátus pedig mindent végre is hajt. Bevezetik például az új szabályozást az igazságügy területén próba nélkül, és olykor egy egész szakma áll értetlenül, küzd a hibás programokkal, a nem működő rendszerekkel, de nem baj, a főnök mindent gyorsan, egyeztetés nélkül akar.
Vannak teoretikus, vagyis kevésbé gyakorlatias oldalai is ennek a hatalomgyakorlásnak. Itt van mindjárt a szuverenitásvédelem. Ennek hazugságai mögé bújva eladja az Arab Emirátusoknak Magyarország egyik területét, a zuglói pályaudvart, mégpedig azzal a szerződésbe foglalt kitétellel, hogy semmilyen magyar szabályozás nem érvényes, ami az építkezés útjába állna, s ami máskülönben mindenki másra érvényes e hazában. Puff neki. Azért ez már ámokfutás, aminek csak vége lesz már, reméljük hamarosan. Bár ezt nyilván nem hiszi el, inkább azt képzeli, és dúdolgatja magában: „Én mindent túlélek.” Egyébként lehet, a kérdés inkább az, hogy ez hol és mikor végződik?
Rózsa Péter jegyzete a Hetes Stúdió adásában 2025. február 1-jén hangzott el.