Somfai Péter: Ördög a falon
A fideszes kormány az első napjától tucatjával követett el olyan "csínyeket", amelyekről korábban azt gondoltuk, közülük egy is elég lett volna ahhoz, hogy megbukjanak.
Arató András: Végre megjött nekem!
"Ez a csúcsmű a jó és a rossz örök harcát mutatja be. Van a Brüsszel nevű Lucifer, aki színről színre bűnbe csábítja az olvasót, ám a katasztrófa bizton elkerülhető, mert a legváratlanabb pillanatban, de mindig időben ott terem a legkisebb testvér, a makulátlan – semmi homoszex –, és megvéd mindenkit, mint Timur és csapata – azt is, aki akarja, azt is, aki még nem ismerte fel, mi a jó neki."
Somfai Péter: Mennyi három meg egy?
Ha a gondolkodók kerülnek többségbe, megkongathatják a NER vészharangját.
Arató András: Lázmérő
Arató András új írásában arra kereste a választ, mi köze az érintésmentes testhőmérséklet megállapító készülék beszerzésének a reptér megvásárlásához, a kisvasúthoz és a lélegeztetőkhöz.
Rényi András: Mégis, kinek a szuverenitása?
"Nálunk a nép és a nemzet annyira összeforrott miniszterelnökével, hogy az ő személyében, közvetlenül gyakorolja önrendelkezését: a magyarság szuverenitása úgyszólván azonos Orbán Viktoréval."
Somfai Péter: Nincs kegyelem a legyőzöttnek
Ha komolyan vesszük a szuverenitási törvényt, akkor a kormánynak mielőbb el kellene gondolkodnia, szabad-e Brüsszeltől követelnie a nekünk járó uniós "korrupciós" euro milliárdokat.
G. I.: Választás után – kis lengyel körkép 1.
Az elkövetkezendő napokban, hetekben, vagy talán hónapokban rendszertelenül és nem is sorjában jelentkezem az október 15-i lengyel – valamennyi politikai oldal szerint – történelmi jelentőségűnek ítélt választásokkal összefüggő egy-egy érdekes eseménnyel. Arról írok majd, ami éppen a legaktuálisabb, s valamilyen formában elgondolkodtatja a magyar olvasót is.
Arató András: Beszéljünk a publicisztikáról
Úgy értem, mint olyanról. És főleg a publicisztika és az idő viszonyáról. Miért pont műfajelemzéssel ne foglalkoznánk?
Jeszenszky Géza: Történelmi párhuzamok
4/10/2023 11:34
| Szerző: Jeszenszky Géza
"Az agresszort sosem szabad békítgetni, a béke érdekében beletörődni a nemzetközi jog megsértésébe. Nagyon erős a történelmi párhuzam: München, Hitler prágai bevonulása, Lengyelország lerohanása, most pedig Grúzia, Krím, Ukrajna."
Rosszak voltak Orbán történelemtanárai, vagy magukat történésznek mondó tanácsadói.
Az agresszort sosem szabad békítgetni, a béke érdekében beletörődni a nemzetközi jog megsértésébe. Nagyon erős a történelmi párhuzam: München, Hitler prágai bevonulása, Lengyelország lerohanása, most pedig Grúzia, Krím, Ukrajna. A tanulság: az 1930-as években nem lett volna szabad eltűrni Hitler fenyegető lépéseit, majd agresszióját. Ma már azt is tudjuk, hogy 1938 őszén hazafias porosz tisztek készültek Hitler kiiktatására, nehogy egy vesztes háborúba vigye Németországot. A müncheni siker hatásra ettől elálltak.
Rendkívül sajnálatos, hogy ma a magyar miniszterelnök az azonnali fegyverszünet, vagyis Putyin békítgetése s így győzelme mellett érvel. Az agresszor étvágyát a siker mindig növeli, a megbékítő politika vezet a háborúhoz. Ma Putyinnal barátkozni nemcsak morális szempontból megengedhetetlen, de nemzeti érdekeinket, függetlenségünket is veszélyezteti, hiszen az orosz elnök bevallott célja helyreállítani a Szovjetuniót, amennyire csak tudja, sőt lehetőleg az egész orosz befolyási övezetet, az egykori Varsói Szerződés, a “közel külföld” térségében.
A NATO tagság véd egy orosz agressziótól. Minél erősebb a NATO, annál kevésbé valószínű, hogy bárki megtámadja egyik tagját, mert erre az egész szövetsége válaszolni fog, a megtámadott védelmére siet. A három kis balti köztársaság érzi magát leginkább fenyegetettnek. Finnország mellett Svédország NATO-tagsága nagyban erősíti a NATO-t, így a békét. Már csak ezért is sürgősen támogatni kell a svéd tagságot, mindnyájunk védelmét. A magyar Országgyűlésnek ez a felelőssége.
