„Köszönjük
Publicisztika
Bye-bye Dubaj, bye-bye Orbán - Rózsa Péter jegyzete
Publicisztika

Bye-bye Dubaj, bye-bye Orbán - Rózsa Péter jegyzete

Amit tizennégy év alatt elloptak, amit kiszárítottak vagy éppen felszámoltak, már hirtelen jött pénzzel sem lehet helyreállítani. És ez itt a lényeg; most jutott el ez a politikai rendszer a fordulóponthoz, akár tovább öntik a pénzt és gyarapítják a vagyont maguk számára, vagy a föltámadott társadalmi feszültségeket bármekkora pénztömeggel próbálják enyhíteni, nem megy.

Jó hír – Szénási Sándor jegyzete
Publicisztika

hír – Szénási Sándor jegyzete

Újabban csupa, csupa jó hír érkezik a kisembernek, hogy a rokoni és kliensi körnek továbbra is folyamatosan juttatott százmilliárdok mellett neki is csurran-cseppen. Úgy, ahogy ez eddig is volt, és ami olyan szépen aládúcolta, mit aládúcolta!: gránitszilárdságúvá tette a rezsim neofeudál épületét.

Mennyit ér Trump barátsága? – Kárpáti Iván jegyzete
Publicisztika

Mennyit ér Trump barátsága?

A Győrben gyártott Audira nem lesz büntetővám, az ingolstadtira meg igen? Kétlem. Vagy mostantól amerikai gázt és olajat veszünk? Akkor mi lesz a gondosan vigyázott szuverenitásunkkal?

Repülőrajt – Rózsa Péter jegyzete
Publicisztika

Repülőrajt – Rózsa Péter jegyzete

A minap beszéltem egy szakemberrel, akit frissen rúgtak ki az egyik minisztériumból. Elmondta, ma már nincs olyan döntés a hivatalokban, amit nem maga a miniszterelnök kezdeményez, de legalábbis nem ő hagyná jóvá. Van, hogy a szemétszállítás megreformálásáról, egy nappal később mondjuk már az építészeti szabályok megváltoztatásáról delirál.

Ihlető időjárás – Dési János jegyzete

15/07/2024 18:03

| Szerző: Dési János

 | Szerkesztő: Ivánkai Márk

Szemezgetés a magyar irodalom felhevült darabjaiból.

2024. július 15. Esti gyors-részlet (2024.07.15. Dési János jegyzete)
04:53
00:00

"Odakinn kék az ég, süt a nap, ontja tüzes sugarait, mintha fel akarná gyújtani Dunaszemest, a  kis alföldi falut” – kezdi Nagy Lajos a Három boltoskisasszony című regényét 1938-ban, amiről arra következtethetünk, hogy meleg már a harmincas években is volt nyáron, Magyarország területén. Igaz, úgy folytatódik, hogy bent a boltban hűvös van, amit nehéz értelmezni, hiszen akkoriban még nem működött légkondicionáló a falusi kisboltokban.

Tovább. Vegyük ezt az idézetet: “tüzesen süt le a nyári nap sugára. Az ég tetejéről a juhászbojtárra."

Jó, mi már tudjuk, hogy felesleges sütnie oly nagyon, a juhászbojtárnak így is nagy melege vagyon.

 

De idézhetnénk Weöres Sándort is:

“Szikrázó
az égbolt,
aranyfüst a lég,
eltörpül
láng-űrben
a tarka vidék.”
(Kánikula)

De van nekünk erre Szabó Lőrincünk is.

“Nyár. Kert. Csönd. Dél.
Ég. Föld. Fák. Szél.
Méh döng. Gyík vár.
Pók ring. Légy száll.
Jó itt. Nincs más
csak a kis ház.
Kint csönd és fény.
Bent te meg én.”

 

És teljesen egyetértek Kosztolányi Dezsővel:

“A nyár az én szerelmem, érte égek,
halálthozó csókjára szomjazom,
erdőket áldozok szilaj tüzének,
bár ajkam is hervadna el azon.

 

Görnyedve várom télen a szobámba,
a tűz körül álmodva csüggeteg,
lángóceánját képzeletbe látva,
mely semmivé hamvasztja a telet.”

(Nyár)

 

Persze azóta  a helyzet nyáribb lett, forróbb, melegebb. A fügék helyét a Balatonfelvidéken lassan betöltik az olajfák. Szeged mediterrán várossá változott. (Csak egy kis tengerpartot kellene hozzávarrni). Ahogy Szeged költője Juhász Gyula írta: “A nyár ragyog, lobog. Pipacsosok a rétek.”

Persze ő közben is Annára gondolt, pedig más szerzők szerint a magas hőmérséklet és a szerelmi hevület nem támogatja egymást:

'A kánikula szent havában
Mikor harminchat fok a hő,
Mély tiszteletnek - és csak annak! -
Örvendez részünkről a nő.

 

Ilyenkor alszanak a vágyak,
Minden kívánság lelohad
S a hővel éles ellentétben
Lehül a bűnös gondolat.

 

Szívünk étvágya minimális,
nem izgat a legjobb falat,
A hölgyek hasztalan epednek
A könnyű nyári blúz alatt.

(Heltai Jenő)

 

És miért jobb mégis a nyár? Idézzük az Állami Áruházból Dániel Károly eladót. Latabár Kálmán hangját tessék hozzáképzelni a nyári jelenethez:

“Hallgassanak rám, most vegyenek kertitörpét, mert aztán nem lesz! Jön a tél és meglátják, itt fogunk állni télvíz idején kertitörpe nélkül!”

Lássuk be tehát, a télnek is megvannak a maga nehézségei.

 

De idézhetnék egy olyan szerzőt, akit csak azért nem fóliáznak le, pedig nagyonis megérdemelné, mert katolikus püspök is volt:

“Majd, amikor szőkén tovaszáll ismét a meleg nyár,
s gyöngül a nap, beköszönt már a tizenhetedik.
Mélyül a hangom, az ujjam mind többet kaparászik lágyékom táján,
s mind virulóbb a botom.
Lányt látok – tűz önt el, reszket bennem a lélek, s gyakran nedvezi át álmom a gyolcs lepedőt.”

 

Vagyis a nyár és a vágyak ellentétére is akad cáfolat, különben is, imádom idézni őpüspökségét, aki előszeretettel dalolt fiatal fiúk megfarcicerézéséről - Berczeli Anzelm Károly nyelvi leleménye, bár ez évszaktól független.

Mindenesetre. Tessék sok folyadékot fogyasztani, ha lehet árnyékba húzódni, keveset térkövezni, nem kivágni a  fákat, ami pedig még megmaradt locsolni.

“Csak annyit kérek tőled, ha érted,
Hogy ne vágj ki minden fát,
Legalább néha-néha lazíts egy félórát.”
Régi, bölcs tanács.

 

Hogy József Attilával adjak biztatást a további meleg napok elviseléséhez:

"Ily gyorsan betelik nyaram.
Ördögszekéren hord a szél –
csattan a menny és megvillan
kék, tünde fénnyel fönn a tél.”

 
Magyarország, Szigliget 1962
 
Esterházy-kastély, Írók Alkotóháza. Középen Ungvári Tamás író.
Fortepan / Hunyady József
 

Dési János jegyzete az Esti gyors 2024. július 15-i adásában hangzott el.