Vitézy: Ezer sebből vérzik az új KRESZ-tervezet

Vitázy Dávid szerint számos ponton visszalépést hoz a "Lázár-féle új KRESZ a hangzatos szövege mögött". 

Azt írta, "miközben az autópályákon megnyitja a lehetőséget a 130 km/óránál magasabb sebesség engedélyezésére és kitáblázására – hogy lézerblokkoló nélkül is lehessen száguldozni –, addig a gyalogosok és a kerékpárosok esetében értelmetlen és rugalmatlan sebességkorlátozásokat vezet be".

A kerékpárosok esetén "lakott területen belül nem az úttesten kialakított kerékpáros létesítményen 20 km/óra megengedett legnagyobb sebességgel" szabad közlekedni, ami egy elválasztott városi kerékpárút esetében teljesen értelmetlen korlátozás szerinte.

De bekerült egy olyan szöveg is, hogy „a gyalogoslétesítményeken közlekedőknek – a villamos kivételével – a mindenkori gyalogosforgalomhoz igazodva, de legfeljebb 10 km/óra sebességgel szabad közlekedniük, és figyelembe kell venniük a gyalogosközlekedésre vonatkozó közúti jelzéseket.”

Ennek kapcsán a várospolitikus reméli, hogy ez nem azt akarja jelenteni, hogy betiltják a 6 perc/km-nél gyorsabb futást a közterületeken. "Mindenesetre azért látszik Lázár János logikája: az autópályán 140-nel vagy akár 160-nal száguldozni nem annyira veszélyes, mint 13 km/órával futni egy járdán vagy 30 km/órával kerékpározni egy védett városi kerékpárúton" - írja.

Parkolás a járdán

A járdán parkolást sem üdvözölte Vitézy. "A KRESZ-tervezet az eddiginél is megengedőbben és szélesebb körben legalizálná, sőt alapesetté tenné a járdán parkolást, ezzel biztosítva a rendezetlen, fejletlen városok zavaros utcaképének fennmaradását a magyar városokban. Ez nem előrelépés, hanem visszalépés. A helyes irány éppen fordított lenne: alapesetben tilos a járdán parkolás, kivéve, ha azt a közútkezelő kifejezetten megengedi, kijelöli és felfesti. Ehelyett a javasolt szabályozás az ötven évvel ezelőtti szemléletet konzerválja. Megnövelik a járdán parkolás megengedett össztömegét: eddig személyautók esetében 2000 kg volt a korlát, ezentúl 3500 kg lenne – anélkül, hogy bárki ellenőrizte volna a járdák műszaki alkalmasságát. Ráadásul új szabályként a Lázár-féle KRESZ megengedi, hogy ott is szabad legyen a járdán megállni, ahol ez egyébként tilos, „az utascsere céljából, de legfeljebb egy percre”.

Ez szerinte elsőre megengedő rugalmasságnak hangzik, valójában azonban alapjaiban ássa alá a tilosban járdán parkolás büntethetőségét. Innentől ugyanis a közterület-felügyelőnek vagy a rendőrnek azt is bizonyítania kell, hogy az autós nem egy percnél rövidebb ideig, utascsere céljából állt vészvillogóval a járdán.

Ugyanez az életszerűtlen egyperces szabály máshol is visszaköszön, mert a javaslat szerint „az utascsere idejére, de legfeljebb egy percre meg szabad állni

a) autóbuszöbölben, ha az nem zavarja a közösségi közlekedés járműveit;

b) kerékpársávon és nyitott kerékpársávon, ha az ott közlekedők forgalmát nem akadályozza”.

Vitézy úgy látja, ez nagyvárosi környezetben teljesen irreális és ellenőrizhetetlen. Úgy fogalmazott, "ez a javaslat teljesen autóközpontú, városellenes nonszensz, amely a szabálytalankodást ösztönzi, és tovább növeli a káoszt a városi közterületeinken".

Rollerek, bukósisak

Vitézy Dávid szerint az új KRESZ-tervezet több ponton a „védtelen közlekedők védelmére” hivatkozik, a gyakorlatban azonban inkább megnehezíti az életüket. Példaként említi a bérelhető elektromos rollereket érintő előírást, amely kötelezővé tenné a kerékpáros fejvédő vagy a motorkerékpáros bukósisak viselését. Bár több, rollereket érintő szigorítással egyetért, és helyesnek tartja, hogy forgalmi helyzetekben a kerékpáros szabályok vonatkozzanak a rolleresekre, ezt a kötelezettséget aránytalannak és életszerűtlennek tartja, amely ellehetetleníti egy működő városi mobilitási forma piacát.

Álláspontja szerint a kötelező fejvédő nem a biztonságot szolgálja, hanem egy túlzottan beavatkozó, „atyáskodó” állami hozzáállást tükröz. Különösen visszásnak tartja ezt annak fényében, hogy a kormányzati kommunikáció más közlekedési vitákban rendszeresen az egyéni döntési szabadságra hivatkozik. Vitézy felteszi a kérdést: ha valaki eldöntheti, hogy kerékpárral közlekedik-e, akkor miért kell a rollereseket erőltetett módon „megvédeni” saját maguktól.

Szerinte a tervezetben több hasonló elem is megjelenik, ahol a védtelen közlekedők védelmének retorikája mögött valójában az ő felelősségük növelése és az autósok felelősségének csökkentése húzódik meg. Az alapelvek és a konkrét szabályok között így éles ellentmondás alakul ki.

Ilyen például az az előírás is, amely szerint lakott területen kívül, korlátozott látási viszonyok között a gyalogosnak láthatósági ruházatot kell viselnie, ha nem járdán vagy gyalogúton halad. Vitézy szerint ez azt jelenti, hogy egy túrázó vagy mezőgazdasági munkás sötétben vagy ködben gyakorlatilag nem indulhat el láthatósági mellény nélkül, különben szabálytalanná válik. Egy esetleges balesetnél pedig ez azonnal csökkentheti az autós felelősségét. Úgy véli, ez nem védelem, hanem a gyengébb félre hárított felelősség, amely ugyanarra a hibás logikára épül, mint a rolleresek kötelező fejvédője.

Ugyanilyen abszurdnak és betarthatatlannak tartja azt a szabályt is, amely megtiltaná a gyalogosoknak, hogy az úttesten, villamos- vagy vasúti pályán való áthaladáskor, illetve az úttesten történő közlekedés során fülhallgatót vagy fejhallgatót viseljenek. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy például egy belvárosi zebrán, zöld jelzésnél is tilos lenne átkelni fülhallgatóval a fülben.

Vitézy szerint mindez különösen életszerűtlen annak fényében, hogy az autókban közben érintőképernyők kezelése vagy hangos zenehallgatás továbbra is megengedett. Úgy látja, a szabályozás ebben az esetben is azt sugallja: ha baleset történik, könnyebb lesz a gyalogost hibáztatni, akár azért is, mert fülhallgató volt a fülében. Ezt a megközelítést egyszerűen abszurdnak nevezi.

Zebra

A KRESZ-tervezet gyalogosokra vonatkozó részeit Vitézy Dávid több ponton még a jelenlegi szabályozásnál is korlátozóbbnak tartja, annak ellenére, hogy a normaszöveg alapvetései hangsúlyozzák a védtelenebb közlekedők védelmét, és valóban tartalmaz előremutató elemeket is.

Különösen problémásnak nevezi azt az előírást, amely szerint a gyalogos csak akkor léphet le a járdáról a zebrára, ha meggyőződött arról, hogy a legközelebbi forgalmi sávban nem közeledik olyan jármű, amely ne lenne biztonságosan megállítható, vagy szemkontaktussal egyértelműen jelezte a járművezető, hogy elsőbbséget ad.

Vitézy szerint sűrű, városi forgalomban ez a szabály gyakorlatilag kiüresíti a gyalogos elsőbbségét, hiszen egy lámpa nélküli zebránál szinte soha nincs olyan pillanat, amikor ne közeledne jármű a megállási távolságon belül. Úgy látja, bár a jogalkotó nyilvánvalóan próbált előrelépni a korábbi, sok vitát kiváltó megfogalmazáshoz képest, ez a kísérlet nem járt sikerrel, és végső soron a gyalogosok jogbiztonságát gyengíti.

A kritika mellett Vitézy Dávid elismeri, hogy a tervezetben több, régóta várt előrelépés is megmaradt. Ilyennek tartja a villamosok gyorsításának lehetőségét, a kerékpáros utcák és a városközponti zónák bevezetését, amelyek már évekkel korábbi KRESZ-módosítási javaslatokban is szerepeltek, ugyanakkor ezek megfogalmazását még pontosítani kellene.