„Klubrádió“
A lényeg

Tovább faggatná Varga Juditot a magyar állapotokról

16/09/2019 21:08

| Szerző: MTI/Klubrádió

Újabb meghallgatásokra van szükség a hétfői után az európai uniós alapszerződés hetes cikke alapján Magyarországgal szemben megindított eljárás ügyében – mondta Frans Timmermans uniós biztos. Hétfőn zárt ülésen Varga Judit igazságügyi minisztert kérdezték a magyar demokrácia állapotáról az uniós általános ügyek tanácsában.

Az látszik, hogy a többi tagország kész kérdéseket feltenni, a magyar kormány pedig arra, hogy megpróbáljon ezekre választ adni - mondta Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke, jogállamiságért felelős biztosa.  Az európai ügyekkel foglalkozó miniszterek hétfői brüsszeli tanácsülésén sor került a magyar kormány első meghallgatására a jogállamisági eljárás részeként.

Tytti Tuppurainen, az EU soros elnökségét betöltő Finnország képviselője arról számolt be, hogy az ülés hosszú volt, de "nagyon együttműködő" szellemben zajlott, és a következő hetekben-hónapokban döntenek majd a további lépésekről.  Újságírói kérdésre válaszolva kijelentette, hogy az eljárás nem irányul senki ellen, minden félnek érdeke, hogy a kérdéses ország bemutathassa az álláspontját.

Frans Timmermans szerinte egyetlen meghallgatás nem elég a magyar ügyek megvitatására. Arról is beszélt, hogy a Sargentini-jelentés, amelynek alapján megindították az eljárást, meglehetősen összetett és sok területet lefed, ezért esetleg meg lehetne hívni a jövőbeli meghallgatásokra azon nemzetközi szervezeteket is, amelyek jelentéseire hivatkoztak a dokumentumban, például a Velencei Bizottságot, s így fókuszáltan végigvenni bizonyos témákat.

Hozzátette, tévedés azt hinni, hogy a novemberben hivatalba lépő új Európai Bizottsággal véget ér majd egy korszak, minthogy az új testület azonos eltökéltséggel fog fellépni a jogállamiság védelmében.  "A jogállamiság tisztelete nélkül nincs Európai Unió" - fogalmazott.   Amélie de Montchalin francia külügyi államtitkár ismertette a francia-német közös álláspontot, amelynek értelmében a magyarországi helyzet "aggodalomra ad okot".     Ezzel szemben Konrad Szymanski lengyel külügyminiszter-helyettes leszögezte: Varsó szerint a magyar kormány intézkedései nem jelentenek rendszerszintű veszélyt a demokratikus normákra.

Varga Judit igazságügyi miniszter kiemelte, a meghallgatás a bevándorláspárti erők bosszúhadjáratának újabb állomása volt. Mint mondta, tételesen cáfoltak minden vádat és hamis állítást, de a politikai boszorkányüldözés oka egyértelműen az, hogy a magyarok többször is nemet mondtak a migrációra.   Sajtóhírek szerint eközben az Európai Parlament illetékes bizottságának elnöke levelet küldött a tagállamok kormányait tömörítő tanácsnak, sérelmezve, hogy az EP nem képviseltethette magát az ülésen.