"Tűzoltásban rekedt gazdaság" – A magyar gazdaság 2025-ös helyzete

2025 közepére világossá vált, hogy a magyar gazdaság nem váltotta be a kormány által korábban ígért „repülőrajtos” növekedési kilátásokat. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője friss gazdasági előrejelzésében amelyet „Földre kényszerítve” címmel mutatott be riasztó képet festett a jelenlegi helyzetről: a stagnálás elhúzódik, az infláció nem csökken, a beruházások visszaestek, a fogyasztás gyenge, és a gazdaságpolitikai mozgások inkább rombolják, mint építik a bizalmat.

A magyar gazdaság 2022 közepe óta gyakorlatilag „fűrészfogazik”: kisebb növekedések és visszaesések váltogatják egymást, de az összkép stagnálás. Virovácz úgy fogalmazott:

„A magyar gazdaság soha ilyen hosszú ideig nem ragadt bele a stagnálásba, mint most”– állapította meg Virovácz Péter. Ezt a tartós mozdulatlanságot tovább súlyosbítja a 5% körüli infláció, a romló munkaerőpiaci helyzet és a beruházási volumenek történelmi mélypontja.

Az ING adatai szerint:

• a beruházások 2022 eleje óta 25,1%-kal estek vissza,
• a fogyasztási kiadások 7,3%-kal csökkentek

Virovácz élesen bírálta a kormány gazdaságpolitikai mozgásterét. Szerinte a gyakori beavatkozások kontraproduktívak, mert rombolják a gazdasági bizalmat. Az ügyfelektől érkező visszajelzések is alátámasztják ezt:

„Kezd kialakulni az a kép, hogy úristen, már ekkora a baj, hogy ebbe is bele kell nyúlni, meg abba is? Kialakult egy olyan képzet, hogy már tűzoltásra kényszerül a kormány.” Ez a bizalmi válság érezhető a fogyasztói bizalom történelmi adataiban is. 1993 óta csupán 17 hónapban volt pozitív a mutató, a választások előtt megszokott bizalomerősödés ezúttal elmaradt.

A 2025-ös GDP-növekedési előrejelzéseket folyamatosan lefelé módosították:

• az ING eredetileg 4%-os növekedést várt,
• mára ez 1% körüli, míg az MNB csak 0,8%-kal számol.

„Az 1%-os bővülés nem tragédia, de ennél többet, jobbat vártunk.” „Azért igazán fájó, mert az infláció közben nem csökken.”

A gazdaság tehát alapvető inflációs problémával küzd, Virovácz ugyanakkor most reális esélyét látja annak, hogy jövőre és 2027-ben tényleg érdemi gazdasági növekedés kezdődik. Ez a kilábalás elsősorban külső tényezőktől függ:

•  A német gazdasági modell radikális átalakulását, amely új költségvetési lendületet adhat,
• A NATO-védelmi kiadások 5%-os elvárását, ami újraiparosítási impulzust hozhat,
• Az EU számára a vámháborúban nyíló innovációs lehetőségeket, melyek megerősíthetik a belső piacot.

„Most tényleg van egy csomó olyan impulzus, akár csak Németországban, ami megteremti az esélyét, hogy tényleg érezhető növekedés legyen 2026-ban.

A költségvetés állapota vegyes képet mutat:

• a hiánycél 4,1%, de akár 4,5%-ig is nőhet,
• az adósságfinanszírozás jelenleg stabil, a dollárkötvény-kibocsátás háromszoros túljegyzéssel zárult.

Ennek ellenére:

„Ez már egyfajta strukturális elcsúszást jelent.” A magas kamatkörnyezet miatt idén nem várható jegybanki kamatcsökkentés, az infláció továbbra is lassan csökken.

Bár a kormányzati árszabályozás augusztus 31-ig van törvényben rögzítve, „az a realitás, hogy ezek az intézkedések velünk maradnak, nem lepődnék meg, ha 2026. május végéig”.

Az ING diagnózisa alapján a magyar gazdaság nem recesszióban, hanem elnyúló bénultságban van. Az igazi fenyegetés a mozdulatlanság, a bizalmi válság, és az abból fakadó belső gyengeség.

A kilábalás kulcsa tehát:

• a külső feltételek sikeres kihasználása,
• és mindenekelőtt a fogyasztói és üzleti bizalom helyreállítása.

A 444 nyomán

A szerdai Esti gyorsban megszólal Virovácz Péter.