Tarr Zoltán: Rendszerváltást kísérelünk meg

A leendő miniszter arról beszélt, hogy a nemzetiségieket ugyanúgy megilletik a jogok, mint a magyarokat. A szószólók pedig egy „híd, kapocs” az adott anyaországgal. „Nem lehet a kisebbség szitokszó” – mondta Tarr. Hozzátette, ő nem akar belemenni a nemzetiségi listák körüli „cirkuszok” témájába, de a választási csalások és a nemzetiségeket érintő választási problémák helyzetét megemlítette, kiemelve, hogy a Fidesz a szószólókat is fel akarta használni a politikájához. Tarr azt is ígérte: ki fogják ezeket is vizsgálni. Tarr elmondta még, a nemzetiségi szószólókkal és önkormányzatokkal párbeszédben fognak dolgozni, a nemzetiségi intézmények autonómiáját pedig visszaállítják, de továbbra is finanszírozni fogják őket –  számolt be a meghallgatásról a Telex.

„A szándékunk a nemzetiségi kultúrát úgy támogatni, hogy legyen jövőképe” – Tarr szerint meg kell találni, hogy lehet a nemzetiségeknek az új világban helye, és hogyan lehet kapcsolatot építeni a szószólók országaival, Ukrajna mellett a Fidesz propagandakampányában sokszor mumusként emlegetett Németországot, illetve Lengyelországot is említette.

 

 Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszterjelölt kinevezés előtti meghallgatásán az Országgyűlés magyarországi nemzetiségek bizottságának ülésén az Országházban 2026. május 11-én. MTI/Illyés Tibor

 

 

A szószólók Tarr beszéde után sorra kérdezték a leendő minisztert. A roma nemzetiségi szószóló például arról beszélt, hogy szörnyen érezte magát, amikor a Mi Hazánk kivonult a tamburás gyerekek előadásáról. Grexa Liliána, az ukránok szószolója megfogalmazta: „Fájó volt számunkra látni, hogy a magyar–ukrán kapcsolatok bokszzsákká váltak, az ukrán szó szitokszóvá vált.” Szót kapott a görög, az örmény és a szlovén szószóló is. Ez utóbbi , Holecz Károly arról beszélt, hogy a támogatások politikai alapon mentek, „nem tudtuk sokszor, hogy miért annyi az annyi”. Tarr ezzel kapcsolatban bejelentette: nehéz lesz a dolgokat átalakítani, sok helyen megcsontosodtak a rendszerek. Fontos vállalás, hogy fel fogják tárni „az elmúlt időszak minden bűnét, gonoszságát, félrevezetését”. Ennek kiemelt elemei azok a finanszírozási eszközök is, amelyek felmerültek. A leendő miniszter azt mondta, az NKA-ról persze mindenki olvasott, de máshol is vannak problémák: ezért a Bethlen Gábor Alapot öt évre visszamenőleg kivizsgálják majd, mert sokszor kiderült, hogy nemlétező, vagy a pályázatok előtt létrejött egyesületek kaptak pénzt.

Tarr megköszönte, hogy a szószólók nyíltan és őszintén kérdeztek tőle, szerinte ez is jelzi, hogy lehet majd párbeszédet folytatni egymással. Tarr azt mondta, vasárnap este hatórás ülést tartott a Tisza, akkor is ez volt a fókusz, hogy beszéljenek. Nekik viszont nem céljuk, hogy az országgyűlésben szavazógépek üljenek – mondta. Tarr szerint a Tisza mostani rendszerváltása igyekszik kijavítani azt, amit a ‘89-’90-es rendszerváltás nem tett meg.