Törvénysértő volt a Nemzeti Petíció közmédiás sulykolása, a Médiatanács mégsem lépett azonnal
3/06/2026 11:12
| Szerző: Klubrádió
Ugyan a Magyar Helsinki Bizottság és a Mérték Médiaelemző Műhely beadványa nyomán a médiahatóság megbírságolta a köztévék üzemeltetőjét és annak vezetőjét, de a Médiatanács nem lépett fel időben a Fidesz jogsértő köztévés választási kampányának leállítása érdekében. A közmédia politikai kisajátítása ellen és az álruhás politikai kampányokkal szemben jelenleg igénybe vehető jogorvoslati lehetőségek nem elég hatékonyak, ezért változtatni szükséges a szabályokon – állapítja meg a két szervezet.
Február 2. és április 8. között a közszolgálati televíziós csatornák, az M1, M2, M4 Sport, M5, Duna és Duna World nézői – akár akarták, akár nem – elképesztő dózisban kapták a kormány hirdetését a „Nemzeti Petícióról”, ami valójában a Fidesz politikai hirdetése volt. Legyen az gyermekműsor, operettgála, sportközvetítés, akció- vagy természetfilm, de akár hírműsor is, a képernyő jobb vagy bal felső sarkában két hónapon át ott villogott a Fidesz állami pénzből finanszírozott választási kampányeszközének emblémája - idézik fel a civil szervezetek.
A Magyar Helsinki Bizottság és a Mérték Médiaelemző Műhely április 2-án nyújtotta be jól dokumentált bejelentését a Médiatanácsnak. A hatóság ugyan megtehette volna, hogy „értesülve” az ismételt jogsértésről, azonnal leállíttatja a Fidesz-kormány köztévés politikai hirdetéssorozatát, de ezt nem tette meg. A hatósági eljárást csak 9 nappal a választások után indította el, a jogsértést megállapító határozatra pedig 1 hónapot kellett várni - hívták fel a figyelmet.
A hatóság ismételten társadalmi célú reklámként vizsgálta az egyértelműen politikai hirdetést, és csak azért szabott ki 2,1 milliós bírságot a Duna Médiaszolgáltatóra, mert a reklámot a csatornák nem különítették el kellőképpen más tartalmaktól. Azt megint nem hiányolta a Médiatanács, hogy a törvény szerint a politikai hirdetés megrendelőjét is fel kellett volna tüntetni; ahogyan azzal sem foglalkoztak, hogy a hivatalos kampány kezdete, február 21. előtt a törvény szerint efféle politikai hirdetést nem is lehetett volna sugározni.
Mindezekből az látszik, hogy jelenleg nincsen hatékony jogorvoslat a közmédia politikai kisajátítása ellen és az álruhás politikai kampányokkal szemben. A szabályozáson és a struktúrákon egyaránt változtatni kell, ha hatékony védelmet akarunk a politikai befolyással szemben és a közmédia pártatlan működése érdekében.