„Palackvisszaváltással
A lényeg

Telex: Orbán Viktor döntött az ukrán "aranykonvoj" elleni akcióról

3/06/2026 09:37

| Szerző: Klubrádió

A kormányzat, azon belül is Orbán Viktor döntött arról, hogy március 5-én kell rajtaütni az ukrán „aranykonvojon”, noha a rajtaütést szakmailag semmi sem indokolta – írja a Telex az ügyre rálátó vagy az ügyben érintett forrásokkal az elmúlt hetekben folytatott háttérbeszélgetésekre hivatkozva. Az ukránok ügyvédje szerint Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész hivatali pozíciója tarthatatlanná vált, haladéktalanul távoznia kell hivatalából.

Március 5-én az ukrán pénzszállítók két, Ausztriából Ukrajnába tartó furgonját az alacskai pihenőhelynél egy rendőrautó villogóval előzte meg és félreállította. A szállítmány Ausztriából, a Raiffeisen Banktól tartott az Oscsadbank ukrán központja felé egy ismert tranzitútvonalon. Az alacskai pihenőhelyen már felfegyverkezve várták az ukránokat a TEK kommandósai. A furgonokban talált 27 milliárd forintnyi pénzt és befektetési aranyat a NAV lefoglalta, az ukrán állampolgárságú pénzszállítókat viszont órákkal később kiutasították az országból.

Az eset, amely másnap került nyilvánosságra, súlyos nemzetközi visszhangot váltott ki. Ezzel egyidejűleg a NAV pénzmosás gyanújára hivatkozva indított eljárást, az osztrák jegybank viszont értetlenül állt a vádak hallatán, mondván, a készpénz országok közötti szállítása bevett és legális banki gyakorlat. Az osztrák hatóságok sem találtak semmi kivetnivalót vagy szabálytalanságot a transzporttal vagy a pénzzel kapcsolatban. Az ukrán Oscsadbank jogi képviselője március közepén feljelentést tett a Központi Nyomozó Főügyészségen hivatali visszaélés és terrorcselekmény bűntettének gyanúja miatt, idézi fel a történteket a Telex

Orbán Viktor összehívta a védelmi és az energiabiztonsági
 
 ILLUSZTÁRCIÓ - Orbán Viktor miniszterelnök a védelmi és az energiabiztonsági tanács ülésén 2026. március 9-én. A kormányfő mellett balról Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b2), Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója (b), Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter (j2) és Lantos Csaba energiaügyi miniszter (j). MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Kaiser Ákos
 
 

Miután a Fidesz elbukta a választást, fordult a kocka. A NAV – visszaadta az ukránoknak a lefoglalt vagyont, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság visszavonta az ukrán pénzszállítókkal szemben elrendelt kiutasítást, valamint a beutazási és tartózkodási tilalmat is, kiderült, hogy az ügyész, úgy ítélte meg, hogy az idegenrendészeti eljárásban az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) az ukránokkal kapcsolatos, nemzetbiztonsági kockázatra utaló tényeket nem támasztotta alá kellő adatokkal. Kiderült az is, a rajtaütés előző nap az elhárításért felelős Alkotmányvédelmi Hivatal tette, és a feljelentést nem a saját információikra, hanem az Információs Hivatal (IH) által gyűjtött adatokra alapozták. 

A rajtaütés időpontja sem véletlen. Orbán Viktor meggyőződése volt, hogy az ukránok politikai okokból nem engedik Magyarországra az olajat az oroszok által meglőtt Barátság kőolajvezetéken keresztül és nem azért, mert nem tudják megjavítani a sérült vezetéket. A miniszterelnök erőből akart válaszolni Kijevnek. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Gazdasági Évnyitóján, március 5-én közölte, hogy "a magyar kormány rá fogja kényszeríteni az ukrán vezetést és az EU-t", hogy újraindítsák az olajszállítást a Barátság kőolajvezetéken, még mielőtt a gáztartalékok kimerülnének.

A kormányzat március elején rendelte el, hogy mikor legyen a rajtaütés. A Miniszterelnöki Kabinetiroda Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatokat Felügyelő Államtitkársága döntött: a pénzszállító autókat március 5-én kell feltartóztatni. Az államtitkárság Orbán Viktor utasítását teljesítette, akit a rajtaütés napján folyamatosan tájékoztattak is a fejleményekről. Az „aranykonvoj” elleni műveletet tehát a kormányzaton belül Orbán Viktor rendelte meg, és ő is erőltette az akciót.

Az ügyészség felelősségét a Telex is firtatta, de válaszukban kifejtették, az akció megszervezésével összefüggésben nem kaptak  információkat a kormánytól. Egyébként is „a nyomozás felderítési szakában az ügyészség törvényességi felügyeletet lát el, ennek során önállóan – nem pedig más hatalmi ágakkal együttműködve – dönt, sem a régi, sem az új kormánnyal kapcsolatot nem tart(ott)”.

A Dr. Horváth Lóránt Ügyvédi Iroda vezetője az üggyel kapcsolatos álláspontjukat szerkesztőségünkhöz is elküldte. Ebben kifejtik: "Az Aranykonvoj-ügyben felmerült fejlemények alapján dr. Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész hivatali pozíciója tarthatatlanná vált. A Legfőbb Ügyészség függetlenségébe és törvényességi felügyeleti szerepébe vetett közbizalom helyreállítása érdekében a legfőbb ügyésznek haladéktalanul távoznia kell hivatalából, és lehetővé kell tennie az ügyben felmerült valamennyi körülmény független, átlátható és teljes körű kivizsgálását, valamint az elkövetők felelősségre vonását." Hozzátették: az általuk megismert iratok és információk szerint az ukrán szállítmány elleni akciót, feltehetően politikai megrendelésre, három szerv készítette elő, s ezek vezetőit név szerint is megnevezik: az Alkotmányvédelmi Hivatal [vezetője: dr. Bárdos Szabolcs, főigazgató], a Legfőbb Ügyészség [vezetője: dr. Nagy Gábor Bálint, legfőbb ügyész], és a Terrorelhárítási Központ, [vezetője: Hajdú János, főigazgató]. Az ügyvéd szerint a Legfőbb Ügyész politikai szerepvállalása kulcsfontosságú volt az ukrán értékszállítmány ügyében, személyes felelőssége nyomatékosan is felvetődik.

Az ügyvédi iroda levelében azt is kifogásolja, hogy a feljelentést az Alkotmányvédelmi Hivatal 2026. március 5-én, az elfogás reggelén tette a Legfőbb Ügyésznek címzett indítványával, majd még aznap, a Legfőbb Ügyészség nyomozó hatóságként a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt jelölte ki, megküldve részére a feljelentést annak melléklete nélkül, amelynek az alapos gyanúra okot adó bizonyítékokat kellett volna tartalmaznia. A pénzmosás bűncselekményének nyomozása egyébként a rendőrség hatáskörébe tartozott volna, azonban a Készenléti Rendőrségnek hatályos szerződéses jogviszonya volt a sértett Oschadbankkal, ezért a végrehajtással végül a TEK-et bízták meg. Horváth Lóránt kifogásolja, hogy az elkövetett jogsértések ellenére a Legfőbb Ügyészség továbbra is aktívan próbálja befolyásolni a folyamatban lévő nyomozásokat.

Nem sokkal később Magyar Péter is megszólalt az ügyben. A miniszterelnök szerda reggeli Facebook-bejegyzésében azt írta: "Orbán Viktor kézi vezérléssel irányította a bűnüldöző és a titkosszolgálati szervek munkáját. Maga dönthetett rajtaütésekről, vagy épp eljárások elhúzásáról. Vállalnia kell a felelősséget!"

Az ügyben a Telex kérdéseket küldött Orbán Viktornak is. Arra voltak kíváncsiak, hogy a kormányzat miért és milyen alapon kérte az érintett szerveket az akció lefolytatására? „Kérdéseivel kérem, bátran forduljon az illetékes hatóságokhoz!” – írta válaszában Havasi Bertalan, a volt kormányfő sajtófőnöke. Később az MTI-nek küldött közleményében Havasi Bertalan közölte: „Magyar Péter hazudik, az Orbán-kormány minden tagja hű maradt hivatali esküjéhez, a jogszabályokat betartotta és betartatta. „Az előző kormány idején a hatóságok jogszerűen működtek, a hatósági eljárások megindítása a törvényes rendnek megfelelően történt” – tette hozzá.