Telex: Fegyveres összecsapásokban is felhasználta volna a csádi elnök a magyar katonákat

Mahamat Idriss Déby Itno csádi elnök a magyar félnek szóló meghívó levele szerint hosszú távú együttműködésben gondolkodott, és szükség esetén az általa fegyveres terrorista csoportoknak nevezett helyi erőkkel szemben is bevetette volna az országába érkező a magyar katonákat.

„ … kérem, hogy biztosítson katonai segítségnyújtást és telepítsen magyar fegyveres erőket szuverén területünkre. …  Következésképp ezen meghívólevél a magyar fegyveres erők tagjai és egységei Csádi Köztársaságba való telepítése hivatalos jogalapjának minősül. Az Ön egyetértése esetén a hazánkban tartózkodó magyar fegyveres erőknek az lesz a feladata, hogy a fegyveres terrorista csoportok elleni küzdelemben (szükség esetén közvetlen beavatkozással is) nyújtsanak segítséget a fegyveres erőinknek kiképzési, oktatási és mentorálási tevékenységek végzésével, a tapasztalataik megosztásával, valamint missziók, műveletek és katonai mentorálási feladatok közös végrehajtásával. …  A magyar fegyveres erőknek jogukban fog állni erőt alkalmazni …” – olvasható a Telexen közzétett levélrészletben.

A Telex hozzáteszi, arra, hogy a magyar katonák Csádban valóban harcolni fognak, a jelek szerint a magyar fél is készült, a két ország közötti, úgynevezett jogállási megállapodás szerint ugyanis a Csádban végrehajtandó műveleti feladatok között „katonai eszközök felhasználásával” történő „katonai feladatok” végrehajtása is szerepelt. Ezeket a magyar katonák csádi kérés esetén akár önállóan, a csádi hadsereg nélkül is végrehajthatták volna.

A magyar parlament még 2023-ban, a csádi elnök meghívó levelére hivatkozva szavazta meg a magyar honvédség csádi katonai missziójára vonatkozó felhatalmazást. Az országba magyar csapatok azonban mostanáig nem mentek, a felhatalmazás pedig 2025 végén lejárt.

Orbán Viktor miniszterelnök az ATV-n adott interjújában szintén arról beszélt, hogy a csádi missziónak nincsenek meg a feltételei, a magyar szerepvállalásról szóló parlamenti határozat már múlt idő, nem létezik, tehát azt állítani, hogy az most is létezik, az „tiszás kamu”. A projektre vonatkozó korábbi tervekre magyarázatként Orbán azt mondta, az Európai Unió számos országa van jelen a Csádot is érintő Száhel-övezetben. Ez a terület ugyanis az Afrikából Európa felé tartó migráció főbb kiindulási térségeinek határán van, az EU pedig azon gondolkodik, hol tudja megállítani a migrációt. Magyarország ebben az ügyben akart együttműködni Csáddal, de ez nem jött létre.