Rétvári: A kormány tettekben is a pedagógusok mellett áll
2/11/2022 19:55
| Szerző: Klubrádió
A parlamentben vitáztak az oktatás helyzetéről, ahol Rétvári Bence belügyi államtitkár azt mondta: "mi nemcsak szavakban, de tettekben is a pedagógusok mellett állunk", míg szerinte a "baloldal" szelfizgetni megy ki a tüntetésekre. Elismételte a kormány narratíváját arról, hogy az Európai Uniótól függ a pedagógusok béremelése. Az ellenzéki képviselők szerint utóbbi hazugság, Szabó Tímea a "kretén vadászkiállítás" költségeit, Fekete-Győr András pedig Orbán Viktor többmilliós fizetését hozta fel.
A kormány örül annak, hogy vita indult a parlamentben az oktatás helyzetéről, mert az „több okból is fontos és hasznos”, mondta Rétvári Bence belügyi államtitkár az oktatás helyzetéről tartott vita első felszólalójaként szerdán, amit az ellenzéki képviselők hívtak össze. Rétvári szerint nekik is vannak pedagógus ismerőseik, így „az oktatás számunkra személyes ügy, nem száraz politika. Mi nemcsak szavakban, de tettekben is a pedagógusok mellett állunk”, mondta.
A „Gyermekeink jövőjéről, a közoktatás minőségéről és feltételrendszeréről” elnevezésű vitát az MSZP, a DK, a Momentum, a Párbeszéd és a Jobbik képviselői hívták össze, amire szerintük azért van szükség, mert szerintük „a közoktatásban a rendszerváltás óta nem kezdődött még tanév ilyen pattanásig feszült légkörben, mint idén szeptemberben”, és „a szeptember óta eltelt időben a feszültség hétről-hétre nő, aminek elsődleges oka, hogy a pedagógusok jogos követeléseire és tiltakozására a kormányzat tárgyalás helyett rideg elnyomással reagált”.
Fidesz: Gyurcsány, baloldal, Brüsszel
Ahogy a Telex összefoglalja, Rétvári Bence arról beszélt, szerinte miket tett a „baloldal”, amikor kormányon volt, és Brüsszel is „elvesz mindent, amink van” a szankciós politikával, mert emiatt az energetikai cégek kezében landol az a pénz, amiből a magyar kormány pedagógusbéreket emelne. Közben a Fidesz-KDNP tiszteli a tanárokat, és béreket emel. Létrehozták a krétát, iskolákat és óvodákat újítottak fel, többre emelték a kötelező tornaórákat, ingyenessé tették a második szakképzettséget, bevezették a wifit az iskolákba – sorolta az államtitkár a kormány lépéseit.
Rétvári szerint senki nem mondhatja, hogy a kormány nem veszi komolyan a pedagógusokat, mert egyeztettek a szakszervezetekkel, és jövő héten újra egyeztetni fognak. Közben az ellenzék szerinte „szelfizgetni” megy ki a tüntetésekre, ezzel pedig „rátelepednek” ezekre a demonstrációkra. Ezután azt kérte az ellenzéktől, ezentúl ne szavazzanak meg semmi olyat Brüsszelben, ami akadályozza a pedagógusbéremelést, és „végre egyszer szavazzanak a tanárok mellett, mert a pedagógusok megérdemlik, hogy jobb és baloldal összefogjon értük”.
Maruzsa Zoltán államtitkár ehhez hozzátette, a magyar diákok eredményei az évek során a mérések szerint nagyon jók voltak, ahogy „a járvány időszakában is megállta a helyét a magyar köznevelési rendszer”. Majd a Gyurcsány-korszakot felemlegetve azt mondta, 2006-ban még 183 ezer oktató volt, 2008-ra ez a leépítések miatt 169 ezerre csökkent.
Ellenzék: alacsony fizetések, kizsákmányolt pedagógusok, kretén vadászkiállítás
A momentumos Tóth Endre szerint amit a kormánypárti képviselők „csodálatos képként felfestettek, az nem találkozik a valósággal”. Ha egy diák bemegy egy magyar iskolába, a nyolcvanas években érezheti magát, közben kabátban kell vacognia 18 fokban. Tóth arról kérdezte a kormánypárti képviselőket, hogy lehet az, hogy van olyan tanár, aki tizenkét év után is kétszázezer forint körül keres? A képviselő szerint itt az ideje, hogy a kormány befejezze a pedagógusok becsmérlését, visszaadja a sztrájkjogukat, és visszahelyezzék pozícióiakba a kirúgott tanárokat.
Párttársa, Szabó Szabolcs arról beszélt, jelenleg kizsákmányolják a pedagógusokat, a sztrájkhoz való jogukat pedig kiherélték. A szintén momentumos Gelencsér Ferenc ezután azt kérte a kormánytól, hozzanak létre egy önálló oktatási minisztériumot, és legyen az országnak egy olyan oktatási minisztere, aki nem rendőr.
A DK-tól Barkóczi Balázs azt mondta, a magyar pedagógusok fizetése a 26. legalacsonyabb az unióban, és a szakma nagy része 50 év felett van. Majd feltette a kérdést a kormánypártoknak, mit gondolnak, ki fog majd úgy tanárnak menni, hogy egy hirdetés alapján egy iskolában a takarítók többet keresnek a tanároknál? „A jéghegy felé sodródó Titanic kapitányának több terve volt a válságkezelésre, mint önöknek”, mondta a képviselő, bár szerinte most már senki nem várja el a kormánytól, hogy ezt a helyzetet megoldja, mert azt majd megteszi a DK „árnyékkormánya”.
Az MSZP-s Kunhalmi Ágnes arról beszélt, hogy több európai ország, például Franciaország is a nemzeti költségvetésből finanszírozza a pedagógusbéreket. „A sokat szidott Brüsszeltől várják, hogy adja a pénzt? Brüsszel ideadná, de önök ellopják”, mondta a Fidesz-KDNP képviselőinek. Kunhalmi szerint a magyar oktatás legnagyobb problémája maga a Fidesz.
Az LMP-s Csárdi Antal szerint a kormány hazudik, amikor azt mondják, konszenzusos döntést akarnak hozni az oktatás kérdésében, hiszen az ellenzéki pártok csak néhány perces időkeretekben szólalhatnak fel, ahogy abban is hazudnak, hogy „az uniós forrásoknak bármilyen köze van a pedagógusbérek rendezéséhez”, mert az mindig a nemzeti költségvetésből volt kigazdálkodva.
A momentumos Fekete-Győr András ezután felemlegette, hogy miközben a tanárok bérét nem emelik, addig „volt önöknek pofája Orbán Viktornak 3,5 milliós fizetést adni (Orbán Viktor fizetése valójában 4,8 millió forint – a szerk.), a miniszterek és államtitkárok fizetését megemelni?” Szabó Tímea a Párbeszédtől pedig azt kérdezte, „miért a kretén vadászkiállításra kellet költeni a pénzt” vagy a stadionokra, miért nem a tanárok bérére? A jobbikos Ander Balázs szerint a pedagógusok a bérek mellett tiszteletet is elvárnak, és a kormánypárti képviselőknek is tisztelnie kellene őket.
A Mi Hazánk a vitán kívülre akart kerülni
A szélsőjobboldali Mi Hazánk elnökhelyettese, Dúró Dóra „rendkívül elkeserítőnek” találta a vitát, szerinte a kormánypártok és az ellenzék is csak azokat a statisztikákat emelte ki, amelyek az ő állításaikat támasztják alá. Így Dúró a vitán kívülre akart helyezkedni, azért is, mert szülőként is azt látja feladatának, hogy sikeres, boldog gyerekeket neveljenek. Azt „hiteltelennek” tartja, hogy a kormány Brüsszelre mutogat a pénz kérdésében, miközben itthon is megvan a forrás a pedagógusbérek emeléséhez, azt meg „röhejesnek”, hogy a Belügyminisztériumhoz tartozik az oktatás.
Rádiónknak az Esti gyorsban nyilatkozott az oktatásügyi vitáról Csermák Tibor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete országos választmányi tagja. A beszélgetést itt hallgathatják meg.
(kép: MTI/Kovács Attila)