Orbán Balázs: Lélektani probléma is okozza, hogy egyeseknek nem tetszik a NER külpolitikája

Eljárt az idő a rendszerváltozás utáni két évtized külpolitikája fölött, amelyet a nyugatról érvényesíteni szándékozott szabályok kritikátlan átvétele jellemzett – reagált Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója Bába Iván diplomata a héten megjelent cikkére.

Bába István volt MDF-es politikus, a 2000-es évek elején az első Orbán-kormány idején a Külügyminisztérium államtitkára volt, majd a Fidesz ellenzékben töltött évei alatt, 2006-ig a párt külügyi hivatalának vezetője, 2010-től pedig, az újabb Orbán-kormány alatt ismét a tárca államtitkáraként dolgozott.  

Bába a mostani választ kiváltó cikkében a VálaszOnline-on azt írta, „A helyzet, amelybe Orbán Viktor belevezette Magyarországot, nyilvánvaló politikai zsákutca”. Bába szerint a 201ö óta zajló „nemzeti szuverenitásvédelmi” politika következtében sok milliárd forintnyi uniós támogatás nem érkezett meg Magyarországra. Az Európai Bíróság 2024-ben hozott ítéletét a menedékkérők ügyében fordulópontnak tartja. Magyarországot a kötelezettségek figyelmen kívül hagyása miatt marasztalták el, „megdöbbentő nagyságú” bírságot kiszabva. Az egyszeri 80 milliárdos és a napi 400 millió forintos bírságra a kormány egy éve nem reagált érdemben.

 

 Orbán Balázs  Fotó: MTI/Máthé Zoltán

 

 

Orbán Balázs szerint Bába szemlélete leragadt a kilencvenes években, amikor az évtized elejétől indult gyakorlat érthető indoka a minél gyorsabb NATO- és EU-csatlakozás elérése volt, vagyis a szovjet érdekszférából szabadulva az addigiakhoz képest a biztonságot és a jólétet kínáló szövetségekhez tartozás vágya vezérelte a magyar külpolitikát.

Ma már azonban szerinte más a helyzet, más az EU is. „ … azt látjuk, hogy Európában jelenleg két dolog nincs: biztonság és jólét. Az EU éppen most alakul át háborús projektté, és a félrekalkulált gazdasági döntések következtében gazdaságilag hanyatlik, és hanyatlásra kárhoztatja a tagállamok többségét.”

Ehhez Orbán Balázs szerint társul egy lélektani probléma is: egyesek több mint két évtizeddel a csatlakozás után is úgy gondolkodnak, hogy az Európai Unióban meghozott döntések kőbe vésett dogmák, amelyek kapcsán a tagállamoknak egyetlen lehetőségük van: vakon végre kell hajtani őket. „Szerintem ez nem így van” – tette hozzá.

Orbán Balázs szerint a hibás brüsszeli döntések kritika nélküli elfogadása ahhoz vezetne, hogy Brüsszelből dönthetnék el, hogy kik és hányan települhetnek be az ország területére – ez pedig a nemzeti szuverenitás felszámolását jelentené.

„ … mostanra világossá vált, hogy ha Magyarország nem állt volna ki saját érdekei mellett az első pillanattól fogva, akkor a kontrollálatlan migráció politikája akadály nélkül központi európai politikává válhatott volna. A magyarok által vezetett ellenállás azonban megmutatta, hogy létezik más út is – amely mára az európai politika egyik fő iránya lett. Mindez pedig felértékeli Magyarországot az egész világon. Mi a jó döntéseinkből, nem pedig a rossz döntések feltétel nélküli követéséből kovácsolunk politikai tőkét. Ez az új korszak logikája.

Az új magyar külpolitikai doktrína szerint az uniós közös döntéshozatal részeként minden jogszabályt és politikai irányt lehetőségünk van felülvizsgálni és megváltoztatni, Magyarország pedig élni is kíván ezzel a lehetőséggel – érvelt Orbán Balázs a Bába szerint zsákutcába vezető magyar külpolitikai doktrína mellett.