OKSZ: Lex trappista = lex uborkagörbület
13/10/2025 11:52
| Szerző: Klubrádió
Újabb, a kiskereskedelmet korlátozó rendelkezés lépett életbe a trappista sajt forgalmazásáról – hívta fel a figyelmet az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ). A szervezet szerint az új szabály, amely csak kerek formájú trappista sajt árusítását engedélyezi, nem segíti a magyar vásárlókat, sőt, drágulást is hozhat.
A rendelet értelmében a jövőben Magyarországon csak kerek alakú sajt viselheti a trappista nevet, a hasáb formájú termékeket nem lehet így forgalomba hozni. Az OKSZ közleménye „magyar uborkagörbületi törvényként” emlegeti az intézkedést, utalva a sokat vitatott, 1988-as uniós szabályra, amely a kígyóuborka görbületét is rögzítette – végül azt az EU 2009-ben visszavonta.
A szövetség szerint a mostani magyar előírás ennél is szigorúbb:
„Az uborkagörbületi jogszabály csak annyit mondott, hogy a görbe uborkát nem lehet első osztályúnak nevezni, de uborka maradhatott. A "lex trappista" viszont kimondja, hogy a hasáb alakú trappista nem is trappista” – írta az OKSZ.
Fogyasztók és termelők is veszíthetnek
Az OKSZ szerint a rendelet nem szolgálja a magyar fogyasztók érdekeit, mert a boltok polcairól eltűnhetnek az olcsóbb, hasáb formájú trappisták, így „a sajtos-tejfölös tészta is drágább lehet, vagy sajt nélkül maradhat”.
A szövetség szerint a hazai gyártók sem járnak jól hosszabb távon, mert a szabály nem a hatékonyságot és a versenyképességet növeli, hanem mesterséges korlátot teremt.
„A valódi segítség az lenne, ha a hazai agrárpolitika a magyar tejtermelést és -feldolgozást segítené abban, hogy versenyképes, akár exportképes termékeket állíthasson elő” – fogalmaz a közlemény.
Dráguló tejtermékek, belső költségek
A szervezet az Gazdasági Versenyhivatal (GVH) friss jelentésére is hivatkozik, amely szerint 2024-ben a tej és a tejtermékek árát leginkább a beszállítói költségek növekedése hajtotta fel.
A GVH szerint a drágulásban több hazai intézkedés is szerepet játszott, köztük a minimálbér-emelés, az EPR-díjak ( kiterjesztett gyártói felelősség) és a rezsiköltségek növekedése.
Az OKSZ összegzése szerint a „lex trappista” ebbe a környezetbe illeszkedve tovább nehezíti a kereskedők és gyártók helyzetét, miközben nem hoz érdemi előnyt sem a fogyasztóknak, sem a magyar gazdaságnak.