OECD: így nézne ki egy igazságosabb magyar szja
2/07/2026 15:26
| Szerző: Klubrádió
| Szerkesztő: Somfai Péter
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD ) friss tanulmánya szerint a magyar egykulcsos személyijövedelemadó egyszerre rontja az alacsony keresetűek munkavállalási kedvét, gyengíti az újraelosztást, és hosszabb távon szűk, rugalmatlan bevételi bázist hagy a költségvetésnek. A tanulmány három progresszív szja‑forgatókönyvet vizsgál, amelyek közül egy 9–16–22 százalékos, háromkulcsos modellben látja a legnagyobb esélyt arra, hogy politikailag is átmenjen: ebben az adófizetők 90 százaléka kevesebb szja‑t fizetne, miközben a költségvetés 2040‑ig a GDP 0,4–0,8 százalékának megfelelő többletbevételre számíthatna.
Ma Magyarországon a legtöbb fizetésből ugyanannyi százalékot vonnak le adóra, akár keveset keres az ember, akár sokat. Ez azt jelenti, hogy a takarítónő és a jól kereső menedzser arányaiban ugyanakkora „szeletet” veszít a fizetéséből. A tanulmány szerint ez nem igazán ösztönzi azokat, akik csak keveset tudnának keresni, hogy munkába álljanak vagy többet dolgozzanak.
Az OECD szakértője azt mondja: jobb rendszer az, ahol három lépcső van. Az első lépcsőben, akik a legkevesebbet keresik, kevesebb adót fizetnének, a középen lévők nagyjából annyit, mint most, aki pedig már igazán jól keres, az valamivel többet. A javasolt számok így néznek ki: 9 százalék adó a legalsó jövedelmekre, 16 százalék a „középső” tömegre, és 22 százalék a legfelső jövedelmekre. A lényeg: a tíz emberből kilencnek csökkenne az adója.
Ha a keveset kereső emberek adója csökken, több pénz marad náluk hónap végén, így jobban megéri elmenni dolgozni, akár részmunkaidőből teljes munkaidőbe lépni, vagy visszatérni a munkaerőpiacra. Ha több ember dolgozik, az állam nemcsak szja‑ból, hanem áfából, járulékból is több pénzt szed be – mert többen vásárolnak, többen fizetnek járulékot.
A tanulmány azt is kiemeli, hogy a magyar államnak gondot okoz, hogy kevesebb a fiatal, több az idős. Ha sok a nyugdíjas és kevesebb az aktív dolgozó, akkor egyre nehezebb lesz nyugdíjat, egészségügyet, iskolát finanszírozni. A szakértő szerint egy okosabb, lépcsőzetes adórendszer valamennyit segítene ezen: többen lépnének be a munkába, többet keresnének, és így hosszú távon több pénz folyna be az államkasszába, anélkül, hogy látványosan adót emelnének.
Fontos, hogy ez a javaslat nem forradalmi vagyonelvonás. A felső adókulcs a javaslatban még mindig az egyik legalacsonyabb lenne az OECD‑országok között. Vagyis a nagyon jól keresőknek többet kellene ugyan fizetniük, mint most, de nem annyit, mint sok más gazdagabb uniós országban. Az alsó és középső jövedelmi csoportok viszont tisztán nyernének, több nettó pénzt vihetnének haza.
Az OECD azt is hangsúlyozza, hogy a jelenlegi, egykulcsos rendszer három szempontból rossz: gyengén ösztönzi az alacsony keresetűeket a munkára, alig oszt újra a szegények javára, és nem nő vele elég gyorsan az állam bevétele, amikor a gazdaság növekszik.
A lépcsős, progresszívebb adórendszer e három problémára egyszerre adna választ. De a szakértő nem állítja, hogy ez önmagában mindent megoldana: az öregedő társadalom és a költségvetési gondok miatt szerinte ez csak egy része lehet egy nagyobb, hosszú távú adózást érintő pénzügyi tervnek.