Nem sikerült visszahozni a vásárlási kedvet az árrés csökkentésével

A KSH  adatai szerint 2025 márciusában a kiskereskedelmi forgalom volumene az előző év azonos időszakához képest 0,4%-kal nőtt, azonban az előző hónaphoz képest 0,5%-kal csökkent. A teljes márciusi forgalom folyó áron 1630 milliárd forintot tett ki.

Az árrés-stopról szóló rendelet, melynek célja az alapvető élelmiszerek árának csökkentése, a jelek szerint nem volt hatásos.

Az egyes üzlettípusok forgalmának változása:

• Élelmiszer jellegű vegyes üzletek: +2,7%
• Élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzletek: -3,1%
• Textil-, ruházati és lábbeliüzletek: -7,3%
• Gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletek és bútor-, műszakicikk-üzletek: -4,8%
• Használtcikk-üzletek: -3,5%
• Iparcikk jellegű vegyes üzletek: +2,2%
• Könyv-, számítástechnika-, egyéb iparcikk-üzletek: -5,2%
• Csomagküldő és internetes kiskereskedelem: +5%

Az árréssapka bevezetése nem növelte számottevően a vásárlási kedvet, sőt, bizonyos szektorokban visszaesés tapasztalható.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter bejelentette, hogy a kormány újabb árréscsökkentést tervez bevezetni, amely harminc termékkategóriát érint, többek között a mosogatószert, mosóport, papír zsebkendőt és tusfürdőt. Az új szabályozás kizárólag a háztartási cikkeket árusító boltokra, például a DM, Rossmann és Müller üzletekre vonatkozik. A vegyes kereskedőkre, ahol élelmiszert és nem élelmiszert is lehet vásárolni, nem terjed ki az intézkedés.

Az eredeti, élelmiszerekre vonatkozó árrésszabály május 31-éig lenne érvényes, de a kormány fontolóra veszi annak meghosszabbítását is. A döntés várhatóan május 21-e körül születik meg.

A fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi a rendelet előírásainak teljesítését, melynek keretében bírságot is kiszabhat.

A HVG nyomán