Merkel Putyinnál tett látogatásakor érezte, hogy vége a politikai karrierjének

„Putyinnak csak a hatalom számít” – jelentette ki Merkel a magazinnak. Szerinte az is jelezte, hogy orosz partnere számára ő már értéktelenné vált, hogy amíg korábban négyszemközt beszéltek egymással, erre a találkozóra az orosz elnököt már elkísérte Szergej Lavrov külügyminiszter is.

Szavai azért is érdekesek, írja az interjút szemléző 24.hu, mert többek szerint az orosz invázió éppen azért indult meg idén, mert már nem Merkel Németország kancellárja – egy éve a szociáldemokrata Olaf Scholz váltotta –, ő volt ugyanis talán az egyetlen, aki hatással volt Putyinra.

Orbán Viktor is azt mondta, amikor a Cicero című politikai magazin meghívására egy berlini pódiumbeszélgetésen vett részt októberben, hogy „amit Angela Merkel csinált a krími válság idején, az egy mestermunka volt, úgyhogy Danke, Angela! Ez a háború kitörhetett volna a krími válság idején is, hiszen ott is egy nyilvánvaló nemzetközi jogsértés történt, de abból nem lett háború. Miért nem lett belőle háború? Azért, mert a németek a kancellárral az élen azonnal tárgyalásokat kezdeményeztek, elmentek Kijevbe, elmentek Moszkvába, meghívták őket Brüsszelbe, és izolálták a konfliktust. Tehát a krími konfliktus megmaradt egy ukrán-orosz konfliktusnak. Nem engedték, hogy fölrobbanjon és mindannyian belebonyolódjunk”.

A volt kancellár ugyanakkor most arról beszélt, hogy a Krím 2014-es annektálása idején „Mindent megtettünk, hogy megakadályozzuk az Ukrajna elleni további orosz támadásokat, és részletesen összehangoltuk szankcióinkat”, de a 2015-ös minszki megállapodás, ami az Oroszország és Ukrajna közötti háborút igyekezett megakadályozni, 2021-re kiüresedett.

Ezért 2021 nyarára Emmanuel Macron francia elnökkel szerettek volna egy EU-s találkozót összehozni Putyinnal, de „külpolitikailag végül egy milliméterrel sem jutottam előrébb (…) Nem csak, ami Ukrajnát illeti. A Dnyeszteren túli területek és Moldova, Grúzia és Abházia, Szíria és Líbia esetében sem”.

Az interjúban Merkel méltatta az ukránok ellenállását is, de úgy véli, nem lehet Németország az első, amely a legmodernebb harckocsikat küldi, mert Oroszországban Németország említésével még mindig sok mindent el lehet érni.

Intett attól, hogy a külpolitikában túl magas követelményeket támasszunk. „Vigyáznunk kell, hogy ne tegyük olyan magasra a mércét, hogy a végén ne maradjon senki, aki még megfelelne a követelményeinknek.”

Merkel nem bánja, hogy elhagyta hivatalát tavaly decemberben, mert „itt volt az ideje egy új megközelítésnek”.