Leállhat az útdíjfizetési rendszer a félresikerült "államosítás" miatt

A magyar állam mintegy 64,5 milliárd forintot fizetett három olyan magáncégért, amelyek kulcsszerepet játszanak az elektronikus útdíjrendszer működtetésében. A cél az volt, hogy az évi több mint 800 milliárd forintos bevétel beszedése ne függjön külső szereplőktől. Bár a korábban magántőkealapok mögé rejtett, óriási nyereséget termelő vállalkozások állami kézbe kerültek, egy létfontosságú térinformatikai alvállalkozó kimaradt az üzletből. Emiatt már most is csúsznak a fejlesztések, egy esetleges szerződésbontás pedig hamarosan a teljes hazai útdíjszedést veszélybe sodorhatja, írta meg sajtóértesülésekre hivatkozva a pénzcentrum.

Lázár János korábbi építési és közlekedési miniszter útdíjreformjának részeként az állami Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató (NÚSZ) tavaly karácsony előtt vásárolta fel a piac három kulcsszereplőjét. Bár hivatalos vételárat nem közöltek, iparági források és cégadatok alapján a csomagért 64,5 milliárd forintot fizettek.  Ebből nagyjából 49 milliárd forintba került a rendszert fejlesztő i-Cell Mobilsoft Zrt. A maradék 15,5 milliárd forintot a csomádi Kupon Portfolió Kft.-ért, valamint leányvállalatáért, a Setech Flotta Kft.-ért fizették ki.

Az államosítással és a minisztériumi irányításváltással a korábbi rendszer átalakult. Az állam abban a hitben zárta le a milliárdos felvásárlásokat, hogy a teljes útdíjszedés feletti ellenőrzés a kezébe került. Egy kritikus elem azonban hiányzott a tranzakcióból: a hazai útdíjszolgáltatás térinformatikai hátterét egy kulcsfontosságú alvállalkozó, a GLI Solutions biztosította, s miután az állam felbontotta a tulajdonukkal a szerződést, de a NÚSZ saját hatáskörben nem tudta pótolni ezt a speciális térinformatikai szaktudást, a hiányosságok miatt már most fél évvel el kellett halasztani az útdíjrendszer dél-magyarországi kiterjesztését.

A nagyszabású államosítási folyamat végén tehát számos kérdés maradt megválaszolatlanul. Továbbra is tisztázatlan, hogy a NÚSZ miért nem saját maga építette ki ezeket a kompetenciákat, és miért érte meg tízmilliárdokat fizetni rejtett tulajdonosi hátterű közvetítőcégekért. Ha az államnak nem sikerül sürgősen rendeznie a térinformatikai szolgáltatások sorsát, az az évi 800 milliárd forintot termelő rendszer leállásával fenyegethet.