Lakmusz: Orbán Balázs félreolvasta az IMF-adatokat

"Európában Magyarországon a legalacsonyabb a lakosságot sújtó infláció – derül ki az IMF augusztusi elemzéséből." Legalábbis írta Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója szeptember 1-jén. Szerinte "Míg az európai háztartások megélhetési költségei a magasabb energiaárak miatt idén várhatóan 7%-kal emelkednek a 2021 elején várt szinthez képest, Magyarországon ez az érték a kormány válságkezelésének köszönhetően sokkal alacsonyabb, csak 2 és 3% között fog mozogni."

A politikus IMF-elemzésről készült összefoglalóját az Origo és a Mediaworks alá tartozó megyei lapok is átvették. 

Orbán Balázs a a Nemzetközi Valutaalapnak egy július végi jelentésére hivatkozik, amelynek címe "Növekvő energiaárak Európában a háborút követően" címmel. A Lakmusz tényellenőrző oldal szerint azonban sem a dokumentum szövegéből, sem a közölt adatokból nem következik az, amit a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára bejegyzésében állít.

Felhívják a figyelmet arra, hogy az IMF számai ugyanis nem azt mutatják, hogy Magyarországon a legalacsonyabb az infláció – a legutóbbi adatok szerint valójában nálunk az egyik legmagasabb egész Európában. Hanem csak arra mutatnak rá, hogy az inflációhoz nálunk járultak hozzá a legkevésbé a növekvő energiaárak.

Emellett az IMF azt jelzi, hogy Magyarországon az emelkedő energiaárak 2-3 százalékkal dobják majd meg a háztartások idei költségeit a tavalyi évhez képest, mindezt azonban még májusi adatok alapján, a magyar rezsiárak emelése előtt számolták.

Részletezték: míg májusban Belgiumban, Észtországban, Görögországban, Lettországban, Litvániában, Hollandiában és Romániában az energiacikkek több mint 5 százalékkal járultak hozzá az árak növekedéséhez, addig ez az arány Magyarországon európai összehasonlításban valóban a legalacsonyabb volt, csupán 1-2 százalékon mozgott. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy Magyarországon lenne összességében a legalacsonyabb a lakosságot sújtó infláció.

Az infláció Magyarországon már májusban is 10 százalék fölött járt (ezzel már ebben az időben az európai középmezőny rosszabbul teljesítő országai közé tartozott), azóta pedig folyamatosan emelkedett az infláció mértéke: az Eurostat legutóbbi adatai szerint augusztusban Magyarországon 18,6 százalékos inflációt regisztráltak – ez pedig a negyedik legmagasabb érték volt az Európai Unióban.

Hozzátették: az IMF májusi, rezsinövelés előtti becslése szerint a háztartások költségei a növekvő energiaárak miatt Európában átlagosan 7 százalékkal emelkednek, míg Magyarországon csupán 2-3 százalékkal. E tekintetben Magyarország valóban az élen járt.

Orbán Balázs posztja szerint mindez a kormány válságkezelésének (volt) köszönhető. A politikus bejegyzéséből azonban kimaradt, hogy az IMF becslése májusi energiaárakkal számol, azóta azonban nemcsak a nemzetközi energiapiaci árak, hanem a magyar helyzet is változott. Amikor az IMF számításai készültek, Magyarországon még a rezsicsökkentett árak voltak érvényben, nem pedig a kormány "válságkezelése" utániak, vagyis az, hogy augusztustól átlagfogyasztáshoz (illetve bizonyos esetekben fogyasztási jelleggörbéhez) kötötték a rezsikedvezmény igénybevételét.

(Kiemelt kép: MTI/Balogh Zoltán)