Kitart az Európai Bizottság a Magyarország elleni eljáráshoz
25/11/2025 07:07
| Szerző: Klubrádió
Az Európai Bizottság továbbra is osztja azokat az aggályokat, amelyek alapján elindították a 7-es cikk szerinti eljárást Magyarország ellen
Továbbra is osztjuk az Európai Parlament által a 2018. szeptemberi javaslatában megfogalmazott számos aggályt, amely alapján elindította a Magyarország elleni 7. cikk szerinti eljárást - jelentette ki Michael McGrath jogállamiságért felelős uniós biztos Strasbourgban. Az Európai Parlamentnek az uniós alapértékek magyarországi megsértéséről szóló plenáris vitájában a biztos emlékeztetett: az Európai Bizottság rendszeresen és következetesen értékeli a magyar jogállamisági helyzetet, és az éves jelentésekben továbbra is súlyos hiányosságokat azonosít. Kiemelte, hogy az uniós tagállamok kormányait tömörítő Tanács eddig kilenc meghallgatást tartott a 7. cikk szerinti eljárásban, miközben a legtöbb problémával kapcsolatban nem történt érdemi előrelépés. Hangsúlyozta, hogy a bizottság több mechanizmus - köztük a helyreállítási alap és a költségvetési feltételrendszer - alapján mintegy 18 milliárd eurónyi forrást függesztett fel, és ebből 1 milliárd már elveszett.
Tineke Strik, a jelentésért felelős holland zöldpárti képviselő a vitában kijelentette: hét évvel a 7. cikk szerinti eljárás indítása után Magyarországon súlyosbodott az uniós értékek megsértése. Bírálta az igazságszolgáltatás függetlenségének gyengítését, a tartós rendeleti kormányzást, a korrupció elterjedtségét, a médiapluralizmus visszaszorítását, a civil szervezetek ellehetetlenítését és az LMBTQI-jogok korlátozását. Szavai szerint Magyarország választási autokráciává, hibrid rezsimmé vált. Strik sürgette az Európai Bizottságot és a Tanácsot, hogy érdemi lépésekkel - akár az uniós források 100 százalékának befagyasztásával - állítsák meg a jogállamiság további romlását.
Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője felszólalásában hangsúlyozta: a kormány kétharmados hatalma totális uralommá vált Magyarországon, megszűntek a fékek és ellensúlyok, a közigazgatás "remegve lesi a miniszterelnök akaratát, a piacgazdaság helyét pedig politikai maffia és korrupció" foglalta el. Úgy vélte, a hatalom jogokat tipor, ellenségnek tekinti a kritikusokat és az EU-t is. Dobrev szerint a magyarok magukra maradtak, az ország elszegényedett, miközben az EU sokáig tétlen volt.
Gál Kinga, a Fidesz EP-képviselője szerint 15 éve "politikai boszorkányüldözés" zajlik Magyarország ellen, egyre abszurdabb vádakkal. Úgy vélte, a kritikák olyan "aktivista NGO-k" állításaiból erednek, amelyek külföldi megrendeléseket teljesítenek. Kijelentette: Magyarországot azért támadják, mert védi a nemzeti érdekeket, elutasítja az illegális migrációt, a genderideológiát, valamint Ukrajna gyorsított EU-csatlakozást. Magyarországot az uniós források teljes visszatartásával és a szavazati jog megvonásának kilátásba helyezésével "büntetnék", amit politikai zsarolásnak nevezett. Kijelentette: a "patrióta oldal" nem fogadja el a nemzeti szuverenitás elleni támadásokat, a jogállamiság "politikai fegyverként" való használatát és az EU "kioktatását". Elmondta, hogy ezért alternatív határozatot nyújtottak be. Szerinte a brüsszeli baloldal és a néppárt szükség esetén figyelmen kívül hagyja a szabályokat, és a tárgyalt jelentés célja a közelgő magyar választások befolyásolása.
Dömötör Csaba, a Fidesz politikusa szerint minden magyarországi választás előtt ugyanaz ismétlődik: az Európai Parlament "lejárató jelentést" készít, és újabb vitát tart Magyarországról, amelyből ez már a harmincnegyedik. Felszólalása szerint a bírálatok figyelmen kívül hagyják a tényeket, miközben az EU nem foglalkozik szerinte súlyos ügyekkel, így többek között volt uniós biztos ellen indított pénzmosási váddal, az ukrajnai korrupcióval vagy franciaországi választási visszásságokkal. Úgy vélte, a Magyarország elleni eljárásoknak "semmi közük a jogállamisághoz", csupán nyomásgyakorlást jelentenek. Hozzátette: a kormány nem fog "beállni a kórusba", és a választ a magyar választások fogják megadni.
(MTI)