HVG: Jön a nemzeti tüzép

Az exportra szánt építőanyagokat szabott árszinten vásárolná fel a kormány, az árukészletből pedig Nemzeti Építőanyag Kereskedéseket állítana fel – írja egy birtokába jutott építészeti törvényjavaslat alapján HVG. A rendelkezések egy sor uniós alapelvvel és az alaptörvénnyel is ütköznek.

A Magyar építészetről szóló törvény javaslata három jelenleg hatályos törvényt: az épített környezet alakításáról, a településkép védelméről és a kulturális örökség védelméről szóló törvényt vonná össze.

A társadalmi vitára még nem bocsátott javaslat az olyan általános és minden objektivitást nélkülöző célokon kívül, mint a polgári jó ízlés elősegítése és az életminőség javítása, elősegítené a települési zöldterületek megóvását vagy a tájépítészet szerepének erősítését. Legfőképp pedig olyan szabályozást kíván elérni, amely „a magyar építésgazdaság fejlődését szolgálja és a magyar építőanyagok felhasználásának elsőbbségét teremti meg”.

• A törvényjavaslat regisztrációs kötelezettséget ír elő „az építőanyag behozatal és kivitel vonatkozásában,
• kereskedéseket állítana fel „a magyarországi építőanyag-ellátás biztosítása érdekében”,
• a magyar építőanyag-gyártókat adókedvezményben részesítené, a magánszemélyek önerőből történő épületenergetikai beruházásait pedig áfa-visszatérítéssel támogatná,

A lap azonban hozzáteszi, az uniós szerződés értelmében tilos a nemzetközi kereskedelmet akadályozni, márpedig a csak külkereskedelmi tevékenység esetén előírt regisztrációs kötelezettség (illetve ennek elmulasztása) ennek tekinthető – miközben az EU épp ezen akadályok csökkentését szorgalmazza. Az exportra szánt termékek állami elővásárlási joga is ilyen akadálynak tekinthető, hiszen az áruk unión belüli szabad mozgását, és ezzel a szerződések teljesítését teszi lehetetlenné.

Az állami elővásárlási jog ugyan önmagában nem sért semmilyen EU-s jogot, azonban ennek leszűkítése az exportra szánt termékek körére már igen, hiszen az uniós szerződés rögzíti: tilos a behozatalra és kivitelre vonatkozó „minden mennyiségi korlátozás vagy azzal azonos hatású intézkedés”. Ugyanez vonatkozik az építőanyag-gyárak állami elővásárlási jogára, amely viszont a tőke szabad áramlását és a nemzetközi kereskedelmet akadályozná.

A bányászati jogot illető korlátozások szintén a fenti uniós alapelveket sértik meg, emellett – a magyar vállalatok előnybe hozásával – tiltott állami támogatásnak is minősülhet, amelynek piactorzító hatása lehet.

Hab a tortán, hogy a javaslat értelmében bizonyos esetekben a gyártók kötelezhetők a termelés fokozására. Ez alól a vállalat kimentheti magát (például alapanyag-hiányra hivatkozva), de ezt külön kell jelenteniük, elmulasztása esetén az előző évi bevétel 10 százalékáig terjedő bírságot kaphatnak. A fent felsorolt adminisztratív kötelességek önmagukban komoly bürokratikus terhet rónak az érintett cégekre.