"Hallomások alapján" folytatódott a Schadl–Völner-per tanukihallgatása

A Fővárosi Törvényszéken kedden egy volt minisztériumi jogi szakreferenst, későbbi csoportvezetőt hallgattak meg 4. számú tanúként a Schadl–Völner-perben, aki kérte adatainak zárt kezelését. Elmondása szerint a végrehajtói kinevezésekről formálisan Vízkelety Mariann államtitkár döntött, de „tudomásuk szerint” ebben Völner Pál és Molnár Zoltán államtitkárok is szerepet játszottak. A tanú azt egy minisztériumi ügyintézőtől hallotta, hogy a kar elnöke, Schadl György, egy listát adott át arról, kit kell kinevezni, és szerinte a pályázati meghallgatáson a főosztályvezető is kaphatott egy ilyen névsort: „Hallomásom szerint a pályázati meghallgatáson a főosztályvezető is kapott egy listát arról, hogy kiket kell felterjeszteni kinevezésre” - idézett az index a trágyaláson elhangzott vallomásból.

A férfi többször jelezte, hogy szinte minden információját kollégáitól, hallomásból szerezte, nem volt jelen sem akkor, amikor a főosztályvezető állítólag megkapta a listát, sem akkor, amikor a meghallgatás után kollégája egy jegyzetet kapott a kinevezendőkről. Egyik munkatársa azt tanácsolta neki, hogy „jobb, ha távol tartja magát” a végrehajtói kinevezésektől, amit ő úgy értelmezett, hogy a kolléga inkább félős volt, ugyanakkor arról nem tudott, hogy őt bármikor jogsértő utasítással próbálták volna befolyásolni. Vízkelety Mariannról úgy nyilatkozott, hogy „karakán nő volt, aki határozottan látta el az államtitkári feladatait”, de azt már nem tudta megítélni, a többi államtitkárnak mekkora ráhatása volt a döntéseire.

A korábbi tanúmeghallgatásokon is felmerült, hogy a végrehajtói vizsgák és pontozások után külső szempontok is beleszólhattak a jelöltek kiválasztásába: egy másik kormánytisztviselő vallomása szerint Schadl a telefonján mutatott egy képet a hivatal elnökének, aki ezután módosította a pontozási táblázatot, majd azzal a mondattal, hogy „Gyerekek, mutatom, hogy mi lesz”, jelezte a három férfinak a várható kinevezéseket.

A mostani tanú is arról beszélt, hogy tudomása szerint a javasolt neveket és helyszíneket Vízkeletyhez terjesztették fel, és úgy vélte, az államtitkár akár saját kabinetjén keresztül is üzenhetett a főosztályvezetőnek arról, kiknek kell előkészíteni a kinevezési iratokat.

Völner Pál a keddi tárgyaláson nem tett fel kérdéseket a tanúnak, csak észrevételeket fogalmazott meg, kiemelve, hogy soha nem lépte túl hatáskörét, és a kar javaslattételi jogát más intézmények – például az Országos Bírósági Hivatal – jogosítványához hasonlította. Schadl György röviden annyit tett hozzá, hogy szerinte Vízkeletynek nem is lett volna módja megkerülni a két másik államtitkárt a kinevezések során, hiszen Völner és Molnár miniszteri biztosként is eljárt.

A Schadl–Völner-per 2023 februárjában indult, a 22 vádlott közül tízen – köztük hat végrehajtó – már beismerték bűnösségüket, és felfüggesztett szabadságvesztést kaptak, míg a három fővádlott – Schadl György, Völner Pál és R. Róbert – továbbra is tagad, ügyük tárgyalásra került.