A Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetése jó pont Brüsszelben

Az Európai Bizottság üdvözli a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetését, mint a jogállamiság helyreállítása felé tett fontos lépést – mondta a Népszavának Michael McGrath, jogállamiságért és igazságügyért felelős uniós biztos. A biztos erről Bíró-Nagy András, a Miniszterelnökség államtitkárának, Magyarország képviselőjének  a tagállamokat képviselő Tanácsban az uniós alapértékekről történt meghallgatása után beszélt. A meghallgatás az úgynevezett hetes cikkely miatti eljárás keretében történt, amit még 2018-ban kezdeményezett az Európai Parlament, mert szerintük a Magyarországon sérültek az EU alapvető értékei. Ennek a folyamatnak a végén akár fel is függeszthették volna Magyarország szavazati jogát.

Hogy elégségesek-e az elmúlt hetekben bejelentett átláthatósági és korrupcióellenes reformok, arra hivatalosan még nincs válasz. A hetes cikkelyes eljárás esetében nincsenek olyan konkrét elvárások, mint a befagyasztott uniós források esetében, az előbbi  eljárás egy tisztán politikai folyamat, az utóbbihoz az előző magyar kormány vállalásait kell teljesíteni ahhoz, hogy valóban érkezhessenek az eurómilliárdok Magyarországra. 

Bíró-Nagy kiemelte, az új magyar kormányhivatalba lépése óta eltelt alig öt hétben olyan reformokat indított el, amelyek egyértelműen bizonyítják Magyarország elkötelezettségét a jogállamiság és az átláthatóság mellett. „Bízunk benne, hogy ezekkel a lépésekkel közelebb kerülünk az eljárás lezárásához. A reformok megerősítik a korrupció elleni fellépést, szigorítják a vagyonnyilatkozati rendszert, növelik a közpénzek felhasználásának átláthatóságát, erősítik az akadémiai szabadságot és az igazságszolgáltatás függetlenségét”– írta az államtitkár a Facebookon.

A Bizottság ugyanakkor kitérő választ adott a Népszava azon kérdésére, mit szólnak ahhoz, hogy Magyarország nem tartja be a migrációs és menekültügyi törvénycsomagot. Ez a jogszabálycsomag kötelező Magyarországra nézve, ráadásul napi egymillió eurós büntetést kell fizetni azért, mert a korábbi magyar szabályok az azóta átalakult uniós jogba ütköztek. Michael McGrath elmondta, a Bizottság támogatja a magyar kormányt a migrációs paktum átültetésében és Magyarország választhat, ha nem akar kvóta alapján menekülteket befogadni. A Fidesz és a Mi Hazánk ugyan arról beszél, hogy a migrációs paktum kötelező betelepítést jelentene, de ilyet a jogszabály valójában nem is ír elő.