„1%
A lényeg

Fleck: Gyors, minimalista, sebészi pontosságú beavatkozás kell Polték elmozdítására

29/11/2021 15:06

| Szerző: Klubrádió

Fleck Zoltán jogász-szociológus a készülő radikális alkotmányos váltásról adott interjút a 444-nek. Az "áprilisi törvényekkel" a szükséges mértékben módosítanák a fideszes alaptörvényt, és elhajtanák mások mellett Polt Pétert és az alkotmánybírókat. Utána elkezdenének előkészíteni egy új, minimalista alkotmányt.

Nyolc-kilenc fős testület alkotja azt a közjogi szakértői csapatot, amely a kormányváltásra készülő ellenzék alkotmányos módosításait dolgozza ki. Ennek vezetője Fleck Zoltán jogász-szociológus, akit Márki-Zay Péter közös miniszterelnök-jelölt kért fel a pozícióra, de Fleck szerint Márki-Zay „sem az összetételébe, sem a munka tartalmi részébe nem szól bele, sőt az ellenzéki pártok sem küldenek a bizottságba senkit”.

„Annyira friss a dolog, hogy nem kaptam még felhatalmazást a nevek közlésére. Márki-Zay annyit már nyilvánosan elmondott, hogy volt miniszter és volt alkotmánybíró is van benne, nem nehéz kitalálni, ők kik. Ez egy 8–9 fős testület, többféle kompetencia kapcsolódik össze, egyrészt egy nagyobb, elméleti rálátás az alkotmányos elvek és intézmények összefüggéseire és egy kodifikációs aprómunka” – mondta a 444-nek adott interjúban Fleck Zoltán.

Fleck a tervezett munkáról szólva azt mondta, nem arra kaptak megbízást, hogy írjanak egy új alkotmányt, mert ezt a csapatban senki nem vállalta volna el. Szerinte a legnehezebb feladat az átmenet alkotmányosságának a megtervezése. „De egy másik csapattal, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézettel folyik egy ezzel szorosan összetartozó munka, a jogállami alkotmány elveinek és intézményeinek koncepcionális kidolgozása” – mondta.

A jogász szerint előbb arról kell megegyezni, hogy „mi a pontos diagnózis”, hogyan működik az autoriter rezsim, amit szerinte le kell bontani, hogy egy jogállami keretek között maradó, működőképes kormányzás léphessen a helyére. Utána egészen pontosan meg kell mondani, hogy az alaptörvényben és a többi kétharmados törvényben melyek azok a szabályok, továbbá melyek azok az intézmények, amelyeket azért hozott létre a Fidesz, hogy a hatalmat akkor se veszítse el, ha a választásokat elveszíti. Ezeknek a kiiktatására olyan megoldásokat kell keresni – véli Fleck –, hogy közben a jogállami és az alkotmányos elvek ne sérüljenek. Ez lesz az alkotmányos átmenet intézményes forgatókönyve: mit csináljon az első nap a parlament, mihez kezdjen a parlamenti többség a legfőbb ügyésszel, a Költségvetési Tanáccsal, az Alkotmánybírósággal. Az összes olyan elemmel, amelyik lehetetlenné teszi a kormányzati működést. Erről szólnak majd az új parlament által elfogadandó “áprilisi törvények”. És ezután kell majd meghatározni, hogy milyen út vezessen egy új alkotmányhoz, és az nagyjából milyen legyen.

A szakértő szerint viszont nem szabad megvárni, hogy az Alkotmánybíróság ötödször is visszanyomjon egy teljesen alkotmányos törvényt. Azt mondta: nem szabad megvárni, hogy a Költségvetési Tanács akadályozza a költségvetés elfogadását. Vagy hogy a legfőbb ügyész tovább akadályozza kirívó bűncselekmények feltárását. Ezeknek az intézményeknek a működését sokan, régóta vizsgálják, rengeteg alapos jelentés készült. Át kell őket tekinteni, hogy az új parlament csak azokhoz az intézményekhez nyúljon majd hozzá, amelyekhez az alkotmányos korlátok visszaállításához feltétlenül szükséges, és úgy, hogy a jogállami elvek ne sérüljenek.

Arra a kérdésre, hogy hogyan lehet elmozdítani a legfőbb ügyészt vagy az alkotmánybírókat, Fleck Zoltán úgy válaszolt: „gyors, minimalista, sebészi pontosságú beavatkozással”. Ha a parlament formálisan semlegesít valamilyen Fidesz által elfoglalt közjogi intézményt, a helyére egy ugyanolyan erős intézményt kell állítania, amelyik azonban az alkotmányos elvek alapján fogja korlátozni az új törvényhozást és a kormányt, és nem a Fidesz érdekében. És az ellenzéki összefogásnak mindehhez még a választás előtt felhatalmazást kell kérnie a választóktól.