Felrobbant a kiskereskedelem márciusban

Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 2,6, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 8,4, az üzemanyag-kiskereskedelemben 20,6 százalékkal bővült az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene az előző év azonos időszakához viszonyítva. A februárinál 1,9 százalékkal nagyobb volt a szezonális és naptárhatással kiigazított forgalom Az első negyedévben a forgalom volumene - szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint - 5,3 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben az éves 2,6 százalékos emelkedésen belül az élelmiszer-kiskereskedelem 77 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 4,2 százalékkal növekedett, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 2,7 százalékkal csökkent. A nem élelmiszer-kiskereskedelemben az eladások volumene az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 10, a könyv-, számítástechnika-, egyéb iparcikk-üzletekben 9,1, a bútor-, műszakicikk-üzletekben 7,3, a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 6,5, a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 4,5, a használtcikk-üzletekben 4,4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 8,8 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 10 százalékkal emelkedett - ismertette a KSH.

A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és gépjárműalkatrész-üzletek nyers volumene 22 százalékkal nőtt - derül ki a jelentésből. Márciusban az országos kiskereskedelem forgalma folyó áron 1799 milliárd forintot ért el. A forgalom 48 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 36 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 16 százaléka az üzemanyagtöltő állomások forgalmában realizálódott. Az első negyedévben a kiskereskedelem forgalmának volumene 5,3 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. Naptárhatástól megtisztítva az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 2,0, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 6,1, az üzemanyag-kiskereskedelemben 11,2 százalékkal nőtt az értékesítés volumene - jelentette a KSH.

Az Erste elemzője közleményben azt írta, az adat brutálisan meghaladta a konszenzust és a várakozásukat is. A jelentős ugrást havi szinten a tartós cikkek esetében az idén korábbi időpontra eső húsvéti ünnepek okozhatták, melyhez kapcsolódó extra költések döntő része a márciusi hónapot érintette. Az üzemanyagforgalom több mint 20 százalékos emelkedése nagyobb részt a gázolajnak tudható be, ami a védett ár miatti jelentős betárazásra utalhat - magyarázta Nagy János, makrogazdasági elemző.

Nagy János úgy látja, az elmúlt félév alapján már a fogyasztói bizalom tendenciózus javulásáról beszélhetünk, ami párhuzamosan a jelentős, pozitív reálbérváltozással alakult és segítette a kiskereskedelmi forgalom bővülését. A következő egy-két hónapban még a választások előtt kiutalt jóléti intézkedések is éreztethetik hatásukat. A nyár folyamán tetőzhet a hangulat, és az emelkedő inflációs számok következtében korrekció történhet, ami lassíthatja a fogyasztás növekedését az év második felében. Mindent egybevetve továbbra is úgy látszik, hogy a háztartások fogyasztásbővülése marad a GDP növekedés legfontosabb támasza az idei évben is.