Előre megy, nem hátra: Magyarországon nőtt a legkevésbé a termelékenység az elmúlt 13 év alatt
6/09/2023 15:16
| Szerző: Klubrádió
Az ipar, a feldolgozóipar és az infokommunikáció is gyenge eredményeket mutat, egyedül a pénzügyi szférában állunk jól, de az is csak a középmezőnyre elég – írta a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb jelentése alapján a hvg.hu.
Az elmúlt 13 évben sem sikerült felzárkózni a Nyugathoz, de még a régióhoz sem, ha Magyarország termelékenységét nézzük. A GKI az Eurostat iparra, feldolgozóiparra, infokommunikációra, valamint pénzügyre és biztosításra vonatkozó adatait összevetve megállapította, hogy 2009 és 2022 között az egy dolgozóra jutó hozzáadott érték a V4-országok, valamint Németország és Románia esetében nálunk emelkedett a legkevésbé.
A hvg.hu ismerteti:
- a kormány által túltámogatott feldolgozóiparban 30 százalékkal sikerült csak növelnünk a termelékenységünket, szemben a román +42 százalékkal, vagy a szlovák +94 százalékkal. A GKI szerint ez azért is siralmas teljesítmény, mert az egyébként igen termelékeny – azaz magasabb bázisról induló, így már csak lassabban és nehezebben növekvő – német feldolgozóipar is 35 százalékkal tudta növelni ezt a mutatót.
- Az ipar lemaradása is szembetűnő. Ez nálunk 23 százalékos termelékenységnövekedést jelent, és bár itt a csehek mutatója csak 21 százalék, a többieké mind meghaladja a magyart (még az említett Németországé is 31 százalékos).
- A termelékenység a túladóztatott infokommunikácóban a hazai 28 százalékos növekedéssel szemben Romániában 101, de Németországban is 34 százalékos javulást ért el. Igaz, itt meg a szlovák mutató romlott, 2 százalékkal.
- A pénzügyi szféra viszont nálunk is jól teljesített: a 46 százalékos hazai mutató meghaladja a német (+19 százalék), illetve szlovák (+17 százalék) értéket, de elmarad a lengyel (+92 százalék) és a cseh (+78 százalék) adattól.
A GKI szerint mindez rávilágít a hazai gazdaságpolitika hibájára: az agyontámogatott járműipari fejlesztések az egyszerű, bérmunka jellegű tevékenységeket hozzák hazánkba, amelyek konzerválják az alacsony bérszínvonalat (és azt is egyre inkább bevándorlók kapják).
Szerintük nem kétséges, hogy a humán infrastruktúra fejlesztése fajlagosan a legolcsóbb és leghamarabb jelentkeznek az eredményei is, ennek ellenére a gazdaságpolitika továbbra is az extenzív növekedésben látja a kiutat (akkumulátorgyártás erőltetése, amelyhez vendégmunkásokat hozna be).
Habár ez rövid távon erőteljesen képes növelni a GDP-t, tovagyűrűző hatása kicsi, ami a korábbi gumiabroncs-gyártás felfuttatása után már kiderült. Ez viszont konzerválja a hazai jövedelmi szinteket, ezért az életszínvonal jelentős javulása sem várható hosszabb távon, áll a GKI friss jelentésében.
(Kiemelt kép: Hadházy Ákos / Facebook)