„Vásároljon

Csernobil: újra magas sugárzást mértek

12/05/2021 13:37

| Szerző: Klubrádió

Azután, hogy biztonsági okokból 2016-ban új szarkofágot telepítettek a csernobili atomerőmű romjaira, ismét emelkedik a maghasadás mértéke. Egyelőre nem tudni, pontosan mi ennek az oka, de a szakértők szerint nem kell tartani egy, az 1986-oshoz hasonló atomkatasztrófától. 

Ismét fokozódik a maghasadás a csernobili atomerőmű egyik megközelíthetetlen alagsori szobájában – szúrta ki a 24.hu. Az IFLScience cikke szerint az ukrán kutatók a közelmúltban szokatlanul magas neutronszintet mértek, ami azt jelenti, hogy az érintett teremben újra beindult a hasadó folyamat.

Neil Hyatt, a Sheffieldi Egyetem munkatársa szerint a folyamatot úgy kell elképzelni, mint a parazsakat egy tűzrakó helyben. Amikor 1986. április 26-án bekövetkezett a baleset, a 4-es reaktorblokkban zónaolvadás történt, aminek hatására mintegy 170 tonna sugárzó urán áramlott a reaktorcsarnok alagsori szobáiba. A lávaszerű anyag végül lehűlt, majd megkeményedett.

A hasadás indikátora akkor a sugárzó anyagot fedő szarkofág alá beszivárgó esővíz volt.

Az évek során a sugárzás nagyjából stabil maradt, a szakértők ugyanakkor számítottak rá, hogy az esőket követően a neutronszint ismét csúcsosodni fog, ami nukleáris reakcióra utal. Bár a katasztrófa után nem sokkal beborították a reaktorcsarnokot, az esővíz mégis beszivárgott a problémás területre. A víz lassítja a neutronokat, és növeli az ütközés, illetve hasadás esélyét az urán atommagjainál.

2016-ban egy új szarkofágot telepítettek az atomerőmű romjaira.

A szerkezet sokáig hatásosnak tűnt, utóbb azonban szokatlanul magas sugárzást észleltek a 305/2 jelű teremben. A katasztrófa során a szobában rakódott le az üzemanyag jelentős része.

Azt egyelőre nem tudni, hogy pontosan mi okozza a folyamatot, de lehetséges, hogy ezúttal a száradás segíti a maghasadást. Az egyik lehetséges megoldás, hogy egy robottal lyukakat fúrnak a radioaktív anyagba, azokba pedig bórból készült rudakat engednek. A reaktorokban ilyeneket használnak szabályzórúdként. A bór mint gát szabályozza azt a metszetet, ami az ütköző neutronok mennyiségét határozza meg. 

A jelenség ugyan problémát okoz, és folytatni kell a monitorozását, de nem kell attól tartani, hogy az 1986-oshoz hasonló katasztrófa fenyeget.