Börtönök földjeit vitte el Lázár János alapítványa
15/01/2026 07:46
| Szerző: Klubrádió
Több ezer hektárnyi, korábban a büntetés-végrehajtás által használt állami föld került a Lázár János építési és közlekedési miniszter vezette Jövő Nemzedék Földje Alapítvány (JNFA) vagyonkezelésébe egy év végi törvénymódosítás nyomán – írja a Népszava. Az érintett földterületek többsége eddig börtönök mezőgazdasági tevékenységét szolgálta, ahol az elítéltek foglalkoztatása és a bv-intézetek élelmiszer-ellátása zajlott.
A lap szerint a változás egy december közepén elfogadott, majd december 24-én hatályba lépett agrársalátatörvény részeként valósulhatott meg, amely több, egymással összefüggő jogszabály-módosítással rendezte át az állami földvagyon kezelését. Ezek közül az egyik lehetővé tette, hogy a JNFA „vagyonjuttatás” formájában több mint 1500 állami birtoktest vagyonkezelője legyen.
A Népszava által feltárt adatok alapján az újonnan átadott földek jelentős része korábban büntetés-végrehajtási gazdasági társaságok használatában állt. Ilyen volt például az Állampusztai, az Annamajori, a Nagyfa-Alföld vagy a Pálhalmai Agrospeciál Kft., amelyek alapfeladata az elítéltek foglalkoztatása. Ezek a cégek eddig ingyenesen használták az állami földeket.
A módosítással a JNFA által kezelt földvagyon gyakorlatilag megduplázódott: források szerint az alapítvány immár mintegy 8–8,5 ezer hektárnyi erdő, szántó, legelő és egyéb terület felett rendelkezik. A jogi konstrukció nem tulajdonátruházás, de az alapítvány ingyenes, határozatlan idejű vagyonkezelői jogot kapott, ami a lap szerint funkcionálisan a tulajdonosi pozícióhoz közelít, és a földek tartósan kikerülnek az állam közvetlen irányítása alól.
A Népszava kiemeli: egy másik törvénymódosítás alapvetően megváltoztatta az alapítvány mozgásterét. Míg korábban a JNFA nem adhatta harmadik fél használatába a rábízott földeket, az új szabályozás ezt már lehetővé teszi. Ez megnyithatja az utat az állami földek bérbeadása vagy más formájú hasznosítása előtt, akár piaci ár alatti díjon is.
A lap szerint ez azért különösen jelentős, mert az ilyen „együttműködési megállapodások” esetén nem érvényesülnek a földtörvényben rögzített előhaszonbérleti jogok. Így a helyi gazdák, fiatal termelők és szomszédos földhasználók elveszíthetik törvényes elsőbbségüket.
A cikk több nyitott kérdést is felvet: mi indokolta a büntetés-végrehajtástól a földek elvonását, fizetnek-e ezután bérleti díjat a bv-cégek, és mi az alapítvány hosszú távú célja az új földvagyonnal. A lap megkeresésére a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő nem tartotta magát illetékesnek, az Agrárminisztérium, a Nemzeti Földügyi Központ és a JNFA pedig nem válaszolt. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága annyit közölt: jogalkalmazóként a hatályos jogszabályokat hajtják végre, az Országgyűlés döntéseit nem kommentálják.