Direkt 36: Győzelemre készült a Fidesz az utolsó pillanatban is, összeomlás lett belőle
5/06/2026 13:45
| Szerző: Klubrádió
A Direkt36 tényfeltáró cikke szerint a Fidesz vezetése még a választási kampány utolsó szakaszában is hitt abban, hogy képes lehet megőrizni hatalmát, és a párt vezetői a vereség estéjén is olyan belső mérésekre támaszkodtak, amelyek a győzelem vagy legalábbis a kormányon maradás lehetőségét vetítették előre. A lap közel húsz, a párt működésére rálátó forrás alapján rekonstruálta, mi történt a Fideszben a választást megelőző hónapokban és a vereséget követően.
A tényfeltáró cikk szerint a kudarc után a pártvezetés nem adott érdemi magyarázatot a jelölteknek arra, hogyan szenvedhetett történelmi vereséget a kormánypárt. A választás utáni első találkozón Orbán Viktor inkább a jövőről, az ellenzéki időszak megszervezéséről és a párt újjászervezéséről beszélt, mintsem a kudarc okainak feltárásáról. Arra figyelmeztette a politikusokat, hogy az ellenzéki lét miatt a választókerületi elnökséget ezentúl saját erőforrásból kell megoldaniuk. Több résztvevő szerint ez komoly csalódást okozott azoknak a politikusoknak, akik választ vártak arra, miért omlott össze a korábban verhetetlennek tartott politikai gépezet.
A cikk szerint a vereség után gyorsan felszínre törtek a párton belüli konfliktusok. A választás után tartott tanácskozásokon több politikus nyíltan bírálta a kampány irányítóit. Különösen éles kritikákat fogalmazott meg Ferencz Orsolya, aki szerint nem azoknak kellene elemezniük a kudarcot, akik előidézték azt. Bírálta Orbán Balázst és Kubatov Gábort is, miközben azt állította, hogy a Fidesz történelmi vereséget szenvedett. Hasonló hangot ütött meg Font Sándor is, aki mélyebb önvizsgálatot sürgetett. A pártvezetés ugyanakkor több forrás szerint elutasítóan reagált a kritikákra, és a következő napokban tartott egyeztetéseken is feszült légkör uralkodott. A Direkt36 szerint a Fidesz vezető köreiben már az is felmerült, hogy Orbán Viktornak távoznia kellene a párt éléről, bár ezt nyilvánosan senki nem meri felvetni a miniszterelnök befolyása és a hozzá hű szavazótábor miatt.
A feszültséget csak tovább fokozta, hogy Orbán Balázs a valóságot igyekezett szépíteni, és még a kormánypárti közvélemény-kutatókat is megdicsérte, Kubatov Gábor pedig fegyelmező beszédet mondott.
A lap elemzése szerint a Fidesz egyik legnagyobb stratégiai hibája az volt, hogy nem próbálta megérteni a Tisza Párt felemelkedésének társadalmi okait. A párt vezetői és kampányemberei inkább technológiai problémaként kezelték a jelenséget, és azt gondolták, hogy Magyar Péter sikerének kulcsa elsősorban a közösségi média hatékony használata. A Fidesz digitális stábja hónapokon át próbált olyan kijelentéseket találni Magyar nyilvános szerepléseiben, amelyeket felhasználhatnának ellene, de a források szerint nem találtak olyan fogást, mint korábban Márki-Zay Péter esetében. Magyar ráadásul folyamatos országjárással, hosszú beszédekkel és gyakori megszólalásokkal olyan információs terhelést jelentett a Fidesz számára, amelyet a párt apparátusa egyre nehezebben tudott követni. A kormánypárt emellett sikertelenül próbálta bevonni a Tisza vezetőjét a Pride-ról, a civilekről vagy más ideológiai ügyekről szóló vitákba, hogy baloldali szereplőként tudja bemutatni, Magyar azonban következetesen elkerülte ezeket a csapdákat.
A Direkt36 szerint a Fidesz kampányának második szakaszát Orbán Balázs elképzelései határozták meg. A korábbi, nagy központi témákra épülő kampányok helyett egy úgynevezett impulzuskampányt vezettek be, amely a közösségi médiában zajló napi politikai csatákra épített. Ennek részeként jött létre a Harcosok Klubja, majd később a Digitális Polgári Körök rendszere is. A párton belül azonban egyre többen látták úgy, hogy ezek a kezdeményezések nem hoznak valódi eredményt. A toborzás nehezen ment, az aktivisták jelentős része passzív maradt, miközben Magyar Péter továbbra is toronymagasan uralta a közösségi médiát. Több fideszes politikus arról számolt be, hogy a központból érkező kommunikációs utasítások gyakran hatástalannak bizonyultak, a jelöltek mozgásterét pedig szinte teljesen felszámolták. A kampányban egyre inkább háttérbe szorultak a helyi ügyek, helyüket pedig a központi, elsősorban háborús témák vették át.
A választás előtti utolsó hónapokban a Fidesz a korábban meghirdetett gazdasági és jóléti ígéretek helyett ismét Ukrajna és a háború témájára helyezte a hangsúlyt. A pártvezetés a Századvég kutatásaira támaszkodva arra jutott, hogy a választók számára továbbra is ez az egyik legfontosabb kérdés. Ennek nyomán felerősödött az Ukrajnával kapcsolatos konfliktusos kommunikáció, miközben a korábban bejelentett kedvezmények és pénzosztások egy része szinte eltűnt a kampányból. A cikk szerint azonban a háborús tematika sem hozta meg a kívánt eredményt. A belső kutatások ugyan még mindig a Fidesz kormányon maradásának lehetőségét mutatták, de a független mérések egyre nagyobb Tisza-előnyt jeleztek. A pártvezetés végül inkább a saját, optimistább adataiban bízott, és még a választás estéjén is úgy vélte, hogy a magas részvétel nekik kedvezhet.
A kampány hajrájában a szervezetlenség és a belső hatalmi harcok is egyre látványosabbá váltak. Több forrás szerint Orbán Balázs nem tudta kézben tartani a kampányt, döntései bizonytalannak bizonyultak, miközben egyre nagyobb befolyásra tett szert Kaminski Fanny, Orbán Viktor kommunikációs tanácsadója. A kampányban bakik sora fordult elő, és a Fidesz már saját rendezvényeire sem tudott akkora tömegeket mozgósítani, mint korábban. A választás napján a vezetés még mindig a Századvég győzelmet valószínűsítő kutatásában bízott, ám az eredmények beérkezésével gyorsan világossá vált, hogy a valóság egészen más. Orbán Viktor egy vesztes egyéni jelölt telefonhívására már az urnazárás után azt mondta: „a probléma országos”, és ekkorra tudatosult benne, hogy a Fidesz nem egyszerű vereséget szenvedett, hanem történelmi kudarcot. A Direkt36 szerint a párt vezetése azóta sem jutott közös álláspontra arról, hogy pontosan mi vezetett a bukáshoz, miközben a Fidesz fennállása egyik legsúlyosabb belső válságát éli.