„Vásároljon

Az EU-ban az egyik legnagyobb drágulás a magyarokat sújtja több éven át

18/05/2021 11:37

| Szerző: Klubrádió/KL

Sokan a pénztárcájukon érezték az elmúlt hetekben, hogy gyorsulni látszik a drágulás, ők kaptak megerősítést a minap közölt adattal: a statisztikai hivatal áprilisban 5,1 százalékos inflációt mért, vagyis az árak Magyarországon ennyivel haladták meg az egy évvel korábbi szintet. Ez még az elemzők fokozódó drágulásra vonatkozó várakozásait is felülmúlta, egyben az elmúlt nyolc év legmagasabb adatát jelenti.

„Ahogyan a globális vezető gazdaságokban és a világ nagy részén, így nálunk is kiemelt kérdés, hogy a jórészt a gazdasági nyitással összefüggő inflációnövelő tényezők hatása mennyire válhat tartóssá. Ebből a szempontból a magyar áprilisi inflációs adat kedvező része volt a maginfláció, ami 3,1 százaléknak adódott, azaz a tartós tényezőket jobban megragadó inflációs alapfolyamat nem mutatott romlást: az 5 százalék feletti teljes inflációs számban jelentős volt az alkohol- és dohányárak adóváltozás miatti emelkedése. Emellett továbbra is jelentős tényező volt az üzemanyagárak drágulása, miután az év első négy hónapjában a globális olajárak mintegy 30 százalékkal emelkedtek. Ráadásul a bázishatás (az év/éves infláció növekedését okozó alacsony egy évvel ezelőtti összehasonlítási alap) is jelentős volt” – mondja Jobbágy Sándor, a Concorde Értékpapír Zrt. vezető makrogazdasági elemzője. És a mostani prognózisok alapján menni fog még feljebb a benzinár.

Ugyan a világ nagy részén az infláció megugrásáról érkeznek adatok, de a magyar drágulási ütem így is az élmezőnybe tartozik.

"Borítékolható, hogy az idén és jövőre az EU-n belül a legmagasabbak közé fog tartozni a magyar infláció (ez már 2020-ban is így volt, 2. helyezéssel), egyebek mellett a forint tavalyi jelentős gyengülése miatt: az euróval szembeni 8 százalékos leértékelődés hatását fokozta/fokozza, hogy azóta is egyre több cég egyre nagyobb mértékben hárítja át ezt a forint-költségnövekedést a válság kedvezőtlen hatásait részben kompenzálandó" – magyarázza Jobbágy.

Az Európai Bizottság előrejelzése szerint nálunk lesz a legnagyobb a drágulás idén és jövőre az összes tagországot tekintve.

Emellett az is szerepet játszik az EU-átlagot jócskán meghaladó hazai inflációban, hogy nálunk az élelmiszernek és az üzemanyagnak nagyobb súlya van az átlagos vásárló fogyasztási kosarában, mint az eurózónában, ezeknél pedig jelentős áremelkedés zajlott le az elmúlt hónapokban – teszi hozzá Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. Keresletoldalról még a minimálbér 4 százalékos emelése is ad egy lökést ennek.

Arra készülhetünk, hogy idén a következő néhány hónap, illetve egy-két őszi hónap hasonlóan magas inflációs számokat hozhat, de az éves átlag valószínűleg 4 százalék körüli lehet – így látja mindkét elemző.

Annak oka, hogy év végén miért fog újra kissé megugrani a drágulási ütem, a koronavírus-járványban keresendő. Tavaly év végén a második hullámban erőteljes lezárásokra kényszerült a kormány, ha idén nem lesz negyedik hullám, vagy ha lesz is, de az – az átoltottság miatt – kevésbé lesz veszélyes, ezért nem is kell olyan drasztikus korlátozásokat életbe léptetni, akkor önmagában a bázishatás miatt az infláció gyorsulni fog az év utolsó hónapjaiban – indokol Németh.

„A gazdasági nyitással kapcsolatos keresletoldali árnövekedés a tavalyi évhez hasonlóan jelentős lehet például olyan szolgáltatások esetében, ahol a járvány miatti kiesett bevételeket igyekeznek pótolni. Emellett a kínálati oldalon is sok árfelhajtó tényező akad, többek között a tőzsdei alapanyagárak (például ipari fémek, egyes mezőgazdasági termények) globális szárnyalása miatt. Amennyiben ezek a hatások az idei évre korlátozódnak és nem pörgetik fel újra a bérnövekedés ütemét, úgy egy ár–bér spirál elkerülhető lehet és jövőre valamivel alacsonyabb (de még 3 százalék fölötti) lehet az infláció” – emeli ki Jobbágy.

Az élelmiszerek árának nagyon is érezhető emelkedésére csak egy példa az étolaj árának drasztikus növekedése, és a kilátások alapján sem reménykedhetnek sok jóban a fogyasztók. A Concorde Értékpapír vezető makrogazdasági elemzője arra figyelmeztet, hogy az ennél magasabb infláció irányába mutató kockázatok azonban nem elhanyagolhatók. A becslést nehezítik a járvány miatt erősen átalakulóban lévő fogyasztói és árazási reakciók és az, hogy önmagában a növekvő inflációs félelem mennyire lesz önbeteljesítő: minél inkább azt gondolja a gazdasági szereplők többsége, hogy gyorsul az infláció, az annál inkább be is következhet.

Most nem az a kérdés, mint a 2008-2009-es pénzügyi világválság alatt és utána közvetlenül, vagyis hogy a nagyon alacsony infláció időszaka köszönt be (az EU-ban 0 százalékhoz konvergált), hanem hogy visszatérünk-e a pandémia előtti évekre jellemző pályára (ami az eurózónában egy-másfél százalékos, nálunk 3-4 százalék között mozgó inflációt jelentett) vagy ennél is magasabb ütemű áremelkedéssel nézünk-e szembe – mondja a K&H Bank vezető elemzője a 24.hu cikkében.