A Szőlő utca bezárásával bizonyosan sérült a kapcsolattartási jog
22/01/2026 10:46
| Szerző: Klubrádió
| Szerkesztő: Vikár Anna Flóra
A budapesti javítóintézet bezárása után nem tudni, hogy hány növendék hova került. A felmerülő lehetőségek Aszód, Nagykanizsa és Debrecen. Így előfordulhat, hogy a törvényes képviselőnek – legyen az gyám vagy családtag – ezentúl 5-6 órát kell utaznia, hogy fél órára találkozhasson a gyerekkel.
Miután egy hétfői döntéssel azonnali hatállyal bezárta a kormány a botrányok miatt hírhedt Szőlő utcai javítóintézetet a növendékeket az ország külünböző pontjaira szállították. Azt nem tudni, pontosan hányan hova kerültek, de azt igen, hogy az aszódi, a debreceni és a nagykanizsai javítóintézetekben helyezhették el őket. Az eddigi információk alapján elképzelhető akár, hogy mindenki Aszódra került, de az is, hogy voltak, akik a távolabbi intézményekbe. Ez azonban jelentősen megnehezíti a kapcsolattartásukat a törvényes képviselőikkel, legyenek azok gyámok vagy családtagok – hívta fel a figyelemt a HVG360.
Aszód esetében ugye a fővárosból 40-50 kilométert kell utazni, Nagykanizsára 210-et, Debrecenbe 230-at. Így az utazási idő és költség is értelemszerűen megnő.
Ráadásul a látogatási időre szigorú szabályok vonatkoznak, ami persze így volt a Szőlő utcában is, csak ott a fenti nehezítő tényezők nélkül. Nem minden intézményben ugyanaz a szabály, de általában kéthetente van lehetőség arra, hogy a törvényes képviselők találkozzanak a fiatalokkal, egy-egy látogatás pedig a harminc percestől a két órásig terjedhet.
Szélsőséges esetben tehát előfordulhat, hogy egy hozzátartozó, aki eddig a szomszéd kerületből látogatta a növendéket, most 5-6 órát utazik egy félórás látogatásért.
Molnár László, a fővárosi Területi Gyermekvédelmi Szolgálat (TEGYESZ) korábbi vezetője szerint kérdéses, mennyiben valósult meg a gyermekbarát igazságszolgáltatás a bezárással.
Tudni kellene, hogy:
- Megtörtént-e időben a nyomozóhatóság, az ügyészség értesítése az átszállításról?
- A gyerekek kaptak-e tájékoztatást erről a változásról?
- Élhettek-e a gyerekek panaszjogukkal?
- A mentálisan sérült gyerekek tájékoztatása milyen szakember bevonásával történt?
- A gyerekek törvényes képviselői – szülők, gyermekvédelmi gyámok – értesítése megtörtént-e?
- Szempont volt-e a vérszerinti család lakóhelye és a gyerekek új helye közötti földrajzi távolság figyelembevétele?
- Az átszállítások okán bizonyosan sérült a gyerekek és törvényes képviselőjük kapcsolattartási joga. Miként próbálják ezt enyhíteni?