A parlamenti jegyzőkönyvek is azt mutatják, tudott a kormány a gödi mérgezésről
17/02/2026 08:00
| Szerző: Klubrádió
Egy héttel a gödi Samsung-gyárban történt mérgezésekről szóló tényfeltáró cikkmegjelenése után sem alakult ki egységes kormányzati álláspont: a kormánypárti megszólalások egymásnak ellentmondó narratívákat rajzolnak ki, miközben a hatósági dokumentumok, parlamenti jegyzőkönyvek és közérdekű adatigénylések évekre visszamenően igazolják a súlyos munkavédelmi és környezetvédelmi problémákat. A Telex feltúrta a parlamenti jegyzőkönyveket.
Lázár János építési és közlekedési miniszter azt állította, hogy szerinte nem is volt évekig mérgező anyag a levegőben, míg Menczer Tamás, a Fidesz kommunikációs igazgatója teljes egészében hazugságnak nevezte a cikkeket. Ezzel szemben a munkavédelmi hatóság nyilvános határozatai évek óta dokumentálják a mérgezéseket. Egy ettől eltérő narratívát képviselt Joó István, a Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, aki szerint a cikkek „3–4 éves, jórészt nyilvánosan elérhető információk újracsomagolásai”, ezzel lényegében elismerve a dokumentumok hitelességét. A legzavarosabb álláspontot Gulyás Gergely képviselte a kormányinfón. A Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, hogy „nem tudja”, illetve „nem emlékszik” arra, kapott-e korábban tájékoztatást a mérgezésekről, majd hozzátette: „ami az én tudomásszerzésemet illeti, én most az önök cikkét olvasva szereztem tudomást az összes olyan lényeges körülményről”.
A korábbi parlamenti jegyzőkönyvek és hatósági dokumentumok alapján azonban nehezen tartható az az állítás, hogy a kormány ne tudott volna a problémákról - hívja fel a figyelmet a cikk. A munkavédelmi vizsgálatok szerint 2021 és 2023 között a dolgozókat rendszeresen mérgező nehézfémek belégzésének tették ki. Az Átlátszó által kikért jegyzőkönyvek már 2020-ban is határérték feletti ipari korom- és NMP-szennyezést mutattak ki.
A történetben korábban halálos baleset is történt: 2021 novemberében egy karbantartási hiba miatt egy dolgozó beszorult egy gépbe, és sérüléseibe egy hét után belehalt – az ügyet a Magyar Narancs már 2022-ben feltárta.
A gödi gyár környezeti hatásai is dokumentáltak: 2022-ben a Göd-ÉRT Egyesület mérései lítiumot és N-metil-2-pirrolidont (NMP) mutattak ki a talajvízben. Bár a hatóságok szerint a szennyezés mértéke nem tért el az átlagostól, szakértők kiemelték, hogy az NMP jelenléte „természetes okokkal nem magyarázható”.
Később kiderült, hogy a gyár monitoringkútjait már 2018-ban betemették, miközben az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer adatai szerint a gödi üzem 2019 és 2022 között összesen 88 tonna NMP-t bocsátott ki a levegőbe.
A katasztrófavédelem dokumentumai szerint az akkugyárat 2019 és 2023 között 39 alkalommal bírságolták meg, összesen 101 millió forint értékben. Egyes iratok több mint ezer munkavállaló veszélyeztetéséről, illetve engedély nélküli épületrészekben tárolt, kigyulladt akkumulátorokról számoltak be.
A 2023 februárjában tartott parlamenti vitanapon több ellenzéki képviselő is felhozta a gödi Samsung rendszeres bírságolását. A vitában Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta:
„Egy beruházást akkor lehet Magyarországon létrehozni, ha a hatályos jogszabályokat betartják. (…) És én a legmagabiztosabban és jó lelkiismerettel mondhatom önnek azt, hogy minden ilyen szabályt az államigazgatásnak be kell tartani, és be is szokta tartatni a beruházókkal.”
2023-ban újabb légtérmérések derítettek ki extrém szennyezést: volt olyan dolgozó, aki a határértéket 275-szörösen meghaladó nehézfém-koncentrációnak volt kitéve. A dokumentum 2024 februárjában vált nyilvánossá, ezt követően feljelentés és több parlamenti írásbeli kérdés is született.
A dokumentumokból az is jól látszik, hogy Jámbor András évek óta rendszeresen próbálta parlamenti eszközökkel napirenden tartani a gödi Samsung-gyár ügyét, ám kérdéseire rendre nem érdemi válaszok érkeztek. 2022 júniusában „Mennyit ér a Samsung munkásainak egészsége?” címmel nyújtott be írásbeli kérdést Gulyás Gergelyhez, amelyben konkrétan rákérdezett a munkavédelmi bírság méltányosságára, a helyszíni ellenőrzések számára és eredményeire. A kérdést a kormány a Technológiai és Ipari Minisztériumhoz továbbította, ahonnan Koncz Zsófia válaszolt – érdemi információk nélkül: nem reagált sem a bírság arányosságára, sem az ellenőrzések számára és megállapításaira, csupán általánosságban a hatósági mérlegelés jogáról írt.
Ugyanez a minta ismétlődött meg 2023 januárjában is, amikor Jámbor „Meddig veszélyeztetheti még a gödi Samsung-gyár a dolgozók testi épségét?” címmel fordult Nagy Mártonhoz: a részletes, dokumentumokra épülő kérdéssorra nem konkrét válasz érkezett, hanem Fónagy János általános tájékoztatása a bírságokról és ellenőrzésekről, miközben a lényegi felvetések – a visszatartó erejű szankciók hiánya és az ismétlődő szabálysértések kezelése – válasz nélkül maradtak.