Az ársapkának, az árrésstopnak hosszú árnyéka lesz
19/05/2026 09:54
| Szerző: Klubrádió
| Szerkesztő: Somfai Péter
Az ársapkák és az árrésstop hosszú távú hatásai, az erősödő importnyomás, a magyar élelmiszerek polcvesztése, valamint a klímaváltozás és a járványhelyzetek jelentette kockázatok is komoly kihívást jelentenek a hazai élelmiszeripar számára, mondta Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége elnöke a Portfolio Agrofood 2026 konferenciáján.
Éder Tamás felidézte, hogy 2021-ben és 2022-ben a kiskereskedelem részben tompította az élelmiszerár-emelkedést, ugyanakkor 2025 elején éppen a korábban ársapkás termékek – köztük a liszt, a tej, a tojás és az étolaj – mutatták a legmagasabb inflációt. Hozzátette, hogy az ársapkák és az árrésstopok hosszú távú torzulásokat idéztek elő a piacon, amelyek ma is érezhetőek az ellátási láncban, idézte a szakember megállapításait az agrárszektor.hu. Elmondta, hogy a márciusban bevezetett árrésstop ellenére áprilisban még 2,7 százalékos infláció volt mérhető, miközben decemberre már 1,4 százalékos defláció alakult ki. "Ez már nem indokolta volna az intézkedés fenntartását" - idézte véleményét a portál.
Az ársapkák és az árrésstopok hosszú távú torzulásokat idéztek elő a piacon, amelyek ma is érezhetőek az ellátási láncban, s aminek ma már látható, "hosszú lesz az árnyéka". Erősödött az olcsó importtermékek nyomása, különösen a tej- és húsipari termékek piacán, miközben a kiskereskedelmi láncok visszafogták akciós aktivitásaikat és költségcsökkentő lépésekbe kezdtek. Emellett a beszállítók árképzési gyakorlata sokkal láthatóbbá vált a kereskedelmi partnerek számára, ami gyengítette a tárgyalási pozíciókat és növelte a konfliktusokat az ellátási lánc szereplői között. A szakember arra is kitért, hogy az intézkedések a minőségromlási folyamatokat is felerősítették.
Szerinte az árrésstop kivezetése után érdemes lenne megvizsgálni, milyen piaci vagy szabályozási eszközökkel lehetne mérsékelni ezt a gyakorlatot. Éder Tamás több területen is versenyképességi fordulatot sürgetett: újra kellene gondolni a koncessziós rendszert, valamint mérsékelni kellene az energia- és közműköltségeket, az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat és az innovációs járulékot is, emellett szükségesnek nevezte az útdíjrendszer felülvizsgálatát és az áfacsökkentés lehetőségét is.
A szakember szerint az élelmiszeriparnak a következő években fel kell felkészülnie a klímaváltozás, a nemzetközi kereskedelem és a járványhelyzetek okozta kihívásokra is.