A jóléti rangsor végén kullog Magyarország

A Népszava az uniós statisztikai hivatal adataira hivatkozva azt írja, 2024-ben a tagállamok átlagosan a GDP-jük 27,3 százalékát fordították szociális ellátásokra – ami 0,6 százalékpontos növekedés az előző évhez képest. Ezzel szemben a magyar állam a GDP mindössze 16,6 százalékát költötte ezen célokra, ami messze a legalacsonyabb összeg a régióban, és az EU-ban is a harmadik legkisebb ráfordítás. A magyaroknál csak két angolszász ország, Málta (13,4 százalék) és Írország (12,4 százalék) szánt kevesebbet szociális kiadásokra. Az uniós terminológia szerint a szociális kiadások közé beszámítják az öregségi, egészségügyi, családi, rokkantsági, munkanélküliségi és lakhatási ellátásokat, illetve a klasszikus szegénység elleni vagy más társadalmi kirekesztést megakadályozni hivatott támogatásokat.

A lap rámutat, hogy a magyar állam közel sem bánik olyan bőkezűen a polgáraival, mint azt igyekszik elhitetni, miközben az állami kiadások szintje semmivel sem marad el a többi országétól. A gond a magyar államháztartás újraelosztási rendszereiben van: olyan célokra folynak el a költségvetési kiadások, amelyekből közvetlenül nem profitálnak a polgárok, illetve az elköltött adóforintokat alacsony hatékonysággal használják fel. 

 

Szociális kiadások az EU 27 tagállamában 2023 és 2024 összehasonlításában

Eurostat

 

Kormánypárti politikusok gyakran védekeznek azzal, hogy ezek az uniós számok csalókák, ugyanis Magyarország jelentős támogatásokat nyújt az adórendszeren keresztül. Ám, ha a tavaly családi adókedvezmény címén 331 milliárd forintnyi be nem fizetett adót és a fiatalok 196 milliárdnyi szja-mentességét számoljuk akkor is csak a GDP 0,6 százalékát kapjuk, vagyis ha még ezeket is beszámítjuk a szociális transzferek közé, akkor is csak egy helyet javítanánk, Litvániát megelőzve a 24. helyre.

Az Eurostat adatai szerint – nem meglepő módon – a legbőkezűbb szociális rendszereket az unió leggazdagabb országai engedhetik meg maguknak: míg az uniós átlag a szociális kiadásoknál 27,3 százalékos GDP-arány volt, addig Finnországban (32,5 százalék), Franciaországban (31,9 százalék) és Ausztriában (31,8 százalék) tudtak erre a célra fordítani. Arról nem is beszélve, hogy ezeknek az országoknak a GDP-jük is sokkal magasabb, tehát összegszerűen még nagyobbak a különbségek.

(Népszava)