Archívum

Szerbia elleni szárazföldi NATO akcióról fantáziált a kormányfő. Orbán engedett a benzináraknál.  Budapesten is elstartol a Tisza Párt. Nem kell Udvaros Dorottya a Nemzeti Színház igazgatójának. A mikrofonnál Báder Tamás 

A Szavakon túl vendége Janklovics Péter! Kadarkai Endrével most találkoztak először, szóval volt mit megbeszélniük. 10 évig dolgozott sokszor egymondatos szerepekért színházban, be kellett osztania a pénzét. Hétszer próbálta meg a színművészetit, de sosem adta fel. Ma sikeres humorista, jeles stundupos, foglalkoztatott színész, boldog férj és családapa.

Müller Péter Sziámi költő, dalszerző, énekes, kulturális szakember, a magyar alternatív kultúra megkerülhetetlen alakja, nevéhez fűződik a Sziget Fesztivál létrehozása, a Miskolci Nemzetközi Operafesztivál megalapítása, 2008 óta a Baltazár Színház előadásaiban is szerepet vállalt, 2012-ben hozta létre új együttesét, Müller Péter Sziámi AndFriends névvel. Beszélgettünk a Petőfi Zenei Tanácsról is, arról, vajon miért vállalt feladatokat benne?

Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértőnek igen csak gazdag és kalandos múltja, élete van. Egy kis ízelítő: 1992-ben részt vett a francia állam atomerőműveinek különleges biztonsági intézkedéseihez kapcsolódó programjában, 1993-ban pedig az Amerikai Egyesült Államok Külügyminisztériumának szervezésében egy különleges terrorelhárítói képzésen, válságkezelési és kríziskommunikációs tematikával. Most arra kerestük a választ, merre tart a világ, hova vezetnek a világban zajló konfliktusok?

Mohácsi János Jászai Mari- és Déry Tibor-díjas rendező, egyetemi tanár, színész, érdemes művész. 1983-ben Kaposvárott kezdte pályáját, innen több mint 20 év után távozott. A Kaposvári Egyetemről 2013-ban távolították el. Mostanában egyre többet rendez Erdélyben, ott több lehetőséget kap. A Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem idén április elején díszdoktorává avatta.

András Ferenc Kossuth- és Balázs Béla-díjas forgatókönyvíró, producer, érdemes művész, a nemzet művésze 81 évesen hagyott itt minket. A legendás Veri az ördög a feleségét vagy a Dögkeselyű című filmek rendezője két évvel ezelőtt járt a Klubdélelőtt műsorában, akkor, amikor megkapta a Magyar Filmakadémia életműdíját. Ezzel a beszélgetéssel búcsúztunk tőle.

És búcsúztunk Dunai Ferenc magyar származású amerikai írótól, humoristától is, 92 évesen halt meg. Tíz évvel ezelőtt a nagysikerű, A nadrág című könyvéből készült színdarab bemutatóján járt itthon, akkor volt a vendégünk.

Majtényi György történész az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem professzora, a Magyar Nemzeti Levéltár főlevéltárosa, az MTA doktora azt kutatta, hogyan élt anno a kor legjobban fizetett házaspárja, Kádár János és Tamáska Mária, milyen hatást gyakorolt a feleség a férjére és rajta keresztül a kor politikájára? Miért nem volt boldog a házasságuk, miért nem született gyerekük? Miért varrt játékmackókat az asszony, és mit adott fel a férje miatt?

"Megmentettem magamat, hát itt az idő másokat is" -idézi Azariah dalszövegét a "Megmenteni bárkit" című regény és "A rezervátum visszafoglalása" című novelláskötet szerzője, aki egyre több olyan helyzetbe hozza magát, amelyben valóban az a cél, hogy megmentse az erre komolyan rászorulókat. Író, újságíró, kritikus, az Utcajogász csapat aktív munkatársa, az Üvegplafon feminista blog alapítója, a Revizor online szerkesztője, a Színházi Kritikusok Céhe társelnöke, az idei Európai Irodalmi Díj 13 jelöltje közül az egyik. A neve Puskás Panni. Ő volt a Dobszerda vendége.

Boross Martin Junior Prima díjas dramaturg, színházrendező, filmrendező. Első nagyjátékfilmjében, a Nyersanyag-ban, rendkívüli szociális érzékenységgel vizsgálja, dokumentálja a város és vidék közti szakadékot és a hatalmával visszaélő polgármester karakterét.

Romsics Gergely történész, egyetemi oktató többek között az I. világháborús összeomlás közbeni és utáni magyar külpolitikát kutatja. Egyetlen nagy kudarctörténetről van szó? Ugyanazokat a hibákat követjük el ma is? Úgy tűnik, visszatérő motívum a magyar külpolitikai gondolkodásban az orosz vonzalom, de vajon miért?  Mit tartottak száz éve a nemzeti szuverenitás fogalmáról, mennyiben jelentett mást, mint ma és túlhasználjuk-e a fogalmat?

1912. április 15-én elsüllyedt az akkori világ legnagyobb óceánjáró személyszállító hajója, a Titanic. Dr. Lengyel Árpád egy másik, a Carpathia nevű hajónak volt az orvosa. A süllyedő Titanicról 705 ember életét mentette meg. Az orvos az egész történetet leírta, a feljegyzések és a tárgyak, amelyek megmaradtak utána szolgáltatták az alapot unokájának, Völgyi Péterné dr. Reich Márta francia-magyar szakos tanárnak egy kiállításhoz és könyvhöz.

Bodrogi Gyulát, a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas színművészt, rendezőt, színházigazgatót, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagját a 90. születésnapján köszöntöttük.

Polgárpukkasztástól az anarchista színházig.

Para-Kovács Imre vendégei:

Bajtai Zoltán műfordító, zenész és Paizs Miklós zenész, performer.

A műsor vendége Karsai György klasszika-filológus, színháztörténész, irodalomtörténész, egyetemi tanár volt. Vajon ő a történész és műfordító szülei hatására kezdett-e az ókori nyelvekkel és foglalkozni az ELTE-n? Már gyerekként is tanult görögül és latinul? Hogy került ki Párizsba majd Strasbourgba vendégprofesszornak és milyen tapasztalatokkal jött haza? A CEU tanáraként hogy élte meg az egyetem elüldözését, majd utána a Színművészeti Egyetemről való elküldését, ahol a doktori iskolát vezette. Kiváló előadói és tanári képességeit színházi előadásokban is kamatoztatja. Ő egy francia dalt hozott nekünk, a címe: Quand tu danses · szerzője és előadója: Jean-Jacques Goldman.

Ifj. Duda Ernő, a hazai innovációs és startupvilág egyik kiemelkedő alakja, a Magyar Biotechnológiai Szövetség elnöke, sokunkat érintő kérdésekre adja meg a választ: Mi a kapcsolat sejtjeink és az öregedés között? A génjeink mennyire hatnak a betegségeink kialakulására? Hogyan tudjuk mégis megőrizni egészségünket? Mi a hosszú élet titka?

„Ha Moszkvát egy földrengés elpusztítja, addig a pillanatig, elvtársak, amíg a TASZSZ ezt nem jelenti, egy mukk sem jelenhet meg a földrengésről, s pláne nem a pusztításról!” Számtalanszor példálódzott így a nyolcvanas évek elején Lakatos Ernő, az MSZMP KB osztályvezetője, a propagandáért és kommunikációért felelős rettegett politikus. A média helyzete ma és anno… Vendégünk volt Lakatos András újságíró, a politikus fia. 

Háy János, József Attila-díjas költő, író, drámaíró. „Háy János nevű személy nem létezik"- írja első verseskötetében, és valóban Horváth Jánosként született Vámosmikolán. Író, aki nem tartozik semmilyen csoportosuláshoz, író, aki botránykeltő magyar irodalomtörténetet írt, író, aki eredendő pesszimizmusát oldja humorral. Születésnapján köszöntöttük.

Dr. Molnár Zsolt az idén létrehozott Intenzív Terápiás Klinika új igazgatója, egyben a január elejével megalakított Aneszteziológiai- és Intenzív Terápiás Tanszék vezetője. A doktor úr szeretné elősegíteni a nemzetközileg is jegyzett aneszteziológiai és intenzív terápiás kutatásokat, az utánpótlásképzést. Hisz abban, hogy az orvosi munkának igazodnia kell a legfrissebb tudományos ismeretekhez, az új kérdésekre pedig a gyakorló orvosoknak is keresniük kell a választ.

Csikos Sándor a Nemzet Színésze címmel kitüntetett Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, érdemes és kiváló művész, rendező, színigazgató, tanár. 1965-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, ahol 2009-ben a doktorival egyenértékű művészeti fokozatot szerzett. Játszott a Miskolci Nemzeti Színházban, az Irodalmi Színpadon, a debreceni Csokonai Nemzeti Színházban, a Győri Nemzeti Színházban, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban, amelynek igazgatója is volt. "Az ember nem azért dolgozik, hogy díjakat kapjon. Itt vagyok negyvenvalahány éve vidéki színészként Debrecenben, és az külön öröm számomra, nagy elismerés, hogy egy vidéki színész is kap egy ilyen nagy díjat."

Bódy Gergő a Különóra rovatban a közéleti kultúrviták középpontjában álló Herczeg Ferenc életművét elemezte a szakértővel, majd egy kerti munkákkal kapcsolatos horror-legendát tisztázott. A Hátizsákban a Déli-óceán jeges vizeit szelhették át egy kalandorral, a Prokontra a színházi és mozis mobiltelefon-használatról szólt, a Névadóban pedig a Zserbó-szelet nevének eredete elevenedett meg.

Dr. Benedek László pszichiáter, 1976 óta dolgozott a szakmájában, 2011 után Németországban, majd 2013-tól Ausztriában folytatta a hivatását. Felmenői között büszkélkedhet Benedek Elekkel, a nagy mesemondóval,  Benedek Marcell íróval, irodalomtörténésszel, színházigazgatóval. Az édesapja Benedek András író, dramaturg volt, a nagybátyja az orvos-író, Benedek István.

Horváth Mariann világ- és Európa-bajnok párbajtőrvívó, 1996 óta dolgozik sportkommentátorként, közvetített teniszt, alpesi síelést, műkorcsolyázást és persze vívást. Az olimpia légkörét csak sportriporterként ismerte meg, sok emlékezetes közvetítéséből kettő, Szilágyi Áron olimpiai aranya, ezt megkönnyezte és saját unokaöccse, Nagy Balázs korcsolyázása szintén érzelmes reakciókat váltott ki belőle.

Búcsúzunk: Tordy Gézától, a Nemzet Színészétől, a Kossuth- és Jászai Mari-díjas érdemes és kiváló művésztől, aki 85 éves korában hagyott itt minket, és Ferge Zsuzsa szociológustól, életének 93. évében hunyt el. 

Nényei Pál író, drámaíró, középiskolai tanár, egyetemi óraadó, Az irodalom visszavág c. könyvsorozatában többek között a politika és az irodalom viszonyát taglalja igen erősen eltérve a megszokottól. Miért könnyű a politikának kisajátítani Petőfi Sándort? Hogyan lehetséges meghozni a többnyire videókon élő diákok étvágyát a művészethez? Milyen magyar identitás fogalmazható meg Arany János, Babits Mihály, vagy Ottlik Géza művei alapján?

Hábetler András operaénekes, operarendező, orvos 2023-ban a szombathelyi Agora Sportcsarnokban különleges produkciót hozott létre. Johann Strauss A denevér-jének 150 éves jubileumára visszatért a gyökerekhez, az ősbemutatóhoz. Az előadásból készült filmfelvételt az Uránia Nemzeti Filmszínházban vetítik le most. 

Márc. 15. alkalmából Liszt Ferenc- díjat kapott Bellai Eszter operaénekes, a   Győri Nemzeti Színház örökös tagja. A művésznővel beszélgetve egy  fantasztikus, eddig rejtett életút bontakozott ki.

Vasárnap a Magyar Zene Házában mutatja be Magyar Valentin legújabb lemezének anyagát, amely Rachmanyinov műveket tartalmaz Sentimental Moments címmel. A művészt a címválasztásról, a Rahmanyinov művek nehézségéről és berlini tanulmányairól is kérdeztük.

Zenei hírek

Lackfi János József Attila-díjas költő, író, műfordító, szerkesztő tavaly december 24-én szívrohamot kapott, de túlélte. Új életet kapott, amely átgondolásra késztette. Például csökkentette a fellépéseinek számát. Erről is beszélgettünk, de arról is, vajon milyen feladata volt egészen a lemondásáig a köztársasági elnök, Novák Katalin tanácsadó testületében.

Gryllus Vilmos Kossuth- és eMeRTon-díjas zenész, zeneszerző, előadóművész azt vallja, ha kimegy a színpadra, az olyan, mint amikor a csataló meghallja a trombitaszót. Akkor nem lehet nem ott lenni. Gimnazistaként részt vett a Kaláka együttes létrehozásában, amelyben 10 éven át csellózott, verseket zenésített meg és énekelt. Közben a Műegyetemen építész-diplomát szerzett. Először felnőtteknek írta a dalait, később a gyerekeknek is, ismert versek megzenésítése mellett a saját verseiből is.

Mi zajlik az Operettszínházban? Egymás után mondanak fel az ott dolgozó színészeknek, zenészeknek, de olyan is van, aki magától megy el. Makláry László Artisjus-díjas karmester, Érdemes és Kiváló művész negyven éven át volt a Budapesti Operettszínház zeneigazgatója, őt idén februárban küldték el. Pedig a főigazgató ígérete úgy szólt, neki mindig lesz helye az Operettben.

Az Irie Maffia zenekar egykori alapító basszusgitárosa, Havas Miklós egy ideje Mikoo néven dolgozik szólóban saját dalain. Producerkedik, például Walko With Love-ja is a nevéhez fűződik. Egy éve Franciaországban él, ott próbál szerencsét.

Eötvös Péter kétszeres Kossuth-díjas zeneszerző, zenepedagógus, karmester, századunk legelismertebb kortárs operaszerzője, idén március 15. alkalmából kapta meg a Kossuth-nagydíjat. 2024. március 24-én 80 évesen ment el. Tizennégy évesen Kodály Zoltán maga vette fel a Zeneakadémia különleges tehetségek osztályába, ahol zeneszerzői tanulmányokat folytatott, majd 22 éves korától ösztöndíjjal karmesternek tanult Kölnben. Az elmúlt évtizedekben a világ legnagyobb zenekarait dirigálta, többek közt a Berlini, a Müncheni, a Londoni és a Bécsi Filharmonikusokat, első vendégkarmestere volt a Budapesti Fesztiválzenekarnak és a Nemzeti Filharmonikus Zenekarnak. Fim- és színházi kísérőzenék komponálásával is foglalkozott. Alapítványokat hozott létre a fiatal zeneszerzők támogatására. Rá emlékeztünk.

Első vendégünk Fábri Péter, író, akivel folytattuk az immár elmaradhatatlan klasszikusok újratöltve rovatunkat. Ma két igazi közép-európai szerzőről, Jaroslav Hašekről és Rejtő Jenőről beszélgettünk, akik között több párhuzam is fellelhető. Rejtő Jenő egyébként éppen 119 évvel ezelőtt, a mai napon született. Terítéken a Svejk és a Néma revolverek városa.

Ezt követően Révész Emese, az ELTE Modern és Jelenkori Művészettörténeti Tanszékének tanszékvezetője érkezett hozzánk, akivel egy különleges előadás-sorozatról beszélgettünk. Az ő kezdeményezésére indult el A háború témája a képzőművészetben című nyilvános, szabadegyetemi kurzusuk, amely május közepéig tart.

Egy különleges, vacsora-performansz-újcirkusz előadással folytattuk, a stúdióba vártuk Juhász Katát és Lóky Tamást, a Juhász Kata Társulat vezetőit. Témánk, Az utolsó előtti vacsora című lakásszínházi előadásuk, amelyben két „világnyelv” bevonásával, a gasztronómia és a tánc nyelvén szólítják meg a közönséget.

Végül a szívünknek igazán kedves, Winkler Rebeka Johanna érkezett a stúdióba, azaz Rebus, a műsorvezetők nagylánya, akivel a műsor jövőbe tekintő részében a fiatal építészek lehetőségeiről és teveiről beszélgettünk. Megkérdeztük tőle, hogy mit csinál most, min dolgozik és kikkel, és hogy merre tovább?

Közösségépítők – róluk szólt a szerdai Ötös.

Élnek közöttünk olyan emberek, akiknek lételemük a közösségteremtés. Akik számára az ember egyedüliként nem értelmezhető, akik a közös ügyek mögé állnak, és egységet kovácsolnak a részekből. Kiállnak másokért, sokszor szabadidejükben, megfeszített munkával dolgoznak azon, hogy aki szeretné, az tartozhasson valahova. 

Vendégek:

Vágvölgyi Gusztáv Pabló szervezet- és közösségfejlesztő

Papp Janó színész

Hold Krisztina divatszakember

Vásárhelyi Márton színházi műszaki vezető

Brezina Kinga tánctanár

A műsor vendége Novák János zeneszerző, zenész, rendező, a Kolibri Színház igazgatója volt. Mikor kezdett el zenét szerezni és hogyan alapította meg társaival együtt a Kolibrit, amit több mint 30 éve vezet (ezzel ő a legrégebben regnáló színigazgató). Mik voltak a legnagyobb sikerei rendezőként és hogy működik a csecsemőszínház, amit ő hozott Magyarországra. Gitárt is ragadt, hogy élőben énekeljen valamit abból a rengeteg dalból, amit eddig megírt. Ő Kosztolányi Dezső: Hatalmas ősz c. dalát választotta, saját megzenésítésében- előadó: Latinovits Zoltán

Herczeg Zoltán divattervező, designer, egyedi stílusa és látásmódja nem csak a divatban, de a közéletben is különlegessé teszi. Különös hangsúlyt fektet a fenntarthatóságra, a környezettudatosságra. Azt vallja, "a kicsi szép”, merjünk hát kicsi, de leginkább önmagunk lenni. Olimpiai csapatnak csakúgy tervezett kivonuló formaruhát, mint multicégeknek hostess ruhákat, színházaknak, vagy filmeknek jelmezt, de tervezett bútort, cserépkályhát, kandallót, kerékpárt, szemüveget.

Borbély Zoltán ügyvéd, labdarúgással kezdte pályafutását, majd sportriporter lett, különböző világeseményekről közvetített, volt ügyész, ügyészségi szóvivő, az MLSZ elnökségi tagja, jogi igazgatója, szóvivője. Több portréfilmet készített, köztük az olimpiai bajnok ökölvívóról, Papp Lászlóról, és az Aranycsapat legendájáról, az olimpiai bajnok Hidegkuti Nándorról. Most, a közelmúltban lezajlott tragikus kimenetelű események kapcsán beszélgettünk.

Hidvégi B. Attila újságíró, a RomNet főszerkesztője, a 2024-es Radnóti Miklós antirasszista díj egyik kitüntetettje. Szervezője és résztvevője az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) szombati végbúcsúztatásának, a Cipők a Duna-parton budapesti holokauszt-emlékműnél. A dicsőségben soha nem tündöklött érdekképviseleti szervezet temetésére várja mindazokat a parlamenti politikusokat, kormánytagokat, közéleti szereplőket, akik az elmúlt évtizedekben, de főként a jelenlegi kormányzati ciklusban szöget vertek az önkormányzat koporsójába. A gyászszertartáson leróhatják kegyeletüket mindazok, akik akár nyíltan, akár titokban örvendeznek az 1995-ben létrehozott, összesen 7 választási ciklust megélt testület végelgyengülésben bekövetkezett halála miatt.

Dr. Csernus Imre pszichiáter, a magyar női vízilabda-válogatott sportpszichiátere, jó pár éve elköltözött a fővárosból, az egyéni terápiák helyett előadásaival igyekszik segíteni az érdeklődőknek. Nem hétköznapi, szókimondó stílusával anno hamar felhívta magára az emberek figyelmét, ez a szókimondása azóta sem igen változott.

Folytattuk a klasszikusok újratöltve rovatunkat, ezúttal Szabó Magda műveiről beszélgettünk. Szilágyi Zsófia irodalomtörténészt, egyetemi tanárt kérdeztük arról, hogy miért érdemes manapság is levenni a könyvespolcról olyan remekműveket, mint az Abigél, vagy a Tündér Lala. Ezt követően Cziffra György életéről  beszélgettünk, pontosabban arról, hogy mit rejt az a bizonyos Cziffra-dosszié, amit az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában nyílt kiállításon mutattak be. A stúdióba a főlevéltárost, Vörös Géza.

Ezt követően FÉM Színház alapítói, Cziczó Attila és Jendrics Anikó voltak a vendégeink, akiket az önerőből alapított színház és összművészeti közösségi tér működéséről és programjairól kérdeztük. Különös tekintettel arra, hogy maguk írják és rendezik az előadásaikat. Végül Gyárfás Dorka filmkritikust, újságírót vártuk a stúdióba, akivel egy új francia filmről beszélgettünk. Tegnap óta vetítik a mozik Stéphane Brizé Őszi sanzon című filmjét, amely a velencei filmfesztivál versenyprogramjában mutatkozott be.

Psota Irén-díj 2024. Stúdiónkban az idei, tegnapelőtt kitüntetett Kiss Mari színművésznő. Aki azokban a hetekben született, amikor Psota Irén a Madách Színházhoz került, mégis aztán több mint három évtizedig közös öltözőből indultak színpadra. A délelőttben Psota Irén dalai is felcsendültek. 

A Költészet Világnapját Zsurzs Kati színésznővel és Petruska András dalszerzővel, előadóművésszel köszöntöttük.

Első vendégünk Margócsy István, irodalomtörténész, kritikus, a reformkori magyar irodalom és különösképpen Petőfi Sándor költészetének elismert kutatója. És ki másról is beszélgetnénk vele - az immár elmaradhatatlan klasszikusok újratöltve rovatunkban – mint a lánglelkű költőről, Petőfi Sándorról? Terítéken a János vitéz és Az apostol.

Ezt követően a Harmadrosta Csoport alapítója és vezetője, Szigeti Balázs rendező érkezett a stúdióba, akit a pár éve alakult színházi társulat működéséről, alapértékeikről és a groteszk iránti vonzódásukról kérdeztünk. A napokban játszották utoljára a Mein Kampf című előadásukat, kíváncsiak vagyunk a terveikre, vagyis arra, hogy hogyan tovább?

Gondolták volna, hogy a magyar karikatúra története egybeesik az 1848-as márciusi forradalommal? Mi több, komoly összefüggésben áll a sajtószabadság kérdésével is? Vendégünk volt Marabu, az egyik leghíresebb magyar karikaturista, akivel a műfaj sajátosságairól, és a karikatúrák fájó hiányáról is beszélgettünk.

Végül Gulyás Adriennt vártuk a stúdióba. A fiatal történész kutatási területe a reformkor és a szabadságharc nőtörténete. Egészen pontosan a honvédnők (és az álhonvédnők), a kémnők és a markotányosnők szerepeit vizsgálja és felteszi a kérdést, hogy miért nem tudunk arról, hogy a szabadságharcban bizony nők is harcoltak?

Gazdik és kutyusok, akik együtt járnak színházba, közönségként, de akár színészként is. Sámán Marcell diplomaosztójára pedig kapott egy doktori fejfedőt. A vakok számára kiképzett kutyák komoly segítséget a mindennapi életben. Kiderült az is: kis odafigyeléssel hogyan lehet egy vak ember turista, de akár idegenvezető is, de a mai beszélgetés központjában a Baráthegyi Vakvezető Kutya Iskola növendékei voltak.

Vendégek:

Lukács Ágota és Kopa Marcell

Gyönyörű fekete,  göndör haja volt,  hatalmas sötétbarna szeme és kreol bőre. Mindenki imádta az állami gondozó intézetben, ahová  egészen kicsi fiúként került. A hányatott gyerekkor ellenére máig az a legjellemzőbb rá, hogy derűs mosoly ül az arcán, láthatóan élvezi az életet. Szinte csodával határos módon derült ki, hogy a kicsi korától vágyott színészi és előadó művészi hivatásra mennyire alkalmas, így egyenes út vezetett a Színház-és Filmművészeti Főiskolára. Ma ismert színész, a Víg Színház után szabadúszóként sokféle szerepet és színházat kipróbált, s legújabban rádiós műsorvezető kollégaként is találkozhatunk vele és feleségével itt a Klubrádióban. Kálid Artúr a Dobszerda vendége, aki ugyan sokat mosolyog, de arról, amit ma mindannyian átélünk, rendkívül keserűen beszél.

Kínai gépekkel tarolhat egy kis magyar cég az állami CT- és MR-beszerzésen – Gáti Júlia, a HVG újságírója, a témában írt CIKK szerzője

Árulónak tekinti a Hamász a gázai segélyek biztosításában Izraellel együttműködő palesztinokat – Nagy Gabriella, az izraeli Új Kelet online lap főszerkesztője

Növelheti-e az inflációt a béremelés? – Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője

Külföldön visszaüt a NER magántőkealapos trükkje – Bucsky Péter, a G7 újságírója, a témában írt CIKK szerzője 

Ügyvédhez fordultak, és a máig elmaradt kártérítésükért küzdenek a Nemzeti színház sérült színészei – Borbély Zoltán ügyvéd

Lemondott a Kétfarkú Kutya Párt éléről Kovács Gergely és Döme Zsuzsanna – Lakner Zoltán politológus, a Jelen főszerkesztője

Megváltoztatják a Facebook algoritmusát, tovább nő a buborékhatás? – Ződi Zsolt jogász, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatója

Színházi büfék ételei – Bodrogi Fűszeres Eszter, gasztroblogger

Ókovács büféje, Vidnyánszky színházi "diplomáciája". Csáki Judit aktuális kulturális botrányokról (keddi Reggeli Személy)

Kukorelly Endre író – Alkotóművész csak ne politizáljon? (hétfői Reggeli Személy)

Pogátsa Zoltán szociológus, közgazdász – Amerika választás előtt - a Trump-jelenség (Eurozóna) 

Politikai ellenfeleink gyámság alá helyeztetése. Egy igazán abszurd történet Gyuláról – Bod Tamás, a Magyar Narancs újságírója (Azt beszélik)

Zoltán Mária Flóra festőművész legújabb kiállításának témája a szenvedés, ami ugyan kitörölhetetlen nyomot hagyott a történelmünkben és a lelkünkben, a legjobb válasz rá az alkotás, az újat teremtés gyógyító ereje. "A múltat elveszítettük, a jövőt még megmenthetjük, a tragédiák megtörténtek, a halottakat nem támaszthatjuk fel, de a jobb élet esélyét továbbadhatjuk az utódainknak" – vallja a művész.

Hajdu Szabolcs filmrendező Ernelláék Farkaséknál című filmje után megérkezett a trilógia második része, a Kálmán-nap. Hogy miről szól ez a film? Kálmánhoz és a feleségéhez Olgához vendégségbe érkezik egy baráti házaspár. A sűrűsödő koccintások mentén gyorsan felsejlenek a már nehezen titkolható párkapcsolati nehézségek, a szexualitás hiányából fakadó feszültségek, morális dilemmák és a gyermeknevelés körüli konfliktusok.

Csankó Zoltán Jászai Mari-díjas színészt nemcsak a színpadról, de többek közt Kenneth Branagh, Kevin Spacey, vagy John Travolta szinkronhangjaként is ismerhetjük. 2023-ban harmadszor került be a döntőbe és végre haza is vihette a Kaszás Attila-díjat.

Pálos Hanna Junior Príma díjas színésznő tanulmányait Kaposváron kezdte, de nem felelt meg az elképzeléseinek, így onnan Berlinbe ment dolgozni egy évre. Végül 2012-ben végzett a Színművészeti Egyetemen, azóta pedig a Katona József Színház tagja. Édesapja Pálos György operatőr, és az egyik testvére követte is a pályán. Hannát annak idején Vastaps-díjjal jutalmazták a Lélegezz című előadásban nyújtott alakításáért, amely a gyermekvállalás felelősségét boncolgatja.

Kitanics Márk igazságügyi pszichológus, túsztárgyaló azt mondja, a kriminális cselekmények mindig tükrei a társadalom állapotának, mindig összefüggnek egy ország gazdasági helyzetével. Ahogy gyengül a gazdaság, a társadalom egyre szélesebb rétegei szakadnak le, szegényednek el, ezzel párhuzamosan nő a vagyon elleni bűncselekmények száma. Ahogy pedig nő a feszültség az emberekben, úgy válnak gyakoribbá a testi sértések és az emberölések.

Első vendégünk Forgách András, író, műfordító, dramaturg volt, akivel az immár elmaradhatatlan klasszikusok újratöltve rovatunkban egy meseregényről, A végtelen történetről beszélgettünk. Előzetesben annyit, hogy nem véletlenül választottuk éppen nőnapra ezt a művet. Mindemellett szó volt egy másik klasszikus szerzőről is, akivel vendégünk az elmúlt 3 évét töltötte.   

Ezt követően a KV Társulat alapítói, Urbanovits Krisztina és Száger Zsuzsa érkeztek a stúdióba, akiket az immár 17 éve működő független színházi társulat működéséről, alapértékeiről, a női témák iránti elkötelezettségükről kérdeztünk. Vagyis, arról, hogy nőként, hogyan látják a világot? És hogyan tudják nekünk megmutatni - főleg, hogy ebben az évben a fennmaradásukért kell küzdeniük.

Jártak már olvasókörökben? A női olvasókörökkel ismerkedtünk meg. Egészen pontosana Budapesti nők elnevezésű programsorozatról kérdeztük az alapítókat, Ruff Orsolyát és Szeder Katát, akik arra kíváncsiak, hogy kik voltak azok a nők, akik rajta hagyták kéznyomukat a városon?

Végül Szekeres Laura Virág, fiatal, pályakezdő fotóművész érkezett hozzánk, aki amellett, hogy érzékeny női alkotó, könyvkötéssel, permakultúrával is foglalkozik, fontos számára a természet, az ember és a föld kapcsolódása.

Miért és milyen klasszikusokat érdemes olvasni, vagy újraolvasni? Erről beszélgettünk mai vendégünkkel, Gács Anna, irodalomtörténésszel, kritikussal, az immár elmaradhatatlan klasszikusok újratöltve rovatunkban. Témáink Molnár Ferenc és Virginia Woolf regényei lesznek.

Ezt követően Nagy Gergely, író, kritikus érkezett hozzánk, akit a független képzőművészet elmúlt 10 évéről fogunk kérdezni. Arról, hogy milyen lehetőségek, milyen terepek maradnak a független alkotók számára, és mi minden tűnik el, ami fontos. Az apropót a nagy sikerű Kritikus kultúra konferencia tapasztalatai adják.

Szőke Abigél színésznővel folytattuk. Bár nagyon fiatal, és az egyetemi évei sem úgy teltek, mint tervezte, mégis jól ismerhetjük őt, például az Akik maradtak című filmből, vagy a Tündérkert sorozatból. A pályakezdés nehézségeiről, terveiről, a színházi és a filmes indulás eltérő tapasztalatairól is kérdeztük őt.

„A bridzs túl fontos ahhoz, hogy komolyan vegyük” – hangzik az Oscar Wilde-idézet, amit azért is citáltunk ide, mert erről a különleges kártyajátékról beszélgettünk következő vendégünkkel, Bérczi Lindával beszélgetni. Mit tud a bridzs - kérdezzük tőle -, és miért nem lehet a ellenállni neki?