„Régi idők focija” helyett régi idők újságírása – és a mai, vidéken és Budapesten. Vendégünk volt a Népszabadság és az ÉS főszerkesztő-helyettese, több mint egy évtizedig az egyik főiskolán a kommunikáció tanszékvezetője, és mint ilyen, a megyei lapok kutatója. Most már 80 éves, de továbbra is ő egyike azoknak a szakértőknek, akiknek van reális, tapasztalatokon és méréseken alapuló képük a magyar sajtóról. Vendég: Zöldi László.
Ismeretterjesztő műsor, de nincsenek tabu témák...
Ha megkérdeznénk 100 embert, ki volt a magyar cionista ellenállás vezetője, 99 biztosan Kasztner Rezsőt mondaná (már ha hallott egyáltalán a magyar cionista ellenállásról), pedig a vezető (legalábbis hivatalosan) Komoly Ottó volt. Róla Izraelben van egy helység elnevezve (Jad Nátán) és utca Tel-Avivban. Nem volt már fiatal ember, amikor ezt az életveszéllyel járó feladatot vállalta. Miért tette? Mit ért el? Hogyan halt meg? Vendég Olosz Levente történész.
Szénási Jonatán a rendszerváltás előtt szolgálatmegtagadó volt, és csak azért nem csukták le, mert mire megszületett volna az ítélet, megszűnt a rendszer. Most már néhány évtizede református pap, börtönlelkész, az elítélteket rendszeresen kiviszi, hogy a környékbeli zsidó temetőket takarítsák. Ő volt az adás vendége.
Hosszú időn át a magyarok által legutáltabb személy Hentzi tábornok volt, aki 1849-ben, amikor a honvédhadsereg felszabadította Budát, a Várból ágyúkkal megbombáztatta Pestet. Később akadtak olyan emberek, akik ennél nagyságrenddel nagyobb szörnyűségeket követtek el, így aztán Hentzi neve feledésbe merült. Az egyik kitűnő történészünk most írt róla egy hosszú tanulmányt, amiben „budavári Leonidász”-nak nevezte. Miért? Vendégünk Hermann Róbert.
Néhány évvel ezelőtt eltörtem a bokámat. Nem volt szörnyű ügy, hat hét fekvő- aztán négy hét járógipsz. Megpróbáltam mankóval és kerekesszékkel közlekedni. Nálunk a lift és a kapu között van 7 lépcsőfok. A kapu nyitógombja a tolószékből nem elérhető, túl magasan van. A kerekesszék csak akkor fér ki a kapun, ha mindkét szárnyát kinyitjuk, de a riglit csak álló ember éri el. Ja, és a liftbe a kerekesszék csak akkor fér be, ha valaki a lábtartót leszereli. Más: kíváncsiságból egyszer fogtam nagyapám fehér botját és megpróbáltam behunyt szemmel elmenni fodrászhoz. Nagyon nagyot estem, majdnem újra eltörtem a bokámat. Stb. Vendég: Mellár Erzsébet, a VGYFMSZ elnöke.
1929. október 24-én összeomlott a New York-i tőzsde, ez volt a „Fekete csütörtök”. Azóta jónéhány nagy válság zajlott le, miért? Két amerikai közgazdász úgy vélte, az összeomlások mögött lélektani okok állnak, mániák és pánikok okozzák a bajt. Mások szerint a világot periódikusan újra és újra megrázó gazdasági válságok a kapitalizmus lényegéhez tartoznak. Hasonló ez ahhoz, mint hogy kígyó levedli a régi bőrét, a gazdaság is lerázza magáról az elavult struktúrákat. Mikor jön a következő? És mi vár egy olyan kis belső piaccal rendelkező gazdaságra, mint Magyarország? Vendég Felcsuti Péter.
Van egy kis falu Magyarország keleti részén, a román határ mellett. Az a neve Esztár. (Régen az Eszter szóból eredeztették kiindulva abból, hogy a falu címerében hatágú csillag látható. Valószínűbb, hogy ’Sztári’ nevű valamikori földbirtokosról kapta a nevét.) A falu sokáig vegetált, most virágzik. Mi történt? Mi változott meg? Él benne ezer ember, de kulturális élet, sportélet, fesztiválok jellemzik. Nemrég kiadtak egy kötetet a falu kitüntetettjeiről. Színvonalas életminőség falun. Mi a titok? Vendég a polgármester, Szécsi Tamás.
Szlovák volt-e Kossuth Lajos? Mennyire volt illiberális a Masaryk-i Csehszlovákia? Mi a különbség a szlovák és magyar történelemszemlélet között? A közép-európai térségre jellemző a történelmi traumák öröklődése, és ezek tárgyalása általában nem része a tanterveknek. Többek között Szlovákiában és Magyarországon sem szembesülnek kellő módon a diákok azzal, hogy ez a két nemzet hosszú évszázadokon keresztül, máig tartóan közösen alakította országaik sorsát, mindkét nemzet narratíváiban a másikat kizáró szemlélet dominál. A Történelemtanárok Egylete és a Denník N hírportál magyar nyelvű lapja, a Napunkaz Európai Unió finanszírozásával konferenciát rendezett abból a célból, hogy kezdjük el végre rendezni közös dolgainkat. Vendégünk Bárány Balázs a TTE alelnöke és Miklósi László, a TTE elnöke.
Adva van egy buzgó kereszténynek nevelt, zárdában tanuló kislány, aki, amikor megütötte az apáca, azonnal visszaütött. Így kezdődött önálló pályája. Felnőttként embereket ment a holokauszt alatt (ezért meg is kapta a Jad Vasem-díjat), aztán leleplezi a kékcédulás választási csalást, ezt egy hatéves társasutazással jutalmazták, Vorkutába, a sarkkörön túlra. Verseit Orbán Ottó nagyszerűeknek nevezte. Sosem volt férje, de papíron nyolcszor házasodott, hogy segítse a menekülőket. Nem született gyereke, de unokája van, ő volt a műsor vendége, Karig Luca. És akiről beszélgetünk: Karig Sára.
Hétfő este kezdődnek az őszi nagy ünnepek, ma este van Erev Ros Hasana. Az Újévnek két fontos, nem vallási komponense van: egyrészt az önvizsgálat, másrészt az újrakezdés. Az adás vendége Heisler András.
Van egy tréfás szólás, miszerint valójában nincs igazságszolgáltatás, hanem csak jogszolgáltatás van – de Magyarországon az sincs. Ki lehetne dolgozni egy olyan motiváló pontrendszert, ami a bíróságok működését a lehető legmaximálisabban vinné el az igazságszolgáltatás irányába? Vendég Fiegler Csaba.
Eredetileg jogászként végzett. Aztán újságíróként, íróként, szerkesztőként, kommunikációs szakemberként, forgatókönyv-íróként folytatta a pályáját. Dolgozott a Magyar Televízióban, a Magyar Nemzet, a Képes7, a Kurír, a Griff, a Népszava, a Magyar Hírlap, a Világgazdaság szerkesztőségében. Volt a Budapesti Nemzetközi Bor- és Pezsgőfesztivál sajtófőnöke, a Bolyai-díj sajtó- és kommunikációs vezetője és 10 éven át a Kossuth Kiadó Zrt. kommunikációs vezetője. Az újságíró iskolán azt tanította, miként kell interjút készíteni. Vendég László Ágnes.
Nagyon szegény családban született, az utca nevelte, aztán elvégezte a jogi egyetemet, és doktorált filozófiából és szociológiából is. „Házi használatra” hatalmas világtörténelmet ír, miközben az ország egyik legnépszerűbb politológusa. Vendég Kéri László.
Az európai irodalomban a zsidó csak mint egzotikum jelent meg a 19. századig. Biblikus témákról írtak, de a kortárs zsidóság létét észre sem vették. Nálunk Csokonai Vitéz Mihály egy versében említi, hogy a zenészek zsidók. Ennyi. Aztán jött Petőfi Sándor és Arany János, és a helyzet megváltozott. Hogyan? Vendégünk Vári György.
Ismeretterjesztő műsor, de nincsenek tabu témák...
A francia szélsőbal vezére, Jean-Luc Mélenchon, aki 2014-ben azt írta, hogy „A NATO elvesztette a Krímet – ez jó hír”, és aki 2017. április 23-án tartott első elnökválasztási fordulón a szavazatok 19,6%-át szerezte, és tavaly olyan határozati javaslatot nyújtott be a francia parlamentnek, amely apartheidállammá nyilvánította volna Izraelt, az október 7-i támadás után pedig terrorakció helyett „a palesztin erők fegyveres offenzívájáról” beszélt „Gáza, Ciszjordánia és Kelet-Jeruzsálem Izrael általi megszállásának intenzívebbé válásának kontextusában”.
Spanyolországban a Podemos vezette szélsőbalos pártszövetség, a Sumar egyes tagjai tartózkodtak, mások nemmel szavaztak a finn és svéd NATO-csatlakozására, és élesen ellenzik a fegyverszállításokat Ukrajnába. A kommunista párt elnöke úgy nyilatkozott, hogy „A megszállt népeknek joguk van megvédeni magukat”, és nem volt hajlandó terrorszervezetnek nevezni a Hamászt. Yolanda Diaz munkaügyi miniszter pedig arra biztatta Európát, hogy álljon ki az izraeli apartheid ellen.
Amerikában Cornel West tekintélyes fekete polgárjogi harcos, egyetemi tanár úgy véli, Ukrajnában „proxyháború folyik az Amerikai Birodalom és az Oroszországi Föderáció között”, amit a „NATO bővítése provokált ki”. Most pedig, bár elítélte a Hamászt, hozzátette: Izrael „75 éve ártatlanokat öl”, „ördögi megszállás” alatt tartja Palesztinát, az erőszakért pedig „elsősorban” Izrael és az Egyesült Államok felel. Mennyire erős a palesztinbarát és egyben Izrael ellenes mozgalom a fejlett világban, Nyugat-Európában és Amerikában? És miért? Vendégünk Gadó János szociológus, újságíró, a Szombat munkatársa.
Nem hitt Istenben. Most mélyen vallásos. Katolikusnak nevelték, most izraelita. Az imák alatt cigarettázott, most szombaton még mandzsettagombot sem hord. Eleinte pacifista volt. Hosszú ideig élt Izraelben, úgy aludt éjszaka, hogy a párnája alatt tartotta a fegyverét, mindenre készen. Azt szokta mondani, hogy a kóserság egy 3336 éves HCCP. Vendég: Szabó György.
Öt nyelven beszél. Évekig élt Izraelben, Ramat Avivban, Petah Tikván, majd Hederán. Aztán rockzenész lett Londonban, mondjuk így, mérsékelt sikerrel. Aztán filozófiát tanult Németországban. Amikor már sikereket ért el ebben a szakmában, Romániába, Erdélybe költözött, Nagyhegyesre, ahol kecskepásztorként folytatta a karrierjét. Dolgozott pincérként és recepciósként is. Most Magyarországon él, író. Egyik novellája arról szól, hogy ették meg Názáretben az autójukat a tevék. Vendégünk Sheer Róbert.
Ismeretterjesztő műsor, de nincsenek tabu témák...
Miért volt az amerikai Alapító Atyák, mint például Thomas Jefferson, James Madison és John Adams kiemelt olvasmánya a Mózes ötödik könyve, a Deuteronómium? Mit tanít a Biblia és a zsidó hagyomány az olyan modern jogelvekről, mint az elfogulatlanság, az igazságosság, a tanúvallomások tisztasága, az ártatlanság vélelme? Maimonidesz azt írta. "jobb és kielégítőbb ezer vétkes személyt felmenteni, mint egyetlen ártatlant megölni.” (Misné Tóra). Mennyiben alapozza meg a zsidó vallási szemlélet a modern jogállamot? És ha a Héber Biblia (keresztény olvasatban: az Ószövetség) jóindulatú törvényessége és egy mai ország politikája több ponton ütközik, nevezhető-e az az ország kereszténynek? Vendég Gábor György professzor.
Ismeretterjesztő műsor, de nincsenek tabu témák...
Mit olvasnak a gyerekek és mit kellene olvassanak? Van-e haszna a kötelező olvasmánynak és az olvasónapló-írásnak? Milyen a magyarirodalom ismertsége külföldön? Miért nem népszerű nálunk az e-book? Mit csinál egy irodalmi ügynök? Vendég Moldova Júlia, Moldova György lánya.
Néhány héttel ezelőtt Perintfalvi Rita katolikus teológusnővel beszélgetett Szunyogh Szabolcs műsorvezető arról, hogy a korszerűen értelmezett katolicizmusnak mi a problémája a magyar egyházzal. Most egy protestáns lelkészt kérdezett ugyanerről, Szűcs Balázst. Mi a véleménye arról, hogy korunk kérdéseire milyen választ ad a magyar reformátusság, és szerinte milyeneket kellene adnia? Van-e még érvényes üzenete a korunk problémáira Luther és Kálvin egyházának?
1944-ben az Antiqua Irodalmi és Nyomdai Rt. gyártotta le azokat a védleveleket, amelyeket a nagykövetségek hivatalosan, engedéllyel megrendeltek. Az igazgató, Wiesmeyer Emil éjszakánként, néhány beavatott munkatársával, a legnagyobb titokban, a dolgozók tudta nélkül, saját pénzén, eredeti klisével kinyomtatott még tizenötezer, az eredetivel mindenben azonos tulajdonságú védlevelet. Aztán az ötvenes években koholt vádakkal bebörtönözték. Vendégünk a fia, Wiesmayer Gábor.
Endrődy Orsolya az ELTE PPK Interkulturális Pszichológiai és Pedagógiai Intézetének oktatója. Gyermekkortörténet, kéttannyelvűség, multikulturális nevelés a témái. Foglalkozik a nők helyzetének változásával. Volt vendégtanár Thaiföldön, Vietnámban, Malajziában és Japánban. 5 évet élt Oszakában, és dolgozott nemzetközi óvodában. Én azt tanultam, hogy a reneszánsz óta a szépség mértéke a meztelen emberi test. Endrődy Orsolya írt egy tanulmányt arról, hogy a festmények alapján milyen volt a reneszánsz gyermekképe? Gyerekkép-ügyben is tanulhatunk a reneszánsztól? És mit?
Az iskola jövője – utópiák és disztópiák címmel konferenciát rendezett a Magyar Pedagógiai Társaság. Mi a disztópia? „A disztópia valamilyen, a jelenleginél rosszabb világ/társadalom víziója. A disztópikus társadalom számos művészi alkotásban megjelenik, ezek többsége a jövőben játszódik. Az ilyen társadalmakat általában elembertelenedés, atomháború, elnyomó, totalitárius rendszerek uralma, természeti vagy társadalmi katasztrófa jellemzi, amely a társadalom drámai hanyatlásához vezet. Gyakran ínség, szegénység, elnyomás, erőszak, járványok, szennyeződések lépnek fel. A disztópiát bemutató alkotások gyakran valós világproblémákra hívják fel a figyelmet, legyen az társadalmi, környezeti, politikai, gazdasági, vallási, pszichológiai, etikai, tudományos vagy technológiai jellegű. Néhány szerző a fogalmat olyan, a valóságban létező társadalmi formákra is alkalmazza, jellemzően totalitárius államokra, ahol úgy érzik, a társadalom szétesőben van és az összeomlás felé közeledik.”
Vendégünk Trencsényi László, az MPT elnöke.
Milyen a magyarországi szegénység mintázata? Milyen a gyerekkori és időskori szegénység mélysége? Hogyan változott a szegények helyzete a rendszerváltás óta? Mennyire képes kezelni a magyar állam ezeket a problémákat? A karitatív szervezetek munkássága mennyire eredményes? Milyen a helyzetünk nemzetközi összehasonlításban? Mi a perspektíva? Melyek volnának a legsürgősebb teendők és milyen változtatásokat kellene végrehajtani, hogy hosszútávon is javuljon a helyzet? Vendég Bass László szociológus.
Tiszavasváriban naponta hat kilométert kell gyalogolniuk a gyerekeknek, hogy eljussanak az iskolába. A roma gyerekeknek – mert az integráció jegyében megszüntették a telepi iskolájukat, viszont buszjáratról nem gondoskodtak. A jogvédők felháborodásának hatására a polgármester elhatározta, hogy megoldja a problémát. Nem, nem buszjáratot indít, hanem újra megnyittatja a lerobbant állapotban levő szegregált iskolát. Vendég Ónodi-Molnár Dóra.
Győri György nagyszerű pedagógiai szakíró volt. Annak idején somér volt, lőtt is egyet a pisztolyával (senkit nem talált el), aztán Auschwitz, Mathausen. Az ő világa olyan volt, amilyennek ő látta. Még Mathausenben is képes volt jó embert találni az őrök között. Négy remek fia született, valamennyien kiválóak a maguk szakmájában. Egyik unokája, Győri Márton festőművész, fantasztikusan szép foltképeket fest. Az ő fia tizenhét évesen már zeneszerző, albumot tett fel a Spotify-ra. Az adás vendégei Győri Marci és fia, Brumikó.
Ismeretterjesztő műsor, de nincsenek tabu témák...