Archívum

A szociálisan érzékeny szállásadók és speciális szálláskeresők között tölt be közvetítő szerepet az Időház. Az országos karitatív kezdeményezés célja, hogy a krónikus betegségben szenvedő felnőtteknek és gyerekeknek rövid időre ingyenes szállást kínáljon a kikapcsolódás, a pihenés és a gyógyulás céljára a szállástulajdonosok önkéntes segítségével. Elsőként az ötletgazda-alapító Drávai Tamás volt a vendégünk. Őt a műsor második felében Harsányi Kis Nikoletta követte, aki nemrég a családjával Bükkszéken töltött néhány pihentető napot az Időház segítségével.

Népszerűsíteni az esélyegyenlőséget és a befogadást, valamint megtapasztalni, hogy milyen erő rejlik a közös együttműködésben. Ez a célja a 12. alkalommal megszervezett balatoni tandemtúrának, amely során látássérültek és épek együtt tekernek. A Mozdulj! Közhasznú Egyesület programja szeretne másokat is inspirálni, és rámutatni az integrált rendezvények fontosságára. Tálos Mónika, a szervezet alelnöke volt  a vendégünk.

Ismét elindult a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület az 'Év Madárbarát települése' pályázata. A mintaprojektre olyan önkormányzatok jelentkezhetnek, amelyek már tettek lépéseket annak érdekében, hogy az ember és a természet összhangja újból létrejöhessen, és amelyek közterületein, intézményeiben már vannak kihelyezve madárvédelmi eszközök. Arról, hogy a pályázat által képviselt értékek miért mutatnak jóval túl a puszta madárbarátságon, Orbán Zoltán, az MME szóvivője mesélt.

Azokat az innovatív kezdeményezéseket és ötleteket ismeri el az IFKA Társadalmi Innovációs Díj, amelyek régóta meglévő környezeti, egészségügyi, közösségi és más problémákra kínálnak új megoldásokat a helyi közösség számára. Az idei nyertesek közül ma kettő mutatkozott be.

Elsőként Kolosai Nedda, az ELTE Tanító- és Óvóképző Kar egyetemi docense, a Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium egyik kutatója. Ő az Impact Hub Budapest különdíját vehette át a kutatócsoportja által kidolgozott élményközpontú múzeumi foglalkozásért.

A műsor második felében Istenes Petra Eszterrel beszélgettünk, aki az énprojekt.hu vezetőjeként a segítő szakértőhöz járást szeretné egyszerűbbé, elérhetőbbé és elfogadhatóbbá tenni. Ő az IVSZ – Szövetség a Digitális Gazdaságért Különdíját nyerte el.

Júniustól új helyen üzemel az Artemisszió Alapítvány által működtetett Mira Ház, amelynek célja, hogy befogadó teret teremtsen Budapesten élő külföldieknek, menekülteknek és helyieknek a találkozásra és az egymástól tanulásra. A házban számos ingyenes közösségi, integrációs, valamint oktatási program zajlik. A fővárosba érkező menekültek számára sokszor a Mira közösség az egyetlen híd, ami összeköti őket a szélesebb magyarországi társadalommal. Az alapítvány most közösségi adománygyűjtő kampányt indított. Kisgyura Eszter program menedzsert, a Mira Ház vezetőjét kérdeztük.

A szkizofréniát a rokkantsághoz vezető 20 leggyakoribb ok között tartják számon, az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint körülbelül 24 millió ember lehet érintett. A Semmelweis Egyetemen most egy világviszonylatban is egyedülálló, virtuális valóság alapú terápiát tesztelnek, mellyel a szkizofrén betegek kommunikációs- és érzelem-észlelési készségét fejlesztik. A betegséggel küzdők számára az egyik legnagyobb kihívás, hogy a gyógyszeres kezelés után visszailleszkedjenek a társadalomba. Ebben a rehabilitációs folyamatban tud segíteni az új eljárás, melyet az egyetem szakemberei dolgoztak ki. Vendégünk Dr. Simon Lajos egyetemi docens, az intézmény Virtuális Valóság és Emóció kutatócsoportjának vezetője.

A 2023. július 1-jei adás ismétlése:

Az MTA-ELTE Autizmus Szakmódszertani Kutatócsoport és az Autisták Országos Szövetsége egy olyan informatikai applikációt fejleszt közösen, amely autista gyerekek és szüleik életét teheti könnyebbé. A nemzetközi szinten is egyedülálló programról Havasi Ágnest, az MTA-ELTE Autizmus Szakmódszertani Kutatócsoport kutatásvezető-helyettesét kérdeztük. Mesélt arról a példatárról is, amit a kutatócsoport jelenleg is fejleszt, és amely mindennapi pedagógiai dilemmákra kínál majd gyakorlati megoldásokat pedagógusok és gyógypedagógusok számára.

Az adás második felében egy új magyar rekordól számoltunk be. A "Mesélj, Csömör! Olvass velünk!" 168 órás felolvasómaraton keretében 7 napon és 7 éjszakán át sikerrel döntötték meg a megszakítás nélküli csoportos váltó meseolvasás fennálló időtartam rekordját. A kísérlet több mint tízezer perce alatt a település lakói és a vendég felolvasók 495 művet olvastak fel. A legfiatalabb résztvevő egy 6 éves kisfiú, a legidősebb felolvasó pedig nyáron tölti be 84. életévét. Bihari Réka, a Csömöri Kulturális Összeesküvés Mozgalom egyik képviselője avatott be a részletekbe.

Két középiskolás ötlete nyomán született meg a Balzac nevű YouTube csatorna, amelynek célja, hogy a fiatalok szemszögéből mutassa be a politikát és a közéletet. Weiner Dani és Kenyeres Kristóf azt szeretnék, ha a korosztályuk könnyen érthető módon tudna tájékozódni a közéleti kérdésekről. Vajon mi indította őket arra, hogy saját médiumot alapítsanak, és hogyan dolgozzák fel a számukra fontos témákat? Erről kérdeztük a Balzac két társalapítóját.

A műsor második felében a két középiskolás eddigi egyik legfontosabb videója kapcsán Mátrai Ildikóval, az Adománytaxi programvezetőjével beszélgettünk. A kezdeményezés ötlete még a 2015-ös menekültválság idején fogant meg, amikor láthatóvá vált, hogy milyen sokan, sokféleképpen szeretnének és tudnak segíteni, ahogy az is, hogy ha adományozásról van szó, hihetetlen lehetőségeket rejt a főváros. A szervezet önkéntesei azóta is házhoz mennek az adományokért, amelyeket hátrányos helyzetű településekre szállítanak.

A közétkeztetésben az iskolai konyhákon az összes elkészített főtt étel átlagosan 42%-a élelmiszer hulladékba kerül. A Magyar Élelmiszerbank Egyesület évek óta keresi a lehetőségét annak, hogy a vendéglátás és közétkeztetés területén megmaradó, a fogyasztóval még nem érintkezett ételeket milyen módon lehetne bevonni a már jól működő jótékonysági újraelosztási rendszerekbe. Május eleje óta sikeresen zajlik egy pilot projekt egy budapesti általános iskola és egy családok átmeneti otthona részvételével. Ennek a tapasztalatairól kérdeztük Cseh Balázst, az Élelmiszerbank alapító-elnökét, a projekt vezetőjét.

A Magyarország legszegényebb térségeiben élő, tehetséges középiskolásoknak jelenleg a töredéke kap valódi esélyt arra, hogy bekerülhessen a design és művészeti felsőoktatásba. A MOME most programot indít, amely során ösztöndíjat, térítésmentes kreatív képzést és személyre szabott szakmai és mentális támogatást kapnak hátrányos helyzetű fiatalok, akik előkészítő foglalkozásokon, műhelymunkán, valamint konzultációkon vehetnek majd részt. A program szakértői csapatát erősíti Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, az MTA TTK Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa is. Ő volt a műsor második vendége.

A rendszerváltó államokra, így Magyarországra is jellemző, hogy 1989 után rengeteg vállalkozó alapított céget. Míg ennek a nyugati országokban van egy folytonos mintázata, addig nálunk a baby boomhoz hasonlóan generációváltási boom következhet, hiszen akik annak idején 30-40 évesen alapítottak céget, az elkövetkező években egyszerre vonulnak nyugdíjba. Egy friss kutatás szerint a családi vállalkozások vezetőinek közel kétharmadának semmilyen terve nincs az utódlással kapcsolatban. Pálos Ildikó generációváltás-szakértővel beszélgettünk.

Az adás második részében Katona Melinda szervezetfejlesztő volt a vendégünk. Őt arról kérdeztük, hogy habár a digitalizáció divatos téma manapság, de többnyire leginkább a technikai oldaláról szoktunk beszélni, a szervezetiről kevésbé. Tehát arról, hogyan lehet felkészíteni a a szervezetekben dolgozó embereket új technológiai vívmányok befogadására, alkalmazására, egy szóval a „technológia megérkeztetésére”.

A műsorban két pályázati lehetőségre hívtuk fel a figyelmet. Elsőként az Effekt 2030 díjra, amelyet olyan környezeti, társadalmi és vállalatirányítási megoldásokkal nyerhetnek el a vállalatok, melyek valódi hatást, változást eredményeznek, és jó példával szolgálnak a felelősségvállalás és a fenntarthatóság terén. Vendégünk Molnár Klára, az Effekteam Egyesület igazgatója, szakmai vezetője.

A folytatásban Bíró Imolával, a KÖVET Egyesület kommunikációs vezetőjével beszélgettünk. Vele két lehetőséget ajánlottunk, ugyanis idén is lehet nevezni a környezetvédelemmel elérhető megtakarítások versenyére, az Ablakon Bedobott Pénz Programra, valamint a környezet- és emberbarát irodákat díjazó Zöld Iroda Programra.

Az MTA-ELTE Autizmus Szakmódszertani Kutatócsoport és az Autisták Országos Szövetsége egy olyan informatikai applikációt fejleszt közösen, amely autista gyerekek és szüleik életét teheti könnyebbé. A nemzetközi szinten is egyedülálló programról Havasi Ágnest, az MTA-ELTE Autizmus Szakmódszertani Kutatócsoport kutatásvezető-helyettesét kérdeztük. Mesélt arról a példatárról is, amit a kutatócsoport jelenleg is fejleszt, és amely mindennapi pedagógiai dilemmákra kínál majd gyakorlati megoldásokat pedagógusok és gyógypedagógusok számára.

Az adás második felében egy új magyar rekordól számoltunk be. A "Mesélj, Csömör! Olvass velünk!" 168 órás felolvasómaraton keretében 7 napon és 7 éjszakán át sikerrel döntötték meg a megszakítás nélküli csoportos váltó meseolvasás fennálló időtartam rekordját. A kísérlet több mint tízezer perce alatt a település lakói és a vendég felolvasók 495 művet olvastak fel. A legfiatalabb résztvevő egy 6 éves kisfiú, a legidősebb felolvasó pedig nyáron tölti be 84. életévét. Bihari Réka, a Csömöri Kulturális Összeesküvés Mozgalom egyik képviselője avatott be a részletekbe.

Ma Magyarországon egy gyerek számára az egyik legfontosabb adata az irányítószám, ahova születik. A hely és a család státusza, anyagi és szociális helyzete veti a legnagyobb árnyékot arra, hogy kinek milyen lehetőségei vannak az életében. 2022-ben kiugróan sok olyan élmény és hatás érte a gyerekeket, ami akár életük végéig elkísérheti őket. A műsor első felében a Hintalovon Alapítvány legfrissebb Gyermekjogi jekentéséről beszélgettünk Gyurkó Szilviával, a szervezet alapítójával, szakmai tanácsadójával.

Az adás második részében Katona Melinda szervezetfejlesztő volt a vendégünk. Őt arról kérdeztük, hogy habár a digitalizáció divatos téma manapság, de többnyire leginkább a technikai oldaláról szoktunk beszélni, a szervezetiről kevésbé. Tehát arról, hogyan lehet felkészíteni a szervezetekben dolgozó embereket új technológiai vívmányok befogadására, alkalmazására, a „technológia megérkeztetésére”.

Az állami gondoskodásban élő gyerekeknek szülői szeretet hiányában sokkal kevesebb esélyük van az önálló, boldog életre. A folyamatosan változó személyekkel és környezetben képtelenek valódi, bizalmi kapcsolatokat kialakítani, alapvető mintákat elsajátítani, a tehetségüket kibontakoztatni. Pedig minden gyerek tehetséges valamiben, csupán feltétel nélküli szeretet és sok-sok pozitív megerősítés kell ahhoz, hogy megtalálja ezt magában. A családjukból kiemelt gyerekekkel foglalkozó Világszép Alapítvány egyéni- és csoportos figyelmet biztosít 150 többszörösen traumatizált gyereknek, amely által átélhetik, hogy a világ számukra is lehet szép és lehetőségekkel teli. Gyereknap apropójából egy különleges együttműködés különleges mondanivalójára hívták fel a figyelmet, amelynek Tóth Vera énekes, valamint egy, az alapítvány által mentorált, gyermekotthonban nevelkedett fiatal a főszereplője. Vendégünk Marton Kriszta, a szervezet ügyvezetője.

Az idei Civil Díj 'Legjobb termék/szolgáltatás' kategóriájának nyertese a KÖZ-Pont Ifjúsági Egyesület projektje, a Pénzügyi Tabu társasjáték, amely a fiatalok pénzügyi nevelését segíti. A termék egy óriás, és egy asztali társasjáték, amelyhez képzés tematikát és szolgáltatást is kidolgoztak. A játék a magyar mellett már másik 6 nyelven is elérhető és asztali verziója családok számára is élvezetes játékos tanulási lehetőséget ad. Bálega János, a debreceni egyesület stratégiai vezetője avatott be a részletekbe.

Elsőként a Bázis Addiktológiai Szolgálat ’Kultúr Faktor’ adománygyűjtő kampánya volt a témánk. A Civil Díj 'Legsikeresebb adománygyűjtés' kategóriájának nyertes projektjét egy rendezvénysorozat finanszírozására és fenntarthatóságára indították. Az önkéntes munkával támogatott események között koncertek, színházi előadások, fotókiállítás és beszélgetések is szerepeltek. Hogyan sikerült egy olyan, kevésbé népszerű témát, mint a függőség, közelebb hozni az emberekhez és megteremteni az erős támogatói hátteret? Erről kérdeztük Horváth Tibort, a pécsi szervezet szakmai vezetőjét.

Az adás második felében az előítéletek lebontása és a befogadó munkahelyek kialakítása volt a fókuszban, a májusban, szerte az Európai Unióban zajlott Sokszínűségi Hónap rendezvénysorozat apropóján. Magyarországon immár hatodik alkalommal, az EU Sokszínűségi Kartájának kizárólagos, hivatalos hazai képviselőjeként vett részt a HBLF a szervezésben. A csatlakozó vállalatok színes programjairól, valamint a jógyakorlatok megosztásának fontosságáról Gárdus Zsuzsával, a HBLF Sokszínűségi Kartáért felelős elnökségi tagjával beszélgettünk.

A legrégebbi európai társadalmi innováció díj, a SozialMarie szakmai zsűrije idén 6 különböző ország 288 pályázata közül választott ki 3 fődíjas és további 12 nyertes projektet. Hatalmas büszkeség, hogy az első helyezett ezúttal Magyarországról érkezett. Egy olyan világban, ahol mindenki többet akar birtokolni, az ipolytölgyesi önkormányzat Hosszúlétra projektje a magántulajdon helyett a szolidaritáson és fenntarthatóságon alapuló helyi gazdaság eszméjét erősíti. Egy könnyen adaptálható projektet és egy nem mindennapi polgármestert, Radnai Bertalant ismerhették meg az adás első felében.

Őt Simon Ildi, a civil szektorban és az üzleti világban egyaránt elismert tréner, szervezetfejlesztő követte. Ildi a Sozial Marie idei magyar fővédnöke, aki egy éves munkája során az általa kiválasztott, Hosszúlétra projektet kíséri és igyekszik tudásával segíteni, fejleszteni.

A mai adásban a legrégebbi európai társadalmi innováció díj, a SozialMarie két idei egyedülálló nyertes magyar projektjét mutattuk be. A három fődíjas egyike, a Közösségi roma dúlaszolgálat projekt, amely a hátrányos helyzetű nőket támogatja, akik társadalmi és gazdasági helyzetük következtében nagyobb mértékben vannak kitéve a szülészeti erőszaknak, mint nőtársaik. A projekt célja, hogy ez ellen küzdjön a kelet-magyarországi Alsózsolcán működtetett közösségi dúlaszolgálattal és a roma nők önszerveződésének támogatásával. A projektről Kállay Esztert, az EMMA Egyesület kommunikációs munkatársat kérdeztük.

Sok nő küzd a nőgyógyászati vizsgálatokon való részvételt megnehezítő traumákkal. Minden második hajléktalan nő élt meg párkapcsolati erőszakot, és kétharmaduk nem jut el rendszeresen nőgyógyászhoz. Kétezer eurós díjat nyert a traumaérzékeny szemléletű nőgyógyászati szakellátás, amelyet hajléktalan nők számára széleskörű és szektorokon átívelő összefogásban hozott létre a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei. A projekt célja a hajléktalan nők olyan minőségi szolgáltatáshoz juttatása, ami megtöri az újratraumatizálódás körét, visszaadja a nők testük feletti önrendelkezésének jogát. Gerencsér Tamással, a BMSZKI munkatársával beszélgettünk róla.

A Menedék - Migránsokat Segítő Egyesület az elmúlt egy évben emberek ezreinek adott tanácsot, segített lakást, munkahelyet, iskolát találni, igénybe venni az egészségügyi és szociális ellátásokat, együttműködve más intézményekkel és önkéntes csoportokkal. E munkájuk során szerzett tapasztalataik alapján négy szakpolitikai állásfoglalást készítettek, az Ukrajnából menekülők lakhatási, munkaerőpiaci, egészségügyi és oktatási szükségleteire és azok hatékony és szakszerű kielégítésére vonatkozóan. Kovács Andrással, a szervezet  igazgatójával erről, valamint arról a kisfilmről beszélgettünk, amelyet a külföldi gyerekek sikeres iskolai boldogulásáról készítettek.

Az adás második felében Takács Eszter szenior vállalati felelősségvállalási szakértő és fenntarthatósági tanácsadó mesélt a KPMG immár 14. alkalommal meghirdetett Felelős Társadalomért Programjáról, amelynek idei mindhárom nyertes szervezete a gyerekek tanulását és a gyermekjogok érvényesülését segíti.

2005 óta minden évben 15 kiemelkedő projektet díjaz a legrégebbi európai társadalmi innováció díj, a SozialMarie. A pályázatok Ausztria, Magyarország, Csehország, Szlovákia, Horvátország és Szlovénia területéről érkeznek. A pénzbeli elismerés mellett a díj elsősorban a társadalmi innovációk nyilvános platformját kínálja Közép-Kelet-Európában. A koronavírus miatt évek óta online megrendezett ünnepélyes díjátadót idén május elején élőben tartották meg Bécsben, ahol műsorvezetőnknek is volt szerencséje részt venni. A fődíjasok között két magyar projektnek is örülhettünk, melyek közül az egyik az első díjat vitte el, ezen kívül pedig a további 12 nyertes projekt közt is van két egyedülálló kezdeményezés hazánkból. A díjazottakkal több adásban is foglalkozunk majd. Most két olyan szervezet mutatkozott be, amelyek a korábbi években kapták meg az elismerést. Elsőként a Tényleg! történelmi legendaoszlató weblap egyik képviselőjével, Bárány Balázzsal, a Történelemtanárok Egyletének tagjával beszélgettünk, majd az immár nemzetközi babérokra törő Munch ételmentő csapat munkatársa, Belayane Najoua volt a vendégünk.

A 2023. március 25-ei adás ismétlése:

Nyolc civil szervezet mutatta be üzleti szolgáltatását 70 vállalati vezetőnek abban a reményben, hogy mindkét fél számára gyümölcsöző együttműködés alakuljon ki. Az immár hetedik alkalommal megszervezett Good Impac Fenntarthatósági Vásáron a civilek a for-profitoknak olyan szolgáltatásokat kínáltak, melyek megoldást adnak olyan problémákra, mint például a belső közösségépítés, a diverzitás, a munkavállalók megtartása vagy az egészséges munkahely. Kiss Gyöngyvér, a vásárt megálmodó Civil Impact Nonprofit Kft. alapító-ügyvezetője mesélt a tapasztalatokról.

A műsor második részében az esemény egyik legsikeresebb szereplője, a Superar Zeneművészeti Alapítvány mutatkozott be. Ők zenés csapatépítő szolgáltatásukkal arattak nagy sikert; erről kérdeztük a program művészeti vezetőjét, Morvay Juditot.

Egy ember életében a legemlékezetesebb pillanatok nemcsak a nagy sikerek, hanem a hétköznapi kis csodák egyaránt. Ezt a szemléletet igyekszik megismertetni szakemberekkel és laikusokkal az életvégi pszichoterápiás módszer. A Méltóság Terápia segít a haldoklónak és családjának abban, hogy aki az élete végéhez ér, visszatekintve értékesnek, értelmesnek érezze életét. Dr. Ficzere Andrea, a Fogjunk Össze Alapítvány szakmai vezetője, alapítója mesélt a módszerről.

A "Legígéretesebb új szervezet" kategória jelöltje az idei Civil Díjon a Videó a vakoknak alapítvány. Az adás második felében Péter Gábor, a szervezet ötletgazdája mesélt a projektjükről, amely látássérülteknek segít videós tartalmak megismerésében. Beszélgettünk az önkéntesek hiánypótló szerepéről és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárral kötött különleges együttműködésükről is.

Ötödik alkalommal adták át az egészségügyben, oktatásban és gyógyszerészetben dolgozók számára meghirdetett Richter Anna díjat. Ezúttal hat pályázó csapat álma válhat valóra, közülük a műsorban kettő mutatkozott be. Elsőként a pedagógus kategória győztese, a "Bátor küldetése". Dr. Fröhlich Georgina egyetemi oktató, kutató, az Országos Onkológiai Intézet sugárterápiás fizikusa mesélt a projektről, amely az onkológia rideg világát igyekszik kalanddá varázsolni a gyerekek számára.

Őt az egészségügyi kategória győztese, Széni-Dégi Fanni, az orosházi Dr. László Elek Kórház szakápolója követte. Fanni úgy véli, nem szükségszerű, hogy az emberek szeretteik ápolását nyűgként, félelmekkel és bizonytalansággal teli, nehéz időszaknak éljék meg. Célja egy olyan egységesített, szakma által hitelesített internetes oldal létrehozása, amely oktató videókkal, listákkal, tanácsokkal segíti az otthonápolást. A tudás birtokában a beteg életminősége nagymértékben javítható, otthonában, családi körben, méltóságát megőrizve töltheti napjait, a családtagok pedig szakszerű támogatást nyújthatnak ehhez.

A 2023. március 11-ei adás ismétlése:

Az adásban egy olyan, a koronavírus járvány kezdetén alakult kezdeményezés mutatkozott be, amely ma már ugyan más hangsúlyokkal, de továbbra is aktívan működik. Ficzere Andrea és csapata egy olyan platformot hozott létre, amelyen az egészségügyben dolgozókat támogatják a különböző felajánlások koordinálásával. Jelenleg elsősorban a dolgozók mentális támogatása a céljuk, hiszen a covid óta sokat romlott a egészségügyben dolgozók pszichés állapota. Kulturális és szabadidős programokat, valamint szakmai rendezvényeket szerveznek, az alapítvány weboldalán pedig blogot is vezetnek. A szervezet alapítója, szakmai vezetője, Ficzere Andrea volt a műsor első felének a vendége. Őt Szegedi Istvánné Krisztina követte, aki korábban a covid osztály főnővéreként, ma pedig a 4-es számú belgyógyászat és a tüdőosztály főnővéreként dolgozik.

2022 végén mérte fel a magyar vállalatok felkészültségét az ESG bevezetésére az Effekteam és a Comlab-ESG Core cégcsoport. Az első átfogó hazai ESG kutatás során arra keresték a választ, hogy milyen a cégek hozzáállása a témához, milyen kihívásokkal szembesülnek, illetve hol tartanak a keretrendszer bevezetésében. Környezeti részről az energiahatékonyság, társadalmi területen a munkavállalói jóllét, a vállalatirányításban pedig az etikai standardok bizonyultak a legfontosabb tényezőknek. Dr. Schillinger Attila, az ESG téma avatott szakértője számol be a részletekről.

Évente 800 új szívbeteg gyerek születik Magyarországon, akiknek jelentős része élethosszig tartó szoros kontrollt, folyamatos gondozást igényel. A veleszületett anomáliákon túl, szerzett szívbetegségek is jelentős számban jelennek meg gyermekkorban. A Szív-Kör Egyesület 2020-ban alakult azzal a céllal, hogy összefogja és széles körben képviselje a szívbeteg gyerekeket és családjaikat. Legfőbb küldetésük egy aktív, támogató közösség megteremtése, valamint egy hiteles információs fórum felépítése. Az egyesület tavaly rendezte meg első családi rendezvényét, a Szív-Kör Fesztivált, amelyet idén nyáron egy újabb nagyszabású esemény, a Szív-Kör Olimpia követ.

40 órás ingyenes online kurzust indít a Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium három egyetemmel közösen. Az ELTE, a Miskolci Egyetem és a Pannon Egyetem képzésének célja, hogy megismertesse a résztvevőkkel a társadalmi innovációs projekteket, és felkészítse őket a társadalmi innovációs menedzser szerepére. A kurzus tematikájában a társadalmi innováció definíciós keretei mellett önismeret, kommunikáció- és konfliktuskezelés, változásmenedzsment, problémamegoldás, valamint marketing és forrásszervezési modulok is szerepelnek. A képzésről Dr. Fehérvölgyi Beáta, a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karának dékánja mesélt.

A legtöbb társadalmi innovációs ötlet megvalósítása a megfelelő mentorálás vagy szakmai támogatás hiánya miatt hiúsul meg. A társadalmi innovációs menedzser-képzés folytatása egy mentorhálózat, ahova azokat várják, akiknek szívügye a társadalmi problémák megoldását célzó projektek felkarolása, és akik rendelkeznek mentorálási, tanácsadói ismeretekkel, tapasztalatokkal. A hálózat működését koordináló Hárfa Alapítvány elnöke, Hollósi Szabolcs a műsor második felének a vendége.

Nyolc civil szervezet mutatta be üzleti szolgáltatását 70 vállalati vezetőnek abban a reményben, hogy mindkét fél számára gyümölcsöző együttműködés alakuljon ki. Az immár hetedik alkalommal megszervezett Good Impac Fenntarthatósági Vásáron a civilek a for-profitoknak olyan szolgáltatásokat kínáltak, melyek megoldást adnak olyan problémákra, mint például a belső közösségépítés, a diverzitás, a munkavállalók megtartása vagy az egészséges munkahely. Kiss Gyöngyvér, a vásárt megálmodó Civil Impact Nonprofit Kft. alapító-ügyvezetője mesélt a tapasztalatokról.

A műsor második részében az esemény egyik legsikeresebb szereplője, a Superar Zeneművészeti Alapítvány mutatkozott be. Ők zenés csapatépítő szolgáltatásukkal arattak nagy sikert; erről kérdeztük a program művészeti vezetőjét, Morvay Juditot.

"A kutatói munka az egyik legérdekesebb és a legtöbb szabadságot adó életpálya" - vallja Oláh Julianna biomérnök. Az adás két kutató vendége különböző területeken, de talán mondhatom, hogy hasonló lendülettel és a fiatalok számára igazi példát adó inspirációval dolgozik. Közös bennük, hogy a Nők a Tudományban Egyesület idei Kiválósági Díjának nyertesei. Solymosi Katalin biológus, az ELTE Természettudományi Kar, Növényszervezettani Tanszék egyetemi adjunktusa, az agrártudományok és földtudományok pályázati kategória nyertese. Elsőként vele beszélgettünk. Őt Oláh Julianna biomérnök, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egyetemi docense követte, aki a kémiai tudományok és gyógyszerészettudomány kategória nyertese. Mindketten bizonyítják, hogy a kutatás szól a szabadságról, a lehetőségekről, a különböző kulturákkal való megismerkedésről, és nem utolsó sorban a munka és a magánélet egészséges egyensúlyáról.

A mai adásban egy olyan, a koronavírus járvány kezdetén alakult kezdeményezés mutatkozott be, amely ma már ugyan más hangsúlyokkal, de továbbra is aktívan működik. Ficzere Andrea és csapata egy olyan platformot hozott létre, amelyen az egészségügyben dolgozókat támogatják a különböző felajánlások koordinálásával. Jelenleg elsősorban a dolgozók mentális támogatása a céljuk, hiszen a covid óta sokat romlott a egészségügyben dolgozók pszichés állapota. Kulturális és szabadidős programokat, valamint szakmai rendezvényeket szerveznek, az alapítvány weboldalán pedig blogot is vezetnek. A szervezet alapítója, szakmai vezetője, Ficzere Andrea volt a műsor első felének a vendége. Őt Szegedi Istvánné Krisztina követte, aki korábban a covid osztály főnővéreként, ma pedig a 4-es számú belgyógyászat és a tüdőosztály főnővéreként dolgozik.

Ötödik alkalommal hirdették meg a Richter Anna pályázatot, amelynek célja, hogy hozzájáruljon az oktatás, az egészségügy és a gyógyszerészet területeinek fejlesztéséhez olyan innovatív ötletek felkarolásával, amelyek minőségi változást hoznak nemcsak az ezekben a szektorokban dolgozók, hanem mindannyiunk életébe. Idén már az újonnan létrehozott junior kategóriában középiskolások és felsőoktatásban tanulók is küldhettek be ötleteket. A döntős pályázatokról Kucsinka Gabi projektvezetővel beszélgettünk.

Idén 30 éves a korai intervencióban tevékenykedő, az eltérő fejlődésű gyerekek képességfejlesztését támogató BHRG Alapítvány. A modell, a Budapesti Hidropterápiás Rehabilitációs Gimnasztika létrehozója a 2016-ban elhunyt Lakatos Katalin, aki élete során rengeteg példaértékű kezdeményezést valósított meg, ezzel is segítve a családokat és a szakembereket. Az alapítvány kiemelt céljai közt szerepel, hogy az ő világnézetét mind a módszereken keresztül, mind pedig a mindennapok cselekedeteiben közvetíteni tudja, és ezzel megőrizze emlékét. Épp ezért 2023-ban az alapítvány a Lakatos Katalin emlékév címet viseli. Vendégünk Fenyősi Fanni, a szervezet elnöke, Katalin lánya.

Az orvostudomány legújabb eredményeit és a résztvevőket érintő leggyakoribb betegségeket mutatta be a Szenior Akadémia, amelynek nyolcadik szemesztere indult az idén. A Semmelweis Egyetem szabadelőadás-sorozatán 12 héten keresztül várják elsősorban az idősebb korosztály tagjait, ezúttal is online. Arról, hogy milyen témákkal készülnek, dr. Nagy Zoltán professor emeritust, a Szenior Akadémia szakmai vezetőjét kérdeztük.

Ne csak a biológia vagy a földrajzóra, hanem bármely tantárgy része lehessen a környezeti nevelés. Többek közt ez a célja a kültéri oktatás téri és pedagógiai feltételeinek megteremtéséért létrehozott Bazalt Iskolának. A Veszprém-Balaton Európa Kulturális Fővárosa által támogatott program alkotóinak alapvetése, hogy a 21. században a frontális oktatás korszerű tanulási helyzetekkel egészült ki. A csapat- és projekt alapú munka egyre elterjedtebb a tanulás során; ennek egy újabb rétegét adja a természeti környezet. Nemcsak, hogy kimozdít, de másként is tanulunk ott. Cseh András, a CAN Architects építésziroda építésze, oktatója, a Bazalt Iskola egyik alapítója avatott be a részletekbe.

Ahogy megtanítjuk a gyerekeknek, hogy az utcán vigyázniuk kell magukra, ugyanúgy ismerni kell az online világ jelentette veszélyeket is. Ebben pedig kulcsfontosságú a szülők és a tanárok szerepe. Idén huszadik alkalommal rendezte meg február elején a Biztonságos Internet Napot a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat. Kotroczó Dóri, a Safer Internet Program munkatársa volt a vendégünk.

Kutatások szerint minél több időt töltenek a tizenévesek a közösségi oldalakon, annál inkább összehasonlítják magukat a társaikkal és annál elégedetlenebbek a külsejükkel. Arról, hogy milyen hatása van a gyerekek, fiatalok önértékelésére, testképére a közösségi médiának, Bereczki Enikő mentálhigiénés szakembert, ifjúsági és generációs szakértőt kérdeztük.

Tudták, hogy a jégmadár képes bármiből fészket építeni a kicsinyeinek? A Kék Erdő alapítvány szimbóluma ez a madár, amely azt üzeni, hogy legyen bárki, akár csak egy egyszerű édesanya, mégis hatalmában áll tenni a változásért. Hornyák Mariann második gyermekénél találkozott a szenzoros feldolgozási zavarral. Mivel eleinte nem talált segítséget, elkezdte magát képezni, és idővel létrehozta alapítványát, amelynek célja, hogy olyan társadalmat formáljon, amely elfogadással fordul a neurodiverzitás felé. Az évek alatt csatlakoztak hozzá hasonló cipőben járók és önkéntesek, többek közt Sándor-Molnár Helga, aki szenzorosságban érintett szülőként jelenleg a szervezet kuratóriumi tagja. Nyolc és fél éves kislánya második osztályos, és mára már megtanulták kezelni a szerzoros működést. Vendégünk a két édesanya, akikkel többek közt kiegyensúlyozott családi életről, elfogadásról és a beilleszkedés kihívásairól beszélgettünk.

A jelenlegi recesszióba hajló gazdasági környezetben egyre fontosabb a szervezeteknek előre látni a likviditási helyzetüket, de meglepően sok civil szervezetnél hiányzik az ennek megtervezéséhez szükséges tudás. Vállalati önkéntesek bevonásával indul program, amely a pénzügyi helyzet, a likviditás jobb előrejelzésében kívánja segíteni a nonprofit szervezeteket és társadalmi vállalkozásokat. Ezáltal hamarabb felismerhető a közelgő pénzügyi probléma, nagyobb a mozgástér és könnyebb megoldásokat keresni. Bakó Csaba, a Simpact Közhasznú Nonprofit Kft. alapító-ügyvezetője, a program vezetője a vendégünk.

Elsősorban hajléktalanságban élő, nélkülöző embereknek és segítséget kérő családoknak segít a Csak Egyet Szolgálat. A 6.kerületi karitatív szervezet szociális segítő központot, nappali melegedőt üzemeltet. Tavaly ők is részt vettek egy pénzügyi tervező programban - ennek tanulságairól kérdeztük Müller Márk kommunikációs és forrásfejlesztési vezetőt.