1968 második felében minden a prágai tavasz leveréséről és annak folyományairól szólt. A szovjet, magyar, kelet-német, bolgár és lengyel tankok bevonulásai Csehszlovákiába Kádárék számára egyben tájékoztatási katasztrófát is jelentett: az állami hírügynökség Moszkva utasítására alig közölt információkat, a magyarok mind nyugati forrásokból tájékozódtak. Ez volt a gazdasági reform beindításának éve is, noha az állami és pártbürokráciát nem csökkentették. A régi kultikus Acélsodrony ma 13 órától sugárzott adásában Aczél Endre azt is elmondja, hogy milyen eredményeket lehetett leszűrni a reform első éve után.
1968 a gazdasági reform beindítása és a prágai tavasz éve volt; a vállalatok ésszerűbb gazdálkodása Magyarországon persze a hiánycikkek drágulását hozta. De nemcsak Prágában vezetett be addig sosem látott reformokat a párt élére nem sokkal korábban kinevezett Dubček, Lengyelországban is megmozdult a lakosság tavasszal, ellentétes előjellel: a párt szélsőséges szárnyának hergelésére zsidóellenes kampány indult, amely a kis számú maradék zsidóság felét is elüldözte az országból. '68-ban Párizsban, Berlinben és Kaliforniában is forrongott a diákság, és ebben az évben fordult az amerikai közvélemény hangulata a vietnami háború ellen. Aczél Endre régi kultikus sorozatának ma 13 órától sugárzott adásában mesél még Bobby Kennedy meggyilkolásáról, a szovjetektől finoman távolodó Ceauşescu különutasságáról és arról is, hogy Magyarországon a gazdasági reform előzetes intézkedéseinek hatására általános optimizmus uralkodott el, kivéve a megrögzött kádereket, valamint az írókat, akik a kapitalista fogyasztói kultúra negatív hatásától féltették az embereket.
Aczél Endre kultikus régi politikatörténeti sorozatában ezúttal 1967 második felének eseményeiről számol be: a világ első szívátültetéséről, a Che Guevara halálával végződő elvetélt bolíviai forradalmi kísérletről, Münnich Ferenc haláláról, a hatnapos háborút követő Izrael-ellenes szovjet propaganda antiszemita vadhajtásairól és Kádár ezzel - akárcsak a hosszú haj és borosta ügyének kezelésével - kapcsolatos józanságáról, De Gaulle kanadai botrányáról, egy nigériai szakadár állam sorsáról, sőt még arról is, hogy Lukács Györgyöt ekkor vették vissza a pártba, és kinek volt ez jó valójában.
1967 első felében a tervezett reformokhoz kapcsolódóan személyi változások zajlottak le Magyarországon, a miniszterelnök Fock Jenő lett, Aczél György pedig hivatalosan is a kultúra vezérévé vált. A reform még meg sem indult, de már kongresszust hívtak össze arról, hogy hogyan tehetnék nyereségessé a tsz-eket, és bevezették a gyest is, miközben gőzerővel folyt a későbbi 2-es metró első szakaszának építése is, és zajlott a zuglói nyilasper. Aczél Endre számos külpolitikai eseményről is mesél még ezek mellett az Acélsodrony vasárnap 13 órakor kezdődő adásában: az indonéz középutas Szukarno elnök amerikai segédlettel történt elmozdítása éppúgy szóba kerül, mint a görögországi "fekete ezredesek" fasiszta katonai puccsa és a hatnapos háborúba torkolló arab-izraeli feszültség is.
Aczél Endre 1966 második felébe kalauzol bennünket: Mao beindítja a kínai kulturális forradalmat, amelynek keretében leszámol minden ellenfelével, és még további tíz évig hatalomban marad, az NSZK új miniszterelnöke pedig felgyorsítja a jóléti állam létrejöttét. A műsorban ezen kívül hallunk még a Magyarország és Amerika közti diplomáciai kapcsolatok újbóli felvételéről, a dél-afrikai apartheid rendszer miniszterelnökének meggyilkolásáról, a magyarországi szövetkezeti lakásépítés ellentmondásos terveiről, és arról is, hogy elvben már ekkor bevezették Magyarországon a többes parlamenti jelölést, bár még jó két évtizedig sehol nem alkalmazták.
1966 első felében járunk, brutálisan emelkednek az élelmiszerárak, és adózni is többet kell. Alacsony a szaporodási ráta és magas az abortuszok száma, de se lakás nincs, se gyes, se rendes fogamzásgátlás. A régi Nemzeti Színház bontásáról is szó esik, valamint arról a tervpályázatról, amelynek jegyében a Liget szélén épült volna meg az új Nemzeti. Mindezeken túl Aczél Endre mesél még Ghána első, arab szocialista miniszterelnökéről, aki az afrikai egységről álmodott, és De Gaulle tábornok drámai bejelentéséről is, miszerint Franciaország kilép a NATO-ból. Erre végül nem került sor, ahogy természetesen az afrikai egység megvalósulására és a Liget szélére tervezett új Nemzeti Színház megépítésére sem.
Aczél Endre 1965 második felébe kalauzol bennünket, amikor Kádár maga helyett Kállai Gyulát nevezte ki miniszterelnöknek, Nyers Rezső beszédével pedig elindultunk a gazdasági reform irányába. Hruscsov bukását követően sokan tartottak a visszarendeződéstől, nálunk is megszaporodtak a hatósági vegzálások, a kádereket pedig egyre jobban zavarta a maszekok gazdagodása, noha alig volt elérhető benzinkút, az állami autószerelők pedig annyira lassúak voltak, hogy nem lehetett kikerülni az önálló kisiparosokat. Eközben az üzemi balesetek nagy száma miatt hadjáratot hirdettek az alkoholizmus ellen, de az árak is emelkedtek.
Az Acélsodrony ezúttal 1965 januárjában indul. Ekkor halt meg Sir Winston Churchill, akiről átfogó portrét fest a műsorvezető, Aczél Endre, majd az Indiai-félszigetre kalauzolja a hallgatókat, ahol épp Indira Gandhi került hatalomba. Ekkoriban történt, hogy hivatalosan is felvette a diplomáciai kapcsolatokat az NSZK és Izrael, Che Guevara pedig eltűnt el a színről. Hogy miért? Kiderül a műsorból, ahogy az is, hogy ki volt Ahmed Ben Bella, hogyan bontakozott ki a vietnami háború, és mikor robbantotta fel Kína a második atombombáját.
Az Acélsodrony mai adásában 1964-et írunk, és ezúttal Magyarországon járunk. Ekkoriban kezdődött a „gulyás kommunizmus” kiépítése, Kádárék sutba dobták az osztályharcot és általános amnesztiát hirdettek. A műsorban szó volt a szövetkezesítés eredményeiről, a kor hiánycikkeiről, a sorkatonai szolgálatról és a szocialista színházművészet jövőjéről. Sőt, az is kiderül, hogy mit nyilatkozott Kádár János, barátja, Nyikita Hruscsov leváltása után. Aczél Endre korszakos műsora újra a Klubrádióban.
Az Acélsodrony időgépe ezúttal 1964 első felében landol. Hruscsov bukásával indul, majd a Tonkini-incidens, a Maddox torpedó és a Turner Joy romboló történetét idézi fel: vagyis megtudhatjuk, hogyan ugrott fejest az Egyesült Államok a Vietnámi háborúba. Szó volt még a kettéosztott Ciprusról, valamint az amerikai polgárjogi mozgalmak történetéről. Aczél Endre korszakos rádióműsora újra a Klubrádióban!
Vajon miért utazott Moszkvába Teng Hsziao-ping 1963 őszén? Mit jelentett a Kennedy-gyilkosság, és Konrad Adanauer, az első német szövetségi kancellár lemondása a világpolitikában? Milyen volt a magyar lakáshelyzet, és mennyi hús jutott ekkoriban az asztalokra? Aczél Endre korszakos rádióműsora, az Acélsodrony 1963 második felébe vezetett.
Hogyan bukott le Oleg Penkovszkij, a hidegháború leghíresebb kémje és vajon miért ellenezte de Gaulle a britek belépését az Európai Gazdasági Közösségbe? Mi volt az a bizonyos „csokornyakkendő-dosszié”, mi a helyzet az életszínvonallal, és miről volt szó a „fridzsider szocializmus-vitában"? Aczél Endre korszakos rádióműsora ezúttal 1963 első felébe vezet.
Aczél Endre korszakos rádióműsora ezúttal 1962 második felébe vezet. Franz Joseph Strauss, bajor „erősember” tündöklésével és bukásával indul, majd szó kerül a kubai-válságról és a kínai-indiai háborúról is. Aczél Endre segít megérteni a korabeli pártállam politikai zsargonát, a kádári konszolidáció kezdeteit, az „aki nincs ellenünk, az velünk van” politikai jelentőségét.
Aczél Endre egykori legendás műsora újratöltve